HIRDETÉS
Románia a ,,bezzeg-ország”, mely valamennyi narratíva esetében mintául szolgál a magyarországi ellenzék számára. Hogy előre lelőjük a csattanót, a további hat szomszédunk esetében kiálltuk a próbát és tönkre vágtuk az ellenzéki narratívát. Románia esetében ez nem igazán fog menni, ugyanis keleti szomszédunk most éli az aranykorszakát, amely egy bonyolult és sok tényezős történet. Nem tagadhatjuk elismerésünket, azonban objektívnek kell maradnunk, ugyanis bizonyos mutatók csalókák lehetnek. Vegyük tehát sorba Románia valamennyi fontosabb gazdasági adatát.
Az egy főre eső GDP esetében Románia 2010 és 2023 közt nagyot fejlődött: 8 399-ről felugrott 18 404 USD-re, amely a magyarországinál gyorsabb ütemű gyarapodás. Ugyanez a bérekre is igaz: ez idő alatt Magyarország duplázott, ám Románia közel triplázott (7 202 USD-ről az éves bruttó átlagbér elérte a 19 033 amerikai dollárt). Mind a két mutató jobb a magyarnál.
A román gazdasági csoda itt még nem áll meg, a vásárlóerő tekintetében előnyünk volt, az egészségügyi rendszerünk pedig messze a románok előtt járt. 2025-re mind a kettőben a románok egy szintre jutottak velünk.
A román lej sokkal jobban megőrizte erejét, mint a magyar forint. A megélhetési költségek és a rezsi tekintetében a románok árai jobban növekedtek, cserébe viszont nálunk az ingatlanárak lettek arányaiban magasabbak. A két ország biztonságindexe egymáshoz viszonyítva nem igazán változott.
A GDP-arányos államadósság mértéke Romániában 2010 óta szinte állandó, mi azonban javítottunk. Ennek ellenére Románia az államadósság tekintetében akkor, és most is előttünk jár.
2010-ben a szegénységi ráta Romániában eszméletlen magas volt (29,6), ebben jelentősebb csökkenést értek el, mint mi (jelenleg 7,1 ) de így is messze elmarad a mi 2,2-es számunktól.
A várható élettartam 2010 óta 73,5 évről 76,5-re emelkedett, ami nagyjából megegyezik a magyar ütemmel. Az infláció kezelésében szintén valamivel jobban teljesítettek a románok.
A lakosság esetében viszont rosszabb a helyzet: 2010-ben Románia lakossága 21,4 millió volt, mely 2023-ra 18,1 millióra csökkent, ami sokkal nagyobb visszaesés, mint a magyarországi.
2025-re már hivatalosan is 18 millió alá becsülik az ország lakosságát, de olyan feltételezések is vannak, melyek szerint Románia reális lakossága 17 millió lehet. Ugyanakkor Magyarország előrébb lépett a női termékenységi ráta, illetve a környezetvédelmi intézkedések terén.
E pár röpke adatból is látszik, hogy Románia gazdasági fejlődése külön fejezetet is megérne. Elmondható, hogy az ország gazdasági és szociális helyzete igen bonyolult, több tényezős történet. Ukrajna kivételével Romániából vándorolt ki a legtöbb ember, ennélfogva a külföldön keresők sok pénzt küldenek haza, ami feltolja az ország gazdaságát és GDP-jét. Ehhez hozzájárul az is, hogy Magyarországtól sok uniós forrást megvonnak, Romániába ellenben ömlik az uniós pénz. Elmondható, hogy számos előrejelzés szerint a román gazdasági fejlődés előbb utóbb kipukkan, sokáig ugyanis nem tartható a mostani trend.
Románia számos területen most is le van maradva Magyarországhoz képest: rengeteg falusi háztartásban nincs angol WC, a falvak jelentős részében nincs járda, kevés az autópálya, az ország lakossága kevésbe tanult és művelt, illetve messze magasabb a szegények aránya. A GDP-ben és a fizetésekben még mindig mögöttünk állnak, viszont az is egyértelmű, hogy szinte minden mutatóban jelentősen felzárkóztak, míg egy-két mutatóban meg is előztek bennünket.
Összességében azonban Románia nem hagyta le Magyarországot, a román életminőség-index továbbra is a magyar mögött van.
Ukrajna esetében fel kell rúgni néhány szabályt. Amikor azt írtam, hogy igyekszünk a legfrissebb adatokkal szolgálni, az itt szó szerint katasztrófát mutatna. 2022 óta Ukrajna hadban áll Oroszországgal, ennél fogva az életszínvonal valamennyi mutatója drasztikusan zuhant. Itt akár ezt a részt le is zárhatjuk. Azért is, mert 2010 és 2022 között Oroszország visszacsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet és a Luhanszki, illetve Donyecki Népköztársaságok is részlegesen kiszakadtak.
Azonban mégsem érdektelen végigmenni Ukrajna 2010 és 2022 közötti főbb mutatóin. Ez idő alatt Ukrajna sajnos nem lett sem jobb, sem élhetőbb hely, annak ellenére, hogy bizonyos mutatói javultak. A sajnos szó fontos és hangsúlyozandó, hisz több, mint 150 ezer magyar ajkú honfitársunk él Kárpátalján – amely ősi magyar terület –, ennél fogva nem örülhetünk a rossz fejleményeknek.
Az egy főre eső GDP tekintetében Ukrajna a 2010-es 3 039 euróról 2022-re 5 069-re nőtt, az éves átlagbérben 2 340 euróról 5400-ra emelkedett. Mind a két mutató jelentős javulás, az arányok nagyjából megegyeznek a magyar növekedéssel, azonban még mindig jócskán alulmúlják a magyar számokat. Ukrajna részéről itt történt egy leheletnyi felzárkózás.
A várható élettartam 69,1 esztendőről 72,36-ra emelkedett, amely a magyarhoz hasonló ütem.
Míg Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11,17 százalékról lecsökkent 4, 13-ra, ez a mutató Ukrajnában 8,1-ről 9,1-re emelkedett.
Hasonló a helyzet a GDP-arányos államadóssággal: 40,1-ről drasztikusan megnőtt 78,4 százalékra. A szegénységi ráta ellenben jó irányba zsugorodott: 15,2-ről lecsökkent 7,1-re, de ez is szerényebb javulás, mint a magyar eredmények.
Infláció tekintetében Ukrajna széles skálát járt be: a Krím-félsziget megszállása idején 40% felett állt, 2020 és 2023 közt viszont a magyar adatokhoz hasonló eredményeket mutatott, igaz más kilengésekkel.
Elmondható, hogy a vásárlóerő tekintetében is Magyarország jobban erősödött, míg Ukrajna az egészségügyi rendszer és ingatlanárak terén mutatott erőteljesebb felzárkózást.
Érdemes azonban kiemelni, hogy Ukrajna egy korrupt ország, ahol a demokráciának rengeteg deficitje van, sok statisztikai adat nem teljesen egyezik a valósággal. Bár hivatalosan az ország biztonsága növekedett, ez nem állja meg a helyét. 2014-től boszorkányüldözés folyt a nemzeti kisebbségek ellen, a kárpátaljai magyarokat is sújtotta a nyelvtörvény. Ez önmagában is óriási visszalépés, nem beszélve arról, hogy 2010 és 2022 közt – nem számítom ide a Krím elcsatolását és a dombászi régiókat –, több millióan hagyták el az országot.
Ukrajnában az úthálózat 10-15 évvel ezelőtt is romokban hevert, és azóta semmi javulás nincs.
Bár a külföldi tőke, a modern technológia térnyerése és az ukrajnai állampolgárok erőfeszítéseinek köszönhetően 2010 és 2022 között néhány mutatóban javult az ország, Magyarországhoz képest a legtöbb területen nőtt a szakadék. Mint állam, Ukrajna a megsemmisülés szélére került.
Ausztria a sógorok országa, akikhez mindig szerettek volna felzárkózni a magyarok. Ők azok, akik a vasfüggöny szerencsésebb oldalára kerültek. Érdemes azonban megnéznünk, hogy 2010 óta milyen mértékű előrelépés vagy leszakadás történt osztrák szomszédunkhoz viszonyítva, ahol az Őrvidéken szintén őshonos magyar kisebbség él.
Vegyük tehát sorra a mutatókat. A magyarországi ellenzék itt is tévúton jár, mikor Ausztria olyan szintű távolodását vázolja fel, ami 2010 óta eget rengető mértékű lett. A valóság ennél jóval összetettebb.
Az egy főre jutó GDP-vásárlóerő paritáson 2010-ben Magyarország az uniós átlag 65%-án állt, ez az érték jelenleg 77 százalék. Ezzel szemben Ausztria 130-ról 125-re esett vissza.
A GDP-arányos államadósság tekintetében Ausztria hozzánk képest szintén kevesebb javulást ért el, a munkanélküliségi ráta viszont 4,4-ről 5,5-re nőtt. A várható élettartam javult, de a magyar javulás itt is enyhén erőteljesebb – míg Ausztria 80-ról 82,1 évre nőtt, nálunk 74,34-ről 77,31-re javult a mutató.
Az egészségügyi szférában és a közoktatásban nagyjából hasonló arányú fejlődés történt a két országban. Ausztria esetében valamivel nagyobb mértékű volt a növekedés, akárcsak az ország biztonsági indexe terén. Az osztrákok mellett szól, hogy az ország lakossága 800 ezer fővel növekedett, míg Magyarországé 600 ezerrel csökkent. Az inflációt is jobban kezelték, viszont számunkra jó hír, hogy az autópályahossz tekintetében beelőztük a sógorokat.
Ausztriával szemben kár lenne igazságtalan lenni: egy nagyon fejlett ország lassabb tempót tud diktálni, mint egy gyengébben fejlett, emiatt ilyen téren Magyarország előnyben lehet a mutatók terén.
De mindenképp megsüvegelendő, hogy az amúgy is nagyon fejlett és élhető Ausztria sok mutatóban tudott jelentős javulást elérni, míg Magyarország több mutatóban ért el jelentős felzárkózást. Összegzésképpen tehát azt mondhatjuk, hogyha nem is extrém mértékben, de felzárkóztunk Ausztriához.
Kétrészes cikkünk adataiból is jól látható: nem igaz az az ellenzéki narratíva, miszerint Magyarország leszakadt a szomszédos országokhoz képest. Mi több, egyesek azt állítják, hogy beelőztek, és lehagytak minket.
Nem mintha nem kellene örülnünk szomszédaink sikerének. Trianon óta tudjuk, hogy Magyarország saját magával szomszédos (sőt, egy piciny területünk még Lengyelországban is lenne), ennélfogva akármilyen irányba indulunk el, találkozunk határon túli magyarokkal. Erdélyben még mindig 1 millió feletti a magyarság létszáma. Kárpátalján a nemzetpolitikai katasztrófa ellenére – amit a háború idézett elő –, több tízezer magyar él, akik a beregszászi járásban többségben vannak. Szerbiában – ahol a Vajdaság kulturális autonómiát élvez –, szintén több mint százezer magyar él, és tízezer körüli a horvátországi magyarok száma. Felvidéken –, azaz Szlovákiában –, közel félmillióan vagyunk és pár ezren Muraközben (Szlovéniában) és Őrvidéken is (Ausztriában).
Másrészt nem csak az elcsatolt területeken élnek magyarok. Ausztriában több tízezren lehetnek olyanok, akik akár véglegesen, akár ingázva, Bécsben vagy Ausztria más részein dolgoznak és élnek. Romániában találkozunk magyarokkal (csángókkal) Moldvában, de Bukarestben is, mint ahogy Belgrádban vagy Kijevben és Lembergben is élnek magyarok.
Fontos kiemelni, hogy ezeknek a magyaroknak is a javára válik, ha az adott ország egyre jobb életszínvonalat biztosít számukra.
Nincs olyan utódállam, amelyben a magyar kisebbség bármilyen téren leszakadó kisebbség lenne. Lehet, hogy nem jutnak megfelelő forrásokhoz, és helyenként másodrendű állampolgárokként kezelik őket, de életszínvonaluk, boldogulásuk és kitartó munkájuk mindegyik utódállamban a társadalom megbecsült tagjai közé emeli őket. Ennélfogva minden szomszédos ország sikerének, minden elszakadt területünk fejlődésének örülnünk kell.
Ugyanakkor a tények tények maradnak: Magyarországnak 7 szomszédja közül – Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia – egyik sem előzött meg.
Ezzel szemben Magyarország hét szomszédja közül Ukrajna esetében elhúztunk – ami a háború óta csak fokozódott –, míg Horvátország esetében jelentős mértékben lefaragtunk a hátrányunkon.
Szlovákia, Szlovénia és Ausztria esetében enyhe mértékben, de szintén lefaragtunk a lemaradásunkból –, Szlovákia és Magyarország mára szinte azonos szinten mozog életszínvonalban –, és mindössze Románia esetében történt egy erőteljesebb felzárkózás Magyarországhoz képest, de a románok sem előzték meg semmi szín alatt Magyarországot.
Vége
Czégényi Raymond
A szerző a nagyváradi Szent László Kulturális Műhely Alapítvány elnöke
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
