Fiú vagy lány? – A gyermek biológiai neme nem mindig pusztán véletlenen múlik

Elméletileg a fiú- és leánygyermek fogantatásának és megszületésének esélye nagyjából 50-50 százalék, mivel kezdetben az ivarsejtek (spermiumok) közel egyenlő arányban hordoznak X, illetve Y nemi kromoszómát – ezek jelentős, bár nem kizárólagos szerepet játszanak a nemi fejlődés meghatározásában.

Jorge Chavarro, a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskola reprodukciós epidemiológusa és kollégái azonban arra voltak kíváncsiak, miért fordul elő olyan gyakran, hogy valakinek több azonos nemű gyermeke van egymás után.

A kutatók az 1956 és 2015 között zajló, több mint 58 000 nő terhességeit és szüléseit feldolgozó Nurses’ Health Study adatait elemezték.

Az adatok alapján a családok körülbelül egyharmadában minden gyermek azonos nemű volt. Ezen belül a véletlennél jóval nagyobb arányban fordult elő, hogy három, négy vagy akár öt gyermek is ugyanazon nemet képviselte – annak ellenére, hogy statisztikailag ennek esélye egy „pénzfeldobás” logikáját követve csekély lenne.

„Minden egyes családnak lehet egyfajta egyéni valószínűsége arra nézve, hogy milyen nemű gyermekei születnek” – mondja Chavarro. Ez a valószínűség azonban családonként változik, és a teljes populáció szintjén többnyire kiátlagolódik 50-50 százalékra.

Egyes családok hajlamosak lehetnek arra, hogy addig vállaljanak gyermeket, amíg nem születik más nemű is, míg más családok két gyermek után leállnak, ha már van egy fiú és egy lány. A kutatók az ilyen döntéseket is figyelembe vették elemzésük során, ám így is kimutatták a nemek halmozódását egyes családokon belül, különösen azoknál, akik idősebb korban vállalták első gyermeküket.

Az idősebb anyai életkor növelheti az azonos nemű testvérsorozatok valószínűségét,

mivel a reproduktív öregedés biológiai tényezői szerepet játszhatnak ebben. Például az életkor előrehaladtával a hüvelyi környezet savasabbá válhat, ami kedvezhet az X-kromoszómát hordozó spermiumoknak. Ezek kissé nagyobbak, és több „védő vegyületet” tartalmaznak, amelyek segítik túlélésüket a savas közegben.

Egy másik tényező lehet a menstruációs ciklus azon szakasza, amikor a petesejt kiszabadul az ováriumból – ez a szakasz ugyanis rövidül az életkor előrehaladtával. Ez a változás olyan környezetet teremthet a méhnyak nyákjában vagy a petevezeték folyadékában, amely inkább az Y-kromoszómás spermiumok túlélését segíti elő.

Az, hogy végül melyik nem felé tolódik el az esély, az egyénre jellemző biológiai tényezők dominanciájától függhet az öregedés során.

Chavarro és kollégái genetikai adatokat is elemeztek a kutatásban részt vevők egy részhalmazánál, és két olyan génváltozatot azonosítottak, amelyek kapcsolatban állhatnak azzal, hogy valakinek kizárólag fiú- vagy kizárólag lánygyermekei születnek. Egyelőre nem tudni, hogy ezek a gének pontosan milyen szerepet játszanak, mivel nem ismertek olyan reproduktív tulajdonságok, amelyekhez köthetők lennének – így hatásuk egyelőre rejtély.

• Nicola Barban, a Bolognai Egyetem demográfusa szerint a kutatás „értékes meglátásokat” kínál, ugyanakkor szerinte további vizsgálatok szükségesek.
• „Ez a kutatás is megmutatja, hogy a biológiai tényezők önmagukban nem elegendőek a szaporodási mintázatok teljes megértéséhez.”

Brendan Zietsch, az ausztrál Queenslandi Egyetem viselkedésgenetikusa ugyanakkor szkeptikus. „Korábban mi magunk végeztünk egy sokkal nagyobb mintán alapuló vizsgálatot, amely az 1931 után született teljes svéd populációt lefedte, és nem találtunk hajlamot arra, hogy egyes családok kizárólag fiúkat vagy kizárólag lányokat nevelnének.”

Zietsch szerint minden olyan kutatást, amely genetikai kapcsolatot feltételez az utódok nemi arányai és bizonyos gének között, meg kell ismételni más mintákon is. Chavarro maga is úgy véli, fontos lenne hasonló vizsgálatokat más populációkban is elvégezni. A jelenlegi kutatásban részt vevő alanyok 95 százaléka fehér bőrű volt, főként az Egyesült Államokból. Emellett

az apai adatok is kulcsfontosságúak lehetnek – nem kizárt ugyanis, hogy nem is az anya életkora okozza az eltolódást, hanem az apa kora, mivel a partnerek gyakran közel egyidősek.

„Ez a tanulmány egyfajta első vázlata annak, hogy biológiailag hogyan magyarázható a nemek eloszlásának egyéni eltérése, és számos új kutatási irányt nyit meg a jövőre nézve” – mondja Chavarro.