HIRDETÉS
Egy új tanulmány – amelynek kedvéért hat önkéntes személyt vontak be a kísérletbe – megmagyarázza, hogyan működik az izzadás folyamata. A közhiedelemmel ellentétben az izzadság nem egyszerűen apró cseppek formájában „pattan ki” a bőrünkből. Az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint az izzadság inkább dagályként emelkedik ki a pórusokon keresztül, átitatva a bőr felső rétegét. Először egy sekély medencét képez a pórusban, majd más pórusokból származó izzadságcseppekkel összeolvadva folyamatos filmszerű réteget alkot – így válik néhány szúró cseppből hirtelen teljes elázás.
– fejti ki Konrad Rykaczewski hő- és anyagmérnöki szakértő az Arizona Állami Egyetemről. Nem maga a nedvesség hűt le bennünket, hanem az izzadság elpárolgása, amely lehűti a bőrünket. Az izzadás működésének tanulmányozása segíthet jobb hűtési technológiák fejlesztésében is.
Mivel gyakran látjuk az izzadságot cseppek formájában, könnyen feltételezzük, hogy így is keletkezik. Jonathan Boreyko, a Virginia Tech folyadékmechanikával foglalkozó kutatója, aki nem vett részt a tanulmányba, azt mondta, hogy ez a felfogás egy „klisés kép, amit elképzelünk a fejünkben: egy nagyon tiszta, félgömb alakú csepp, ami csak úgy üldögél a bőrön, majd elpárolog.”
Korábbi vizsgálatok főként mikroszkopikus szinten vizsgálták az izzadság keletkezését, például fénnyel és képalkotó eszközökkel figyelték meg a pórusok működését. Mások a „makroszintű” izzadást mérték: például a nedves bőr jobban vezeti az áramot, így a bőr elektromos vezetőképessége is használható az izzadás mértékének mérésére. Rykaczewski, Stavros Kavouras (a hidratáció szakértője) és kollégáik célja az volt, hogy a mikroszintet és makroszintet összekapcsolják.
– magyarázza Rykaczewski. A kutatók hat önkéntest figyeltek meg izzadás közben. Mindegyik résztvevő egy dönthető székben pihent, teljes testet fedő, csőrendszerrel ellátott ruhát viselve, amelyben forró vagy hideg víz keringhetett a test hűtésére vagy melegítésére. A résztvevőket ráadásul meleg takarókba is betakarták, vízhatlan papírréteggel elválasztva, hogy az izzadság ne áztassa el a takarót. A kutatók a homlokukon jelentkező izzadság minden egyes aspektusát mérték melegítés, hűtés, majd újramelegítés közben.
„Az első 15 percben még kellemes, különösen télen” – mondja Rykaczewski, majd hozzáteszi, hogy két óra után viszont már elég izzadós lesz.
Az izzadság a hypodermisben található verejtékmirigyekből keletkezik – ez a legmélyebb bőrréteg az irha (dermis) és a hám (epidermis) alatt. A melegítés első 15 percében az alanyok izzadni kezdtek, az izzadság pedig ciklikusan jelent meg és párolgott el a pórusokon keresztül. De ez még nem csepp formájában történt. Ahelyett, hogy kis gömbként bukkant volna fel, az izzadság szinte laposan terült el a pórusban, mígnem kiömlött, és összeolvadt a környező pórusokból származó izzadsággal – előbb pocsolyát, majd filmet alkotva.
Ez a „felemelkedő izzadságdagály” átitatta a stratum corneumot – a legkülső, elhalt hámsejtekből álló réteget –, akárcsak egy szivacsot. Amint ez a réteg telítődött, az izzadság a felszínre gyűlt, ahol folyamatos filmréteggé állt össze. A lehűtés után ez a film gyorsan elpárolgott, vékony sóréteget hagyva maga után. Amikor a test újra felmelegedett, az izzadság még gyorsabban jelent meg. Ezúttal a hátramaradt sóréteg lehetővé tette, hogy az izzadság gyorsabban felszívódjon a stratum corneumba, így a második „izzadási hullám” már kihagyta a cseppfázist, és azonnal filmként jelent meg.
– magyarázza Rykaczewski. „Ez hűtési szempontból jó hír, mert a vékony filmréteg gyorsan elpárolog, így hatékonyan hűti a bőrt.”
Az, hogy megértjük, hogyan emelkedik és terjed az izzadság, segíthet új típusú textíliák kifejlesztésében, amelyek hatékonyabban szabályozzák a test hőmérsékletét. Emiel DenHartog, a North Carolina Állami Egyetem ruházatbiomechanikai szakértője – aki nem vett részt a kutatásban – izgatottan várja, hogy a tanulmány eredményeit a saját munkájában is hasznosíthassa. „A jelenlegi textiltesztek sokkal nagyobb cseppekkel dolgoznak, mint amilyenek a valós izzadságcseppek, így nem tükrözik pontosan az anyag és az izzadság kölcsönhatását. Nagyszerű lenne ezt a két kutatási irányt összekapcsolni” – mutat rá a textilipari szakember.
Egyes emberek genetikailag hajlamosak lehetnek arra, hogy csak egyféle nemű gyermeket hozzanak világra – erre utalnak az Egyesült Államokban elvégzett új kutatási eredmények, amelyekről a Science News című tudományos portál számol be.
Harmadik alkalommal rendezte meg a budapesti Reménység Szigetén a Kárpát-medencei Konfirmandus Tábort az Erdélyi Gyülekezet. Az egyhetes esemény nem csupán egy nyári együttlét volt, hanem lelki kaland, és a jövő református nemzedék fontos mérföldköve.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
