HIRDETÉS
Nagy Feró első gázsija zenészként 35 forint volt, de a zenélés üzleti része sokáig nem foglalkoztatta, mert nem hitte, hogy valaha is megélhet majd belőle. A közönség szeretete és a rockzene nyújtotta szabadság vonzotta. Mint mondta az M5-ön látható, Húrokon írt történelem című műsorban
sokáig kísérőzenekarként működtek, például ők hangszerelték Szűcs Judith Táncolj még című dalát is. Egy idő után azonban beleuntak a másodhegedűs szerepbe.
„Eleinte eszünkbe nem jutott, hogy híres zenekar lehet belőlünk. Az első koncerten alig voltak százan, majd a következőn 500-an, a harmadikon 1500-an. Szájról szájra terjedt a hírünk” – kezdett bele sikertörténetébe a Kossuth-díjas előadó. Felidézte, a 80-as években már úgy érezte, hogy nincs esélyük komolyabb karrierre Magyarországon, ezért beíratta az egész zenekart egy angol nyelvtanfolyamra.
„Biztos voltam benne, hogy amit csinálunk, az akár Londonban is megállná a helyét, lenne rá igény, értékelnék. Elkezdtünk angolórákra járni, készültünk arra, hogy valahogy meglógunk.
– osztotta meg Nagy Feró, hogyan esett el az áhított világhírnévtől. Hozzátette, olvasta a róla szóló jelentéseket: folyamatosan megfigyelték őt, volt, hogy egyszerre tizenketten. Viselkedése és véleménye miatt pedig gyakran kellett szembenéznie a hatóságokkal.
(…) Fájt, de nem ijesztett meg, mert meggyőződésem volt, hogy igazam van. Nem én voltam a rendszer ellen, hanem ők ellenem” – hangsúlyozta a zenész, aki azt is megosztotta: saját maga választotta a „nemzet csótánya” művésznevet, ha már a „csalogánya” nem lehetett. A teljes beszélgetés újranézhető az adásba kerülés után hét napig a Médiaklikken.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
