Mai múzeumok: ágyúdörgés és képernyő

A digitális módszerek, a múzeumpedagógia, illetve a különböző interaktív foglalkozások alkalmazása jelenti manapság a járható utat a múzeumok számára. Az állandó kiállítások helyett a nagyszabású időszakos tárlatok, valamint a Múzeumok Éjszakájához hasonló megmozdulások vonzzák leginkább az embereket – mondta lapunknak Darvas Lóránt régész, a Csíki Székely Múzeum szakembere.

A múzeumok szerepe jelentősen megváltozott az utóbbi években. Modern technikai vívmányokkal próbálják megszólítani a már ehhez szokott közönséget, így rendszerint háttérbe szorulnak a hagyományos módszerek. A múzeumpedagógia egyre nagyobb teret kap, hiszen a gyerekek számára sokkal hatékonyabb az élményszerű tudásszerzés, valamint a játékos tanulás. Romániában mintegy ezer múzeum látogatható, amelyek közül a legnépszerűbbnek a Törcsvári kastélyt tartják. Az évente átlagosan félmilliónyi turista főként a Drakula-legenda miatt keresi fel a látványosságot. A modern felszereltség tehát önmagában nem elég, hírnévre van szükség.

Valóság és fikció Csíkban

Főként az idősebb, valamint a fiatalabb, tehát az iskolás korosztály látogatja a Csíki Székely Múzeumot – emelte ki Darvas Lóránt régész. A kilencven éves múzeumot évente mintegy száz­ezren keresik fel, de tárlatoktól függően a statisztikák változnak. Modern módszerekkel próbálják megszólítani mind a laikusokat, mind a szakképzett műkedvelőket: filmekkel, érintőképernyős készülékekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal. E modern, interaktív programokat főként az időszakos tárlatok kapcsán alkalmazzák, hiszen ezek vonzanak nagy tömegeket. Az egyik leghíresebb kiállítás a Munkácsy életművét bemutató ideiglenes tárlat volt, amely csaknem 62 ezer érdeklődőt vonzott a Mikó-várba, ezzel bizonyítva, igény van az értékközpontú, európai színvonalat képviselő kiállításokra.

Az intézmény múzeumpedagógiai kínálata széleskörű, tehát nem meglepő, hogy a fiatal korosztály körében népszerű. A foglalkozások az állandó és időszakos kiállításokhoz kacsolódóan különböző témákat dolgoznak fel – az életkori sajátosságok, illetve a programok típusa szerint más nyelvezettel, eszköz- és anyaghasználattal. Ezek kiválóan használhatók fel az oktatás során akár a tananyaghoz kapcsolódóan, akár azt kiegészítve.

Jelenleg két időszakos kiállítása van a Csíki Székely Múzeumnak. László Hajnalka kortárs képzőművész, reklámgrafikus egyéni galériája rendkívül jellegzetes stílusú képeket tartalmaz. Alkotásai a valóság és fikció közti átjárási lehetőségeket feszegetik. A Művészek ágyúdörgésben. Erdély az első világháborúban című tárlat szintén ideiglenesen tekinthető meg. A képzőművészeti anyagok mellett tanulmányok és dokumentumrészletek mutatják be – olykor drámai, máskor hétköznapi pillanatokat megragadva – az első világháború borzalmait. A válogatás elsősorban a tágabb értelemben vett erdélyi területeket járja végig. A huszonnégy művész száz munkájából álló tárlatban portrékat, harci jeleneteket, gránátrobbanásokat, villódzó színeket láthatunk – július végéig.

Az átmeneti kiállítások mellett a múzeum állandó tárlatokkal is rendelkezik.

A csíksomlyói ferences nyomda 325. évfordulója alkalmából létrehozott kiállításon több mint száz nyomtatványt és könyvkötést, valamint a nyomda fennmaradt felszerelését tekinthetik meg a vendégek.

A Megmentett szakrális kincseinka restaurálási folyamatok leírása és fotódokumentációk által ismerteti a műhelytitkokat, valamint kéziratok, töredékek, régi könyvek, pergamen oklevelek, szobrok, ikonok kultúrtörténeti világába is betekintést enged.

A múzeum néprajzi kiállítása a Csíki idők járása−Népi életképek a mindennapokból a 19. század végének és a 20. század elejének paraszti világát mutatja be. A vidékre jellemző tárgyak által a helyi mindennapok sajátos élettereit járhatja be a látogató. A Csíki Székely Múzeum kreatív kiállítása a Ne dobd ki! A hónap tárgya megnevezést kapta. Ez a projekt a várostörténeti kiállítás előkészítésében játszik fontos szerepet. Minden hónapban új témával állnak elő a program szervezői: egyszerű tárgyakat keresnek, amelyek mégis fontos helytörténeti értékkel bírnak. Emellett egy már beérkezett tárgyat vagy dokumentumot állítanak a figyelem középpontjába. Az állandó kiállításokon kívül a múzeumnak otthont adó Mikó-vár önmagban is megragadó. A vár Bethlen Gábor korabeli, majd 18. századi virágkorát elevenítették fel.

Kolozsvár: éjszaka a múzeumban

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatot Erdély-szerte a Székelyföldtől Nagyváradig nagy érdeklődés övezte. Kolozsváron tizenegy intézmény nyitotta meg kapuit május 20-án este a kulturális program keretében. A rendezvény lényege, hogy a múzeumok díjtalanul, éjszaka látogathatók. Érdeklődőkben az idei évben sem volt hiány, tömegek rohanták meg a múzeumokat, illetve a különböző eseményeket.

 A kolozsvári Szépművészeti Múzeum csatlakozott a világ nagy kulturális intézményeinek ahhoz a hagyományához, hogy tíz személy a galériákban töltheti az éjszakát.

A műkedvelők a Kolozsvári Kulturális Központ közösségi oldalán jelentkezhettek. Közülük szakmai zsűri választott. A múzeum zárása után a kiválasztott személyek tárlatvezetésen vehettek részt. Az alkotó, Marius Bercea A Full Rotation of the Moon című kiállítását mutatta be. Ezután a különleges látogatók a kiállításnak otthont adó Bánffy-palota szobái közül választhattak, ahol az éjszakát eltöltötték.

A Múzeumok Éjszakáján több más kolozsvári intézmény is fogadott látogatókat. A főtéri Gyógyszerészeti Múzeumban többek között orvosi műszerek gyűjteményét szemlélhették meg a nézelődők a 15. századi épületben. Továbbá az Erdélyi Néprajzi Múzeum, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem őslénytani-rétegtani, valamint történelmi és ásványtani múzeuma is nyitva tartott, a sornak pedig még koránt sincs vége.

A kiállításokon kívül számos különleges programmal készültek a szervezők. A város utcáin akár középkori lovagokkal is találkozhattak a járókelők. A Szabók bástyájában kürtszóval, illetve fáklyákkal fogadták a látogatókat, valamint egy fúvószenekar előadása is fokozta a hangulatot. A Horea úti zsinagógában a Hakeshet Klezmer Band klezmerzenével adta vissza a zsidó ünnepek hangulatát. Ez a stílusú hangszeres tánczene a zsidó kultúra hagyományos népzenei motívumait tartalmazza.

Kultúrmaraton Marosvásárhelyen

Négynapos volt a Múzeumok Éjszakája Marosvásárhelyen: május 18-án este kezdődött és 21-én ért véget. A programok nem csak az éjjeli órákra korlátozódtak, hiszen egésznapos rendezvények csalogatták a környékbelieket a kulturális eseményekre.

A Múzeumok Éjszakája alkalmából Marosvásárhelyre érkezett a budapesti Szépművészeti Múzeum Zichy-gyűjteményének kiállítása. A Kultúrpalota kiállítótermében található tárlat az egyik legnépszerűbb program volt, hiszen bepillantást engedett a magyar arisztokrácia egyik meghatározó családjának műgyűjtési szokásaiba. Továbbá a francia divatot ismertető babakiállítás nyílt a Prahovai Történeti és Régészeti Múzeum játékbaba-gyűjteményének legszebb darabjaiból.

Az események többsége szombatra esett, amikor toronylátogatás, múzeumpedagógiai műhelyek, koncertek, vetítések, kiállítások várták az érdeklődőket. Mindemellett az interaktív programokra is nagy hangsúlyt fektettek, hiszen második alkalommal is megrendezték A vár legjobb íjásza elnevezésű versenyt. Az íjászversenyre több mint hetvenen jelentkeztek Erdély különböző városaiból. A rendezvény azonban nem csak a játékosoknak volt érdekes, hiszen a közönség is kipróbálhatta a történelmi nyilakat, de akár vásárolhattak is. Az idei Múzeumok Éjszakájába bekapcsolódott az Európai Filmek Fesztiválja is, így a Művész moziban több filmet is vetítettek.

Hevele Lili