Erdélyi Napló
2017. március 29., szerda; Ma Auguszta napja van
Rss Facebook oldal

Tőkés László: adott a lehetőség az igazság kiderítésére

Makkay József | 2017.03.05. [10:42] | Utolsó módosítás: 2017.03.05. [17:28]

A legfelső bíróság tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy a katonai ügyészség újranyissa az 1989-es forradalom aktacsomóját. Az eltelt nyolc hónapban az üggyel foglalkozó négy katonai ügyész számos, a forradalomban és az azt követő hetekben szerepet vállaló közéleti embert hallgatott ki. A „forradalom szikrájaként” emlegetett Tőkés Lászlóval a korabeli eseményeket vettük számba. 

Tokes Laszlo nagyvaradi sajtoertekezlete_bMohácsi Árpád-László felvétele

– Huszonhét évvel az 1989-es események után mennyire lehet érdemi bűnvádi eljárást lefolytatni a bűnösök kiderítésére?

– Az ügyészek munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy nem kell újból kezdeniük a vizsgálódást, a mostani eljárásnak ugyanis hosszú előzménye van. 1997 és 2000 között parlamenti bizottság foglalkozott a forradalom ügyével. Dan Voinea tábornok, volt katonai főügyész igen alapos kivizsgálást végzett, sőt, tőle személyesen tudom, hogy a kétezres évek elején vádemelésre készen, szinte teljesen összeállt a vizsgálati anyag, politikai nyomásra azonban az ügyet leállították. 2015-ben újra előkerült a forradalom dossziéja, de úgy zárták le, hogy nem kezdték újra a nyomozást. Ha jól számolom, ez most a harmadik nekilendülés.

– A forradalmi eseményekkel kapcsolatban az Iliescu-rezsim a kilencvenes évek elején több információt is titkosított. Mekkora esélye van a titkosítás feloldásának?

– A titkosított anyagok feltárását és az ügyészségi vizsgálat során történő hasznosítását nemrég Teodor Doru Mărieş, az 1989. December 21. Egyesület vezetője követelte. Tavaly decemberben az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjával közösen a Temesvár Társaság és jómagam is levelet intéztünk Klaus Johannis államelnökhöz, hogy járjon közbe az 1989-es temesvári események titkosított anyagának szabaddá tételéhez a vizsgálat számára. Ma már minden feltétel adott az igazság kiderítésére.

– Hogyan látja, a mostani ügyészi kezdeményezés – a korábbiaktól eltérően – mennyire eltökélt abban, hogy bíróság elé vigye a forradalom iratcsomóját?

– Amikor tanúként meghallgattak Bukarestben, az volt a benyomásom, hogy a négy tagból álló vizsgálóbizottság erős mandátummal rendelkezik arra nézve, hogy a végére járjon a 27 évvel ezelőtti eseményeknek. Úgy ítélem meg, hogy a legfőbb ügyészség és a katonai ügyészség ma erős pozícióban van. Augustin Lazăr főügyész határozottan ellenezte a büntetőtörvénykönyv módosítását, nem volt tehát kérdéses, hogy melyik oldalon áll. Valamennyi ügyészség ellenezte az utódkommunista Grindeanu–Dragnea kormány mesterkedéseit, tehát feltételezem, hogy európai és amerikai támogatással a vizsgálóbizottság képes lesz végig vinni az 1989-es forradalom ügyeinek kivizsgálását.

– Ma már tudjuk, hogy az Iliescu-rendszer ellopta a forradalmat, és a rendszerváltás első hónapjaiban ennek a forgatókönyvnek rendelt alá minden belpolitikai eseményt. Önben ez a történet mikor tudatosult?

– Néhány hónapnak el kellett eltelnie, hogy ráébredjek a valóságra. Két hétig aranykalitkában tartottak és Románia hőseként ünnepeltek. Szükségük volt Mircea Dinescura, Doina Corneára, Ion Caramitrura és természetesen rám is, hogy Ion Iliescu hiteles személyiségek mögé bújva eljátssza a forradalom vezetőjének szerepét és elfedtesse azt, hogy ő tulajdonképpen egy jól kigondolt forgatókönyv szerint levezényelt katonai puccs vezetője, amiben a Szekuritátéra támaszkodik. Iliescu gyakorlatilag azokat mentegette a felelősségre vonás alól, akik 1990 márciusában a Szekuritátét átkeresztelve megalakították a Román Hírszerző Szolgálatot. Már 1990 januárjában, februárjában sűrűsödtek a forradalom eltérítésére utaló jelek. Doina Cornea visszavonulásával azonban én magam nem értettem egyet, és a március 19-i véres marosvásárhelyi eseményeknek kellett bekövetkezniük, hogy előttem is lehulljon a lepel, és rádöbbenjek, valójában mit történik.

– Erre hogyan reagált?

– Egy amerikai körúton éppen a romániai forradalmat népszerűsítettem, amikor megjöttek a marosvásárhelyi eseményekről szóló hírek. Ekkor adtam ki Washingtonban azt a nyilatkozatot, amelyben az Iliescu-rendszerrel szembe fordulva lelepleztem, hogy mi történik a magyarság rovására a kommunista visszarendeződésben. Ez volt a román hatalom és a közöttem levő viszony szakítópróbája. Végleg kimaradtam a Nemzeti Megmentési Front tanácsából: kivonultam, de ki is szorítottak belőle. Iliescu még tett néhány próbálkozást, és elküldte hozzám Cazimir Ionescut, hogy meggyőzzenek, legyek a rendszerük magyar tagozatának a vezetője, de ekkor már nem voltam kapható semmilyen együttműködésre.

– Az RMDSZ elnöke, Domokos Géza közismerten Ion Iliescu elkötelezett híve volt. Vele vitatkozott erről a helyzetről?

– A személyes vitákra már nem emlékszem, de az tény, hogy ekkor már előjöttek az első ellentétek a Domokos Géza vezette RMDSZ és közöttem. Közismert, hogy az RMDSZ rendkívül kétesen viszonyult a márciusi marosvásárhelyi eseményekhez, nem álltak a helyzet magaslatán. Akkoriban Verestóy Attila vett részt a bukaresti tárgyalásokon. Sajnos sem Király Ká­roly, sem Ion Iliescu nem jött le Marosvásárhelyre. Szerintem Verestóy elvtelenül erősítette Iliescuéknak a magyarokat kriminalizáló vonalát. Keserű iróniával mondom, még jót tett, hogy a Görgény-völgyi agresszorok rátámadtak az RMDSZ-re, és ez által az RMDSZ marosvásárhelyi közszereplői – Sütő Andrással együtt – méltatlanul megszenvedték a pogromkísérletet és az agressziót. Áldozatuk által terelték jó irányba az események értékelését.

– Milyen esélyt lát az 1990 marosvásárhelyi márciusi események ügyészségi kivizsgálására?

– Ne feledjük, hogy 2015 őszén a katonai ügyészség lezárta a forradalom dossziéját, mielőtt megnyitotta volna, de a következő évben mégis újra elővette. Ez nem utolsósorban az 1989. December 21. Egyesületnek, Teodor Mărieş hősies helytállásának és a strasbourgi emberjogi bíróság döntésének köszönhető. A strasbourgi bírák igazat adtak a forradalom és a bányászjárás áldozatai keresetének. Ezek után bizakodó vagyok. Az 1989 decemberétől júniusig terjedő események folyamatába szervesen beleilleszkedik a marosvásárhelyi fekete március is. Ezek a visszarendeződés fontos állomásai, 1990 márciusa végképp, hiszen a Román Hírszerző Szolgálat megalakítása révén formailag ekkor került hatalomra az események hátterében megbúvó Szekuritáté. A politikusi gárdában pedig együtt maradt a Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Mihai Chiţac és a Victor Stănculescuból álló csapat, amely e folyamat áldozataiért, a gyilkosságokért és különböző más bűncselekményekért felelős.

– Kérdés, hogy csupán négy ember felelős a rendszerváltás elsiklatásáért és az ezzel járó bűncselekményekért, vagy ez a kör sokkal szélesebb?

– Most, hogy a múlt decemberi országos választásokon a kommunista visszarendeződés újból diadalt aratott, túlságosan is érintett az egész politikai osztály. Jelenleg nem az igazak és a hamisak között folyik a küzdelem, hanem a különböző erőcsoportok között: a régi Szekuritáté és a régi hatalom képviselői, valamint az utódpárt és az egészében véve kompromittálódott politikai osztály különböző erőcsoportjai között. Úgy tűnik, sokan szabadulni akarnak a csausiszta szárnytól, noha ez még mindig nagyon erős. A SRI volt elnöke, Costin Georgescu, Radu Tinu, a temesvári Szekuritáté volt helyettes vezetője, Filip Teodorescu, a Szekuritáté volt kémelhárításának a vezetője vagy Ioan Talpeş, a Külügyi Hírszerző Szolgálat egykori irányítója mind azon mesterkednek, hogy a temesvári népfelkelést leértékeljék, és a Szekuritáté módjára külföldi beavatkozásként a magyar és orosz titkosszolgálatok számlájára írják. Itt egy komoly hatalmi és emlékezetpolitikai küzdelem folyik. A jelenlegi viszonyok között ez nagyon meggyengíti az igazságtétel ügyét. Elképzelhetőnek tartom, hogy tovább folytatódik az évtizedek óta tartó halogató, maszatoló politika, amely csak a múlt főkolomposainak a halálával ér véget.

– Hogyan látja az igazságszolgáltatás pártatlanságát?

– A SRI aligazgatójának, Florin Coldea tábornoknak az esete és sok más intő jel rávilágít azokra az összefonódásokra, amely a titkosszolgálat és a politikum, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között fennáll. Ez az összefonódás a hatalmi ágak szétválasztásának a reménytelen helyzetét mutatja, és megvilágítja a különböző magyarellenes döntéseket is. Kérdés, hogy ezen a téren Románia képes lesz-e az európai követelményeknek megfelelő előrelépésre. Úgy látom, a román titkosszolgálat felvilágosultabb, realistább része tudatában van annak, hogy a titkosszolgála­tokban is hatalomváltásra van szükség.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
20.
Káttó
2017.03.10., péntek [01:15]
Nemrég született olvasóknak pontosítom, hogy Tőkés László a diktátorék 1989. december 22-i, koradélutáni elmenekülése utáni 3-4 napban lapult valahol az Iliescu-rezsim tagjaként, miközben, az említett napokban több száz ártatlan ember halt meg golyó által. Mitt tett TL az értelmetlen öldöklések leállításáért??? Ha ő lenne a romániai diktatúra megdöntője, Román Nemzeti Hősként (a Románia Csillaga későbbi birtoklójaként) , a diktátorék elmenekülése után igazán lehetett volna egy-két szava, hogy kevesebb legyen a halálos áldozatok száma. Lehetett volna egy-két szava. De nem volt!!!!
19.
Káttó
2017.03.10., péntek [01:05]
@MS:
MöSö!!!
Nem én kevertem egy társaságba, hanem ők saját magukat.
Tessék mutatni egy hiteles kordokumentumot arról, hogy Tőkés László 1989. december 22-től 26-ig nyilvánosan szót emelt és kérte a romániai öldöklések, lövöldözések leállítását. Nincs ilyen! Lapult, fürdött a dicsőségben, bódult volt a szovjet manna ölébe hullásától.
18.
MS
2017.03.07., kedd [08:14]
@Káttó Sajnos Tőkés nem tett keresztbe akkor az RMDSZnek, amikor kellett volna. Ha akkor megalapítja pártját, amikor kiebrudálták az RMDSZ-ből, ma nem itt tartanánk, lett volna valós alternatíva. Ha valmiért haragszom Tőkésre, akkor ezért.
17.
MS
2017.03.07., kedd [08:11]
@Káttó Egy társaságba keverni Tőkést, Doinea Corneat és az összes többi ellenállót Ion Iliescuval enyhén szólva is korlátoltság. Ma már mindenki okos lehet, mert tudja, hogy 27 évvel ezelőtt mi történt, de akkor ez távolról sem volt ilyen egyértelmű. Ez a román szekuritáté forgatókönyve: minden egykori ellenállót le kell járatni, mert akkor összemosódik a történet, így nem lesz kit felelősségre vonni. Az a baj, hogy ezek a baromságok egyes magyar fejekben is virágoznak.
16.
Káttó
2017.03.06., hétfő [22:11]
Kedves ponta (atnop, ugye), TL sok embernek keresztbe tett a határtalan marhaságaival.
15.
Káttó
2017.03.06., hétfő [22:07]
@egy:
Nem hiszünk semmiféle tróger bagázsnak. Csak a valóságnak hiszünk, s márpedig a román forradalom egy véráztatta színjáték volt. Az ártatlan emberek haláláért, sebesüléséért mindenki felelős, aki 1989. december 22.-én 14 órától az új hatalom részese, tisztségviselője volt. Mert ha 1989. dec, 22-én délelőttig még a Cseau apparátusa volt hatalmon, ez délután megszűnt, átvette a hatalmat a Nemzeti Megmentési Front és annak illusztris vezetőségi tagja volt Tőkés László is Ion Iliescuval vállvetve. Akkor kellett volna hápogni, tüntetni, ellenállni, felszólalni, az áldozatokat védeni 1989. dec. 22-én délutántól úgy dec. 26-án hajnalig, mert az alatt a 3 nap alatt halt meg kb 700 ártatlan ember. .
HOL volt abban az időszakban a forradalmi szikra???
14.
egy
2017.03.06., hétfő [20:28]
A szekuritáté magas funkcióban levő emberei a kezükben levő román tévéadókón ma is ezerrel nyomatják a közismert meséket, hogy a román rendszerváltást az orosz és magyar titkosszolgálat szervezte meg, és ők, a jó román hazafiak álltak ennek ellent, amiért be is börtönözték őket. Már nehogy ennek a tróger bagázsnak higgyünk. Egyesek oda jutnak, hogy még visszasírják a népnyúzó Ceusescu rendszert, amely az utolsó magyar is felszámolta volna, ha még hagynak neki tíz esztendőt.
13.
atnop
2017.03.06., hétfő [18:23]
Miért vagy frusztrált, talán valahol keresztbe tett? Ez már beteges tűnet.
12.
Herr
2017.03.06., hétfő [16:17]
Ugyanaz az SZÁ írja s mondja, hogy az 1989. dec, 22. előtti fordulat napjaiban TL kiállt a ref. parókia küszöbére és azt mondta a tömegnek, arra kérte őket, menjenek szépen haza, az ügye rendeződik, megígérték, különben a felesége állapotos, rosszul van.
TL nem biztatta maradásra a tüntetőket, nincs hiteles tanú arra, hogy bár egyszer elkurjantotta volna, hogy le Cseaucsesckuval!
11.
egy
2017.03.06., hétfő [15:36]
Valami elképesztő, hogy miféle szekusok osztják itt az észt. Még a román szélsőségesek is örülnének egy ilyen társaságnak.
10.
politika
2017.03.06., hétfő [14:01]
Fogná be már egyszer a száját! Úgy politikailag,mint erkölcsileg egy semmi ember! A forradalom nélküle is kirobbant volna,benne volt már a levegőben,csak napok kérdése volt,hogy mikor .Őt akkor is csak védték,nem véletlenül mentették át Menyőbe. Sajnálatos,hogy még mindig vannak emberek,akiket át tud verni.És,hogy miért védték??? Na ezen kellene elgondolkodni azoknak,akik még mindig hisznek ennek az álnok embernek.
9.
akarkik
2017.03.06., hétfő [07:37]
Csak gondoljunk bele, az átkosba sokkal kisebb dolgokért az ember eltűnt vagy baleset érte. Tőkés érintetlen maradt. Felettébb érdekes.
8.
H.R.
2017.03.05., vasárnap [22:57]
A Kanadában élő Szöci Árpád könyve, próbálja kapirgálni az 1989-es, a szovjetek és amerikaiak által megrendezett televíziós fordulatot!
7.
MS
2017.03.05., vasárnap [20:15]

Mindegy, hogy ki mit mondott, a forradalmat ő robbantotta ki. A többi az már román mese.

6.
Jeózsi bá'
2017.03.05., vasárnap [19:38]
@MS:
Ha nem tudnád, még elmondom. Azért nem maradhatott Temesváron, mert a hatalomátmentést megszervező csoport biztos akart lenni, hogy áthelyezik a tüntetéseket Bukarestbe. Így is lett, minden a terv szerint. Az ügyész mondta, nem éb.
5.
Jeózsi bá'
2017.03.05., vasárnap [19:35]
@MS:
MöSö, nálunk nem volt álforradalom, nem volt szekus színdarab. Bocsánat, őt nem elszállították, hanem kimentették Temesvárról, nehogy valami baja essen szegénykének.
4.
puci pardalian
2017.03.05., vasárnap [18:36]
Kiderült hogy mindenki más aki ott volt tette a dolgát csak ő képzelte magát, tetszelgett, mert pénz volt dögivel "arany kalitkában" és utazgatott a lelkem természetesen hölgykoszorú kísérettel, mert még a marosvásárhelyi eseményekkor sem volt itthon, pedig tudni lehetett annak aki akarta, hogy mire készülnek de nem is akart hallani a kellemetlen dolgokról, csak a buli érdekelte és azóta is azt csinálja!
3.
MS
2017.03.05., vasárnap [18:34]
Jeózsi bá, őt akkor szállítoták el, amikor te még ki sem merészkedtél a kuckodból. Gondolom, a forradalom előtt meg sem szólaltál, csak utána lettél ekkor észkombájn.
2.
Jeózsi bá'
2017.03.05., vasárnap [18:02]
Hiteltelen ember. Szökevény.
Jellemtelen ahol azt mondja, még jót tett az RMDSZ székháza elleni támadás.
Őt bezzeg elszállították a jó biztonságos csendes faluba a romániai hatalomcsere legkritikusabb napjaiban.
1.
Están bá'
2017.03.05., vasárnap [17:47]
Itt az igazságot még Colombó se deiti ki!
Hozzászólások20