Toró T. Tibor: az erdélyi magyar politikumnak tanulnia kell a felvidéki magyarok választási kudarcából

Makkay József 2023. október 12., 08:16 utolsó módosítás: 2023. október 12., 11:16

Az erdélyi magyar politikai érdekérvényesítés hatékonyságát az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség egymásnak feszülése, versenyzése és együttműködése határozza meg, nyilatkozta az Erdélyi Naplónak adott interjújában Toró T. Tibor, az EMSZ alelnöke. Az RMDSZ-szel történő együttműködéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy minden feltétel adott egy méltányos és hasznos keretmegállapodás kimunkálásához.

Toró T. Tibor: az erdélyi magyar politikumnak tanulnia kell a felvidéki magyarok választási kudarcából
galéria
Erdélyi Magyar Szövetség. A nemzeti autonómia-párti tábor sorait akarják rendezni Fotó: László Ildikó

– A bíróság által is ,,jegyzett” Erdélyi Magyar Szövetség hivatalossá válása óta, a két párt egyesítését követően hogyan halad az új párt építése Erdélyben?

– Nem új pártot kell építenünk, hanem a két évtizeddel ezelőtt még egységes nemzeti autonómia-párti tábor sorait kell intézményesen rendeznünk. Bár sokszor a régi sérelmek kezelése, egykor az egypártrendszer ellen összeálló csapat egységének helyreállítása nehezebb, mint egy politikailag „zöldmezős” építkezés, de ha eredményesek akarunk lenni, ezt a munkát is el kellett végezni. Kevés kivételtől eltekintve, megtörtént a táboregyesítés immár a települési szervezeteink szintjén is, de a bizalom visszaépítését igazából a közös munka teljesíti ki. Jó úton járunk és ezt visszaigazolja a mindennapok valósága a közösség- és szervezetépítés, valamint az önkormányzati munka. Persze,

az igazi visszaigazolást majd a választópolgárok adják meg az előttünk álló választási évben.

– Mennyire elégedett azzal a képpel, ami az EMSZ-ről megjelenik az erdélyi magyar közvéleményben?

– A politika és a politikusok munkája iránti lelkes és reményteljes érdeklődés, ami a rendszerváltozás utáni években jellemezte közösségünk tagjainak többségét, már a múlté. Ma egyre inkább szükséges rosszként tekintenek a politikára, ha egyáltalán érdeklődnek iránta. A nyilvánosság és ennek megfelelően a politikai kommunikáció olyan gyökeres átalakuláson ment át az elmúlt évtizedekben, hogy a valóság és a róla festett kép egyre távolabb kerülnek egymástól. Számomra ez személyes dráma is, de ennek körüljárása túlfeszíti ennek az interjúnak a kereteit. Maradjunk annyiban, hogy

nem vagyok maradéktalanul elégedett azzal a képpel, ami rólunk megjelenik. Főleg azért, mert rálátásom van arra a rengeteg munkára, amelyet az Erdélyi Magyar Szövetség helyi csapatai elvégeztek az elmúlt néhány évben

és amely a nyilvánosságban nem jelenik meg olyan mértékben, ahogyan szeretnénk vagy ahogyan megérdemelné. Nehéz kitörni a kisebb-nagyobb buborékokba szorult nyilvánosság zárt világaiból. Van még tanulnivaló és tennivaló is ezen a területen is. Abban viszont megátalkodottan hiszek, hogy a tisztességgel és következetesen elvégzett munka még ebben a megváltozott nyilvánosságban is előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét.

Toró T. Tibor fontosnak tartja, hogy még idén tető alá hozzák az RMDSZ és az EMSZ közötti együttműködési megállapodást Fotó: Facebook/Toro T. Tibor

– A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt egyesítése ellenére a politikai porondon megjelent egy harmadik magyar párt, a Magyar Polgári Erő, amelynek korábbi MPP-és tagjai nem akartak betagozódni az Erdélyi Magyar Szövetségbe. A kétpólusúként elképzelt erdélyi magyar politika ismét három pólusúvá vált. Mennyire befolásolja ez az EMSZ tevékenységét?

– Amikor 12 évvel ezelőtt a néppártot megalakítottuk, demokráciákban szokatlanul szigorú párttörvény volt érvényben Romániában: az ország legalább 18 megyéjéből kellett megyénként legalább 800 és összességében legalább 25 000 támogató aláírást gyűjteni egy párt bejegyzéséhez, amely feltétel már-már lehetetlenné tette egy regionális párt bejegyzését. Erre a demokrácia-deficitre – többek között a mi külpolitikai fellépésünknek köszönhetően – még a Velencei Bizottság jelentése is rámutatott. Románia nemzetközi nyomásra kénytelen volt változtatni a pártok bejegyzését és működését szabályozó törvényeken. Ez a változtatás annyira „jól” sikerült, hogy átestek a ló túloldalára:

a törvényhozó teljesen fellazította a pártbejegyzés feltételeit, vagyis jelenleg már három ember is létrehozhat pártot. Ezzel a „reformmal” meglehetősen nagy káoszt okoztak a pártpolitikai mezőben.

Ennek a folyamatnak a következménye – többek között – az Udvarhelyiek Pártja vagy a Polgári Erő. Ha azonban három évtizedes politikatörténeti folyamatként tekintünk az erdélyi magyar pártrendszer fejlődésére – és elvárható, hogy a szakmaiságára valamit is adó mainstream média is ezt tegye – akkor jelenleg két „történelmi” politikai formáció létezik Erdélyben: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Szövetség, mindegyik a maga fejlődéstörténetével, értékrendjével, prioritásaival, szervezeti hálójával és jövőképével. Az erdélyi magyar politikai érdekérvényesítés hatékonyságát ennek a két politikai közösséget megjelenítő szövetségnek az egymásnak feszülése, versenyzése és együttműködése határozza meg. Nem kis munkánk van ennek a képnek a letisztításában és nem is tetszik ez a letisztult kép azoknak, akik a zavaros vizekben szeretnek halászni. Közösségünk tagjai tiszta képet és egyenes beszédet érdemelnek, amikor választásokhoz szólítjuk őket. Mi azon munkálkodunk, hogy ez így is legyen. Aki ebben partner és rezonál szövetségünk értékként tételezett céljaival, annak itt a helye közöttünk, hiszen a szervezeti konszolidáció nyitva hagyta az ajtót mindenkinek, aki elsősorban önkormányzataink megerősítésében látja Erdély magyar jövőjét. Ilyen egyszerű ez. Ezen túl a többi politikai ügyeskedés és taktikai kommunikáció az összefogás látszatáról. Látszatösszefogásra munkamegosztáson alapuló eredményes együttműködés nem építhető.

– Jövőre választások sorozata köszönt az erdélyi magyarságra is. Az RMDSZ részéről ígéret van arra, hogy a törvényhozási megmérettetésben az EMSZ továbbra is helyet kapna a bukaresti parlamentben. Hogyan látja az RMDSZ-szel történő együttműködést?

– Igen fontosnak tartom, hogy még az idén sikerüljön tető alá hozni egy együttműködési megállapodást a két szövetség között, amely megállapodás egyrészt megadná a verseny és az együttműködés arányát és kereteit a jövő évi négy választás során, másrészt megerősítené azt a nemzeti minimumot, amely megteremti a közös fellépés lehetőségét az erdélyi magyarság számára olyan fontos stratégiai kérdésekben, amelyeket eséllyel csak együtt tudunk képviselni. Ennek kiindulópontja egymás létének, politikai identitásának, legitimitásának kölcsönös elismerése és tiszteletben tartása. Vagyis az egypártrendszer helyett a politikai pluralizmus intézményesítése, a képviseleti monopóliumra való bármi áron történő törekvés helyett az erdélyi valósághoz legközelebb álló és a hatékony érdekérvényesítéshez elengedtetetlen kétpólusú rendszer elfogadása. Rengeteg a negatív tapasztalat, amiből tanulni kell, de van pozitív előzmény is, amire építeni lehet az együttműködési csomag kimunkálásában.

Minden józanul gondolkodó és a realitásokkal tisztában levő ember látja, hogy az EP-választáson a szigorúan 5%-os választási küszöböt csak együtt lehet megugrani,

főleg olyan körülmények között – minden mérés azt mutatja –, hogy a román többség választási hajlandósága jelenleg magasabb, mint a mi közösségünké. Ugyanakkor az is világos, hogy az önkormányzati választásokon interetnikus környezetben együttműködés nélkül közösségünk elveszítheti eddig megszerzett magyar önkormányzati pozícióit és a lehetőséget, hogy önmagát igazgassa. De ugyanolyan világos, hogy a székelyföldi települések nagy részében a verseny ellehetetlenítése a demokrácia megcsúfolásán túl az önkormányzati képviselet minőségének romlásához vezetne. És nem utolsó sorban, a parlamenti választásokon az összefogás már bizonyította működőképességét. Tehát minden feltétel adott egy méltányos és hasznos keret-megállapodás kimunkálásához.

Az idei küldöttgyűlésen megválasztott EMSZ-vezetőtestület Fotó: László Ildikó

– A szlovákiai választások fényében mennyire jelent veszélyt az erdélyi magyarság számára az, hogy a parlamenti megmérettetésen nem lépi át az ötszázalékos küszöböt?

– A felvidéki magyarság parlamenti képviseletének ismételt elvesztése és érdekérvényesítő potenciáljának meggyengülése a maga tragikumán túl sok tanulsággal szolgál számunkra is, érdemes tehát ezt alaposan feldolgozni. Mi mindenképpen megtesszük! Nagyon remélem, hogy ugyanezt teszi az összes befolyással bíró politikai szereplő Erdélyben. Ami már most látszik: a nemzeti-etnikai alapú politikai érdekképviseleteknek csak gyengébb alternatívái vannak: ezzel kell számoljon az, aki „vegyes” pártszervezési terveket szövöget. Rövid távon és egyéni karrierben hozhat eredményt, de hosszú távon mindig a közösségi érdek sérül. Ezért mi sohasem gondolkodtunk ilyen jellegű struktúrában még akkor sem, amikor az amúgy számunkra fontos transzilván értékrend és érdekek mentén kerestek meg minket. A nemzeti identitás mélyebb és erősebb közösségi kötőanyag számunkra bármilyen ideológiai vagy regionális identitásnál, ehhez a valósághoz kell igazítani a szervezési és együttműködési politikai konstrukciókat, ennek kell a leghatékonyabb formáját megtalálni. Másrészt az is tanulság, hogy

az elit tervezőasztalánál kitalált és füstös irodákban összerakott mesterséges konstrukciók nem bizonyulnak életképesnek,

ha nem találkoznak a területen levő valósággal. Harmadrészt: a mesterséges választási összefogás mit sem ér, ha nincs mögötte életképes és elegendően széles konszenzusra épülő közösségi jövőkép, stratégiai prioritások és cselekvési menetrend. Ennek kimunkálását nem szabad megspórolni.

Amúgy a parlamenti képviselet a jelenlegi választási jogszabályok szerint az alternatív küszöb jelenléte miatt nem forog veszélyben, annak minősége és ereje viszont nagy mértékben függ attól, hogy milyen tömegtámogatással bír. Ennek a tömegtámogatásnak a szimbolikus mértéke az 5%-ot meghaladó szavazati arány. Ez alatti eredményt nem lehet semmilyen ügyeskedő politikai kommunikációval sikernek mutatni, demoralizáló hatása pedig már középtávon drámai lehet. Ezért is fontos közösségi erőpróba az EP-választás. Itt 5% alá menni nemcsak az EP-képviselet elvesztését jelenti, hanem olyan közösségi traumát is, amelyet nehéz gyógyítani. Megelőzni kellene tehát sikeres közös fellépéssel.

– Hogyan készülnek a helyhatósági választásokra? A tömb- és a szórványvidékeken milyen stratégiát választ az Erdélyi Magyar Szövetség?

– Az önkormányzati választási stratégiánk sem túl bonyolult, ha józan ésszel és közösségi elkötelezettséggel közelítjük. Sokszor elmondtuk és ma is meggyőződéssel valljuk, hogy a politikai pluralizmusból eredeztetett verseny jótékony hatást gyakorol a képviselet minőségére. De azt is régóta mondjuk, hogy egy számbelileg kisebbségi társadalomban, amelyben nekünk élni adatott, ennek a versenynek megvannak a román nemzetállami korlátai: sokszor a magyar közösségi érdeket Bukarest ellenében kell érvényesíteni, ezt pedig csak együtt lehet. Ahol tehát a verseny a magyar önkormányzati képviselet létét, polgármesteri és egyéb elöljárói tisztségek elvesztését eredményezheti, ott az együttműködési stratégiák kerülnek előtérbe. Erre készülünk most is. Frontvárosainkban (Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben) és az összemérhető interetnikus közegű megyékben (mint amilyen Maros vagy Szatmár)

egyértelműen össze kell fognunk, ha meg akarjuk tartani meghatározó befolyásunkat a közösségi ügyek intézésében.

Hatványozottan igaz ez a szórványtelepüléseken. Leendő partnerünkkel való tárgyalásaink során azonosítanunk kell mindazokat a településeket, ahol az összefogás imperatívusz és megtalálni azt az együttműködési konstrukciót, belső (egymás jelölt-listáin való indulást jelentő) vagy a törvény által megengedett politikai vagy választási koalíciót, amely a lehető legnagyobb közösségi támogatást érheti el.

– A román belpolitika érdemben nem reagált a francia elnök által megígért korzikai autonómiára, az RMDSZ ugyanakkor üdvözölte. Hozhat-e változást az erdélyi magyarság autonómiaküzdelmében a francia nemzetállami álláspont megváltozása?

– A háborús geopolitikai környezet, a közelünkben létező nyílt (Ukrajna, Izrael) vagy lefagyasztott de most éppen forrósodó (Koszovó) konfliktusok, továbbá a globális biztonságpolitika tektonikai lemezeinek átrendeződése és a vérben születő új világrend nem kedveznek a kisebbségi közösségek legitim autonómia-törekvéseinek. A nemzetállamok ilyenkor az eddiginél is idegesebben reagálnak erre, a közösségek közjogi autonómiáiban nem a társadalmi béke és az állami stabilitás lehetőségét látják, hanem idegenkezűséget, területi szeparatizmust és fokozott biztonságpolitikai kockázatot vizionálnak, többnyire belpolitikai megfontolásokból.

Macron elnök Korzika autonómiára vonatkozó nyilatkozatára nyilván oda kell figyelni, de csodát várni tőle sem szabad.

Abban nem lesz vita a politikai táborok között, hogy a jelentős frankofón hagyományokkal bíró Romániában, ahol a francia közigazgatás mindig is komoly hivatkozási alapot jelent az állami intézményrendszer felépítésében, ezt a nyilatkozatot érdemes komolyan venni és meg kell próbálni legalább arra használni, hogy induljon el értelmes párbeszéd az autonóm régiókról és az asszimetrikus regionalizmusról. Ha annak eredménye csak annyi, hogy növekszik azon román politikusok tábora, aki számára a közjogi autonómia nem ördögtől való, akkor is léptünk egyet-kettőt előre. De azért csodát sem kell várni a francia elnöki megszólalástól. Annak azonban mindenképpen örülök, hogy az RMDSZ egyes politikusai is láttak benne mozgásteret.

– Hogyan látja a romániai belpolitika alakulását? Mi várható az előttünk álló kampányévben? Mennyire jelent veszélyt a ,,magyarkérdés”, a gyalázkodás újbóli megjelenése?

– A modern 21. századi politikacsinálásban már nem is az ezer csatornán közvetített sikerpropaganda – egyrészt a vélt vagy valós kormányzati eredmények, másrészt az ellenzéki ígéretek felmutatása – a legfontosabb eszköze, hanem a saját politikai közösségét látszólag létében fenyegető ellenség azonosítása, majd ennek az ellenségképnek minél félelmetesebb és elrettentőbb formában való felmutatása, amelytől aztán jól meg lehet védeni a szavazópolgárt. Ennek a kampánykommunikációnak szerves része Romániában a „magyar veszély”, tehát a pártok megnyilvánulásaiból ez nem maradhat ki. Ráadásul az AUR és szatelitpártjai ebben is versenyre serkentik a kormánykoalícó mainstream-pártjait, amelyektől amúgy sem idegen a magyarellenes retorika. Szomorú valóság ez, de már megtanultunk együttélni vele. A magyar szervezetek ellenségképét ki sem kell nagyon találni, adja magát a valóság: három évtized alatt nem sokat haladt előre a román társadalom a román-magyar viszony normalizálásában. Ezért a magyar érdek képviseletében csak önmagunk bölcsességére, kreativitására és mozgósító erejére számíthatunk. Nem véletlen, hogy

az Erdélyi Magyar Szövetség a magyar jövőt az önkormányzatiságban látja, figyelmét, szellemi és anyagi forrásainak jelentős részét erre kívánja fordítani.

Amúgy nem tartok attól, hogy a politikai széleket egyesítő AUR kormányzati tényezővé tud válni, bármennyire is segíti őket ebben a kormányzati tesze-tosza vagy a háborús környezet. Ez legfeljebb arra lesz elég, hogy erős ellenzékként ismét együttműködésre kényszerítse a jelenlegi kormánykoalíció pártjait. De mivel ez az együttműködés nem érték- és jövőkép-azonosságon, csupán pártérdek-azonosságon alapul, ezért túlzott elvárást nem érdemes megfogalmazni irányába. Optimizmus helyett maradjunk a realitások talaján: Romániában élünk.

– Hogyan látja a romániai közigazgatási reform körül felélénkülő vitákat? Miként lehetne ezt a magyar közösség javára fordítani?

– Régi motoros vagyok, sok hasonló, gyorsan fellángoló és még gyorsabban kihunyó vitát éltem meg a rendszerváltozás óta, amelynek aztán semmilyen gyakorlati politikai cselekvés nem követett, ezért már nehezen lehet engem az ilyen hevenyészett politikai nyilatkozatokkal lázba hozni.

Nem érzek a jelenlegi román politikai elitben komoly szándékot egy valós közigazgatási reformra, főleg választási évben nem, pedig igény minden bizonnyal lenne rá.

De ha csak annyi hatása lesz ennek a végig nem gondolt miniszterelnöki megnyilvánulásnak, hogy kicsit is megérinti a pártok környezetében működő szakpolitikai agytrösztök ingerküszöbét, már az is pozitívum.

Az Erdélyi Magyar Szövetség mellett is működik önkormányzati kérdésekkel foglalkozó munkacsoport, amelynek napirendjén folyamatosan ott van a helyi és regionális közigazgatás hatékonyabbá tétele, úgy, hogy közben őrizzük meg helyi és regionális közösségeink önigazgatási képességét és ezáltal közelítsünk a közösségi autonómia közjogi kereteihez. Ügyeink jelentős részére a megoldás éppen az önkormányzatokban születhet. Ezért támogatni tudunk minden olyan közigazgatási reformtörekvést, amely egy területhez kötött közösség közigazgasági képességei alapján szélesíti önkormányzati testületének hatáskörét, de nem támogatunk semmilyen elképzelést, amely a vélt hatékonyságra hivatkozva von el önkormányzati hatásköröket és hagy valós képviselet nélkül kisközösségeket, kiszolgáltatva őket a többség obskurus hatalmi játszmáinak.

– Az ukrajnai háború vége a jövő ködébe vész. Megítélése szerint ez milyen veszélyekkel járhat gazdasági és biztonságpolitikai szempontból térségünkre nézve?

– Közhely, de úgy néz ki, nem evidencia mindenki számára, hogy csakis nagyhatalmi megállapodás vethet véget az Ukrajnában zajló háborúnak. Úgy látom, még jó ideig nem a békének és a normalitásnak áll a zászló. Biztonságpolitikai olvasmányélményeim azt mondatják velem, hogy a jelenlegi közvetlen fegyveres harc lassan fegyverszünetbe torkollik és az Oroszország által megszállt és elcsatolt területek státusa lefagyasztott konfliktus tárgya marad, amely helyzethez mind a közvetlenül érintett Ukrajna, mind a szomszédos országok, mint Románia és Magyarország, de az egész Európai Unió kénytelen hozzászokni. Valószínűleg jó ideig egy ilyen békemegállapodás nélküli kényszerbéke lesz az új normális. Mi pedig

megszokjuk az új hidegháborút, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt.

Egy azonban bizonyos: ebben a nagy csatazajban békés autonómia-törekvéseink erőtlen hangja nemigen hallatszik, vagy ha mégis, csak akkor, ha az valamilyen nagyhatalmi-birodalmi érdek felhangjaival harmonizál. Ez persze nem jelenti azt, hogy az autonómia ügye, mint hosszútávú stratégiai cél lekerül érdekvédelmi politikánk napirendjéről. Csak jobban kell figyelni a felhangokra.

1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport