A tehetséggondozást és a helyi magyar közösséget szolgálja a nagyváradi felújított Dudek-ház

– A Dudek-ház nemcsak egy épület, hanem a nagyváradi magyar közösség történelmének egyik szimbóluma is. Hogyan látja az épület jelentőségét a város szellemi öröksége szempontjából?

– A Körös utcai (Tudor Vladimirescu) Dudek-ház évszázadokon át változó funkciókat töltött be, tükrözve Nagyvárad fejlődését és társadalmi átalakulását. A volt iskolaépületet Dudek Joachim tisztifőorvos építtette az 1870-es években. 1875-ben egy bécsi bank, később 1879-ben a Római Katolikus Káptalan vásárolta meg, és iskolává alakíttatta át. Az intézmény 1880-ban nyitotta meg kapuit, és hamar a város egyik legelismertebb oktatási helyszínévé vált. Az iskolát az 1948-as államosításig a római katolikus egyház működtette. Funkcióját a kommunista diktatúra idején is megőrizte, vegyes tannyelvű intézményként működött. A rendszerváltást követően – aa RMDSZ közbenjárására – az épület újra a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tulajdonába került.

Az ingatlan építtetője, Dudek Joachim tisztifőorvos a város egyik legjelentősebb jótevője volt. Érdemes róla megemlíteni, hogy neki köszönhetően jött létre a város első jótékonysági alapítványa, a Dudek-intézet, miután 1805. január 15-i végrendeletében a teljes vagyonát a szegényekre hagyta. A hagyaték a város jótékonysági és szociális ellátórendszerének egyik alapját jelentette. Dudek Joachim öröksége ma is tovább él a város szociális intézményeiben, személyéről pedig az MCC-központban kiállított pannó emlékezik meg.

Az épület felújítása jól szemlélteti, hogy milyen szellemiségben gondolkodik az MCC. Kiemelt megvalósításként tekintünk rá, hiszen példaértékű, hogy a helyi intézmények együttműködésével, a fiatal generáció tehetséggondozása érdekében egy ilyen projektet sikerült megvalósítani. Az épület igazán szép lett, számos partner dolgozott rajta, és meg is látszik a minőségi munka.

– A felújítás során hogyan sikerült megőrizni az épület történeti értékeit, miközben 21. századi funkciókat kapott? Milyen elveket követtek a tervezésnél?

– Az MCC és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közötti megállapodás értelmében az MCC vállalta, hogy az épületet teljeskörűen felújítja. A beruházás legfőbb céljai közé tartozott, hogy a történelmi épület megőrizze karakterét, miközben a 21. századi oktatás és közösségi élet igényeihez igazodik.

Restauráltuk a történelmi értéket őrző elemeket, például az eredeti lépcsőház és kovácsoltvas korlátja kiemelkedő része lett a központnak, a tetőn elhelyezett bevilágítónak köszönhetően pedig kiválóan érvényesül ez az impozáns tér. Megújult a bejárat, a kapualjban pedig megtekinthetők a munkálatok során a padláson talált régi díszítőelemek is.

A tatarozás során fontos szempont volt a fenntarthatóság, a környezethez illő kivitelezés, valamint az épített örökség megóvása. A fő célok között a közösség szolgálata áll, és a központok bevonása a város életének pezsgésébe. Mindez a helyi intézményekkel, egyházakkal, magyar érdekképviselettel együttműködésben valósul meg.

– Miért döntött úgy az MCC, hogy a Dudek-házat választja nagyváradi központként? Mennyire volt tudatos a hely szellemére építő választás?

– Szerencsés egybeesés, hogy az MCC éppen akkor keresett helyet a nagyváradi központjának, amikor a katolikus egyház is új rendeltetést szeretett volna adni a Dudek-háznak. Több jószándékú embernek köszönhetően találkoztak az érdekek és az elképzelések. Az MCC számára is üggyé vált ennek az épületnek a helyreállítása, szívünkön viseljük a sorsát, és büszkék vagyunk rá, hogy folytathatjuk az évszázados pedagógiai hagyományokat.

– Milyen konkrét oktatási és közösségi funkciókat lát el mostantól az épület? Kik és hogyan használhatják majd?

– A felújított nagyváradi ingatlan oktatási-tehetséggondozási központként működik, emellett a helyi és környékbeli magyar közösséget is szolgálja nyilvános eseményei, könyvbemutatói, kerekasztal-beszélgetései által. A 2024/2025-ös tanévben a nagyváradi központ 268 diákot, közel 600 szülőt és több mint 220 pedagógust, nyilvános eseményein pedig több mint 4000 érdeklődőt mozgatott meg. Ezt a munkát szeretnénk folytatni.

Szeretnénk, ha a központ a helyi közösségi élet részévé válna: amellett, hogy a gyerekeknek biztos pontot nyújt a tanulásra, minőségi szabadidő eltöltésére, a nagyváradi és környékbeli lakosok előtt is nyitva áll nyilvános eseményei által. Említésre méltó, hogy a legfelső szinten két terem egybenyitásával sikerült egy tágas, jól felszerelt, esztétikus konferenciatermet kialakítani, amely alkalmas nagyobb létszámú rendezvények befogadására is.

– Hogyan kívánják megnyitni az épületet a város tágabb közönsége előtt?

– A nagyváradi központban eddig is rengeteg érdekes és értékes előadás, beszélgetés, könyvbemutató zajlott le. Nagy Tímea Zita képviselet-vezető és a nagyváradi MCC-s csapat odaadóan és lelkesen igyekszenek a legjobbat nyújtani a helyi közösségnek. Több helyi szervezet, kulturális intézmény, iskola és egyetem is bekapcsolódott partnerként ezeknek az eseményeknek a szervezésébe. A legkülönbözőbb témákban zajlottak itt beszélgetések a gazdaságtól a sporton át a kulturális vagy városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekig. Emellett a Szülők Akadémiája rendezvénysorozat a gyermeknevelésben kíván támaszt és segítséget nyújtani a meghívott szakemberek által, míg a félévente megrendezett pedagóguskonferenciák a tanügyben dolgozókat mozgatják meg interaktív, gyakorlatra épülő előadásokkal és műhelymunkákkal.

– Hogyan illeszkedik a Dudek-ház felújítása az MCC hosszú távú erdélyi ingatlan- és közösségépítési stratégiájába?

– Az MCC célja, hogy ingyenes tehetséggondozási programjait minél több fiatal számára elérhetővé tegye. A diákok az elsők, ezért igyekszünk mindent megtenni azért, hogy egy befogadó, jól felszerelt, barátságos és modern környezetben élvezet legyen számukra a tanulás.

Az intézmény a központjai létrehozásával értékeket is ment. Magyarországon is nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeknek adott új esélyt az érvényesülésre. Ilyen például a békéscsabai Szalay-kúria, Szegeden a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete, de felújításra vár a debreceni Aranybika Szálló, Miskolci Korona Szálló és a Pécsi Nemzeti Kaszinó is. Ezeknek a szép példáknak a sorát bővíti a nagyváradi projekt is.

– Hogyan vonják be a helyi civil szervezeteket, művészeket, fiatalokat, tanárokat a Dudek-ház kulturális életébe?

– Igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani, partnerségeket létrehozni a helyi intézményekkel, szervezetekkel, hogy a diákjainknak és a helyi magyar közösségnek egyaránt a legjobbat nyújthassuk, és hosszú távon mindez a város gyarapodását szolgálja.

– A felújítás és működtetés során hogyan zajlott az együttműködés a katolikus egyházzal?

– A katolikus egyház rendkívül segítőkész volt a központ kiválasztásakor. A helyi magyar érdekképviseletet, a magyar egyházakat és intézményeket kerestük meg, hogy látnak-e alkalmas helyszínt az MCC tevékenységének. A Szent László Plébániával és a püspökséggel sikerült egy jó, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani. Bár a legelején csak az épület bérléséről és biztonságossá tételéről tárgyaltunk, később, a helyszín felmérésekor egy hosszú távú együttműködés lehetősége is körvonalazódott, a katolikus egyház pedig nyitottan fogadta a kezdeményezést.

Hálásak vagyunk Böcskei László püspök úrnak, hogy felkarolta és támogatta ezt az ötletet, Pék Sándor plébános úrnak, aki a kezdetekben segítette az együttműködés kialakítását, és Kovács Zsolt plébános úrnak, aki szintén mellettünk állt ebben a feladatban. Különös köszönet jár az egyháztagoknak is a támogató hozzáállásért, Szabó Ödön képviselőnek az egyház és MCC közötti kapcsolat megteremtéséért, és mindazoknak, akik hozzájárultak ehhez az értékes kezdeményezéshez.

– Az avatóünnepségen elhangzott, hogy fontos az MCC és más közösségépítő intézmények – politikai, egyházi – közötti együttműködés. Milyen szerepet vállal az MCC e kapcsolatrendszerben?

– Az MCC tehetséggondozó tevékenysége ott kezdődik, ahol a hagyományos oktatás véget ér. Ha a rendszerváltás óta nem történt volna meg a magyar oktatási hálózat kiépítése a szüleink generációja által, akkor ma nem beszélhetnénk magyar tehetséggondozásról sem Erdélyben. Az MCC nem versenytársa, és nem alternatívája az intézményeknek. Inkább kiegészíti az iskolában tanultakat, és az a célja, hogy az oktatásban dolgozókkal együttműködve a lehető legjobb képzést nyújtsa a diákoknak. Kisebbségi létünkben elengedhetetlen a magyar közösség szereplői közötti együttműködés az említett szereplők és intézmények között – ehhez igyekszik az MCC is hozzájárulni.

– Az MCC célja nem az „elszívás”, hanem a helyi tehetségek helyben tartása. Milyen eszközökkel segíti elő ezt az új központ? Miként járulhat hozzá ahhoz, hogy a fiatal magyarok helyben találjanak értelmes közösségi, oktatási és később szakmai lehetőségeket?

– Kétségtelenül létezik az elszívó erő főleg Debrecen irányából. A megnyitón is megfogalmazódott, hogy olyan feltételeket kell teremteni helyben, hogy az embereknek megérje szülőhelyükön maradni, hogy mindenki megtalálja a helyét és lehetőségeit. A nagy nyugati egyetemekkel és lehetőségekkel is nehéz felvenni a versenyt, de az MCC igyekszik olyan feltételeket teremteni a tehetséges fiataloknak, hogy itthon is megkapják ugyanazt a minőséget, felkészültségi szintet, ami nemzetközileg is versenyképes. A hagyományos oktatást kiegészítve, szülőkkel és pedagógusokkal együttműködve áll össze a tananyag, emellett fontos személyes készségeket is fejlesztünk, hogy a diákok magabiztosan álljanak helyt a felsőoktatásban, majd a munkaerőpiacon is.

Nemzetközi tanulási és tapasztalatszerzési lehetőségeket is biztosítunk, hogy világlátott, felkészült felnőttekként kerüljenek ki az MCC-ből, miközben az itthon maradásra biztatjuk őket, közösségünk pedig biztos támaszt és befogadó közeget nyújt számukra, hogy mindig legyen hova hazatérniük.

– Milyen víziója van az MCC-nek a nagyváradi központ jövőjét illetően 5-10 éves távlatban?

– Az MCC és az Egyházmegye között kötött bérleti szerződés 20 évre szól. Az MCC segíteni szeretné a nagyváradi és a Bihar megyei fiatalokat abban, hogy az itt szerzett tudással felvértezve nyitott, talpraesett emberekké váljanak. A központ pedig biztos pont lenne a város életében, ahol hiánypótló rendezvények, a helyiek számára is érdekes és értékes beszélgetések zajlanak, elismert szakemberek osztják meg gondolataikat. Így próbál a Collegium Nagyvárad gazdag kulturális életében méltó eligazodási ponttá válni, a város szellemiségéhez igazodni.