„Megmentik” Romániát a szétszakadástól

Makkay József 2020. május 08., 15:10

A román hatalom a kétezres évek elején tárgyalt autonómiatervezeteket is újra elővesz és elutasít a törvényhozásban, csakhogy szélsőséges hangulatot keltsen az erdélyi magyarság ellen. Toró T. Tiborral, az EMNP ügyvezető elnökével a szenátusban 16 év után előbányászott autonómia­tervezetéről beszélgettünk.

Toró T. Tibor: Klaus Iohannis magyarfóbiájának nagy ára lesz Fotó: EMNP.EU

– A szenátus meglepetésszerűen napirendre tűzte a nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló törvénytervezetet, amelyet Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Sógor Csaba szenátor és a törvénykezdeményező Toró T. Tibor 2004 júniusában nyújtott be a román parlamentbe. A képviselőház 2004. szeptember 28-án utasította el. Hogyan emlékezik a 16 évvel ezelőtti történetre?
– Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), majd ennek résztestületeként megalakult és később önállóvá vált Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy intézményes gazdája legyen az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek. Az EMNT ügyvivő testületének vezetőiként Szilágyi Zsolt képviselőtársammal azt a feladatot kaptuk az EMNT kezdeményezőjétől, Tőkés Lászlótól, hogy az addigi hazai és nemzetközi tapasztalatot felhasználva – elsősorban dr. Csapó I. József szenátor által kidolgozott dokumentumokat és Bakk Miklós politológus tervezeteit –, szervezzük meg és tereljük mederbe a különböző közösségi autonómiaformáknak konkrét jogszabályi keretet adó műhelymunkát.

Az EMNT és az SZNT szakmai műhelyeiben a 2003-as esztendő végére így születtek meg az autonómiastatútumok tervezetei azzal a szándékkal, hogy azokat az RMDSZ parlamenti képviselői Románia Parlamentje elé terjesszék.

Az RMDSZ-frakció azonban nem vállalta fel ennek hivatalos képviseletét, ez nem fért bele az Adrian Năstase által vezetett PSD-kormány és az RMDSZ vezérkara közötti paktumba, ezért hónapokig tartó belső viták után az RMDSZ akkori belső ellenzékének számító néhány parlamenti képviselő egyéni indítványként nyújtotta be.

– Dióhéjban mit tartalmaz a 16 év után előkerült törvénytervezet?
– Két jogszabály-tervezetről van szó. Az egyik egy kerettörvény-tervezet, amely elfogadása esetén megteremtené a személyi elvű – széles értelemben vett kulturális – autonómia intézményének jogi kereteit minden, Romániában számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség számára. Ennek alapján minden kisebbségi közösség politikai képviselete kidolgozhatja, és a törvényre emelés szándékával a parlament elé terjesztheti a saját közösségi igényeihez szabott kulturálisautonómia-statútumát, benne mindazon közjogosítványok felsorolásával, amelyeket a jogszabály alapján az állam különböző hatóságai átadnak vagy közösen gyakorolnak az illető nemzeti közösség által általános és közvetlen választásokon létrehozott testületeknek.

Olyan közjogosítványokról van szó, amelyek a nemzeti identitás védelmét szolgálják az oktatás, művelődés, kulturális örökségvédelem, nyelvhasználat és közszolgálati tájékoztatás területén.

A másik tervezet sajátosan a magyar közösség kulturális autonómiájának adott konkrét formát, ahogyan azt az EMNT a munkacsoport előterjesztése alapján elfogadta. Nyilván a legnagyobb és legösszetettebb államalkotó nemzeti közösségről lévén szó, a kerettörvény által adandó lehetőségek maximális kihasználásával.

– 2008-ig volt parlamenti képviselő az RMDSZ színeiben. A törvénytervezetnek mi lett a sorsa az elmúlt másfél évtizedben?
– Mint említettem, nagy viták előzték meg a tervezetek előterjesztését, mind a képviselői frakciókon belül, mind a nyilvánosságban, hiszen az RMDSZ vezérkarának érdekérvényesítő elképzeléseibe nem fért bele az autonómia ügyének képviselete.

Az Adrian Năstase által vezetett szocialista kormánypárttal való együttműködésnek mintegy feltétele volt az autonómiatörekvésekről való lemondás,

ennek fejében az anyanyelvhasználati jogok területén történtek kisebb előrelépések. A mi álláspontunk az volt, hogy meg kell fogalmazni a hosszú távú stratégiai megoldást és folyamatosan napirenden tartani. Beszédes tény, hogy akik a tiltás ellenére éltek képviselői jogukkal, és vállalták a beterjesztést, azóta mindannyian kikerültek a tulipán ernyője alól. Ami a törvénytervezetek sorsát illeti, azok a képviselőházi elutasítás után még 2003 őszén átkerültek a felsőházba – a közigazgatást érintő jogszabályok esetében a szenátus a döntéshozó kamara –, és mostanáig valamelyik bizottsági fiókban porosodtak, mert sem akkor, sem az azt követő parlamenti ciklusokban nem volt szándék napirendre tűzésükre és megvitatásukra. Mostanáig.

– Az RMDSZ által később benyújtott kulturális autonómiatörvény miben különbözik, illetve miben hasonlít a 2004-es törvénykezdeményezésükhöz?
– Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az RMDSZ kodifikációs műhelyében született és a Tăriceanu-kormány által 2005-ben előterjesztett kisebbségi törvényt a mi kezdeményezéseink katalizálták. Igazából nem lehet kulturális autonómiatörvénynek nevezni, mert nem az, annak ellenére, hogy a nyelvhasználati jogok összegyűjtésén túl van egy rövid fejezete, amelynek címe a kulturális autonómia szóösszetételt tartalmazza. De amit ennek ürügyén megfogalmaz, köszönő viszonyban sincs a mi tervezetünkben részletesen kidolgozott intézményi rendszerrel. Nem véletlenül kérte az akkori autonómiapárti politikai közösség és civil társadalom – beleértve a magyar történelmi egyházak elöljáróit is – a tervezet visszavonását. Akkor még képviselőként megpróbáltam előző tervezeteink alapján módosító indítványokkal kijavítani a törvény hiányosságait, de az igyekezet hiábavalónak bizonyult. Végül az egész tervezet a fiókba került, még ilyen megcsonkított formában sem nyerte el az akkori és az azóta hatalomra került különböző színezetű román kormánypártok egyetértését.

– Mivel magyarázza autonómia­törvényeink mostani, meglepetésszerű felsorakoztatását, majd gyors elutasítását a bukaresti törvényhozásban?
– Tulajdonképpen örülni kellene, hogy tervezeteink végre – 16 évnyi Csipkerózsika-álomból felébresztve – napirendre kerülnek. Mégsem tehetjük ezt felhőtlenül, mert világosan látszik a szándék. Én is úgy látom, hogy

most a bukaresti parlamentben nem a kisebbségi közösségek autonómiája van napirenden, hanem annak elutasítása.

Erről szól a pártok között zajló szocialista munkaverseny: ki tudja a leghangosabban elutasítani a magyar autonómiatörekvéseket, és ezáltal megmenteni az ország szent földjét a szétszakítástól. És ebben az alaphangot éppen az államelnök adta meg. Abszurdnak látszik, de amíg működik, a román politikai szereplők használják. A gyakorlat mindeddig azt mutatta: a magyarkártya kijátszása rövid távon mindig hozza a remélt politikai hasznot. Sajnálatos, hogy a jelenleg kormányzó párt politikai kommunikációs kreativitása is csak erre képes.

– Klaus Iohannis román államfő magyarellenes kirohanásaira sokan keresik a választ. Ön szerint mi áll ennek az eldurvult hangnemnek a hátterében?
– Az államelnök megválasztása óta semmilyen, még legapróbb gesztust sem tett az őt döntő többségben kétszer is megválasztó magyar szavazók felé. Személyes tapasztalatom is az – nagyszebeni polgármesteri korszakában volt alkalmam együtt szerepelni vele egy-két konferencián –, hogy a román egységes és homogén nemzetállami szemlélet lelkes híve, és ez nem kevés önigazoló magyarfóbiával párosul. Mindazon által Corneliu Vadim Tudor szerepében hamis és mesterkélt, nyilvánvalóan politikai számítás van mögötte: így próbálja válságkezelésben elégtelenül teljesítő pártja bizalmi indexének zuhanását megállítani. Ennek azonban ára van:

Klaus Iohannis nemcsak a magyarok bizalmát veszítette el végleg, hanem nagy valószínűséggel kiírta magát az európai államférfiak klubjából is.

– Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnökeként hogyan látja autonómiatervezeteink romániai lehetőségeit?
– Ezek az idők nem kedveznek az autonómiatörekvéseknek, az bizonyos. Ez azonban nem jelenti azt, hogy erről le kell mondani. Éppen az ellenkezője igaz: össze kell zárni a stratégiai cél körül. Ennél jobbat azóta sem találtunk ki. Elutasításában annyira mélyre süllyedt a román politikum, hogy született idealizmusom azt mondatja velem, ennél már nincs lejjebb, a kiút csak felfele vezet. Kitörési pont lehet a helyét és hatékony szervezeti formáit kereső román transzilvanizmus, amely a járvány által okozott gazdasági válság közepette felerősödhet. Az Erdélyi Magyar Szövetség megszületése pedig azt a kétpólusú, a verseny és a munkamegosztáson alapuló magyar–magyar együttműködés megteremtésének az esélyét növeli, amelynek kontúrja halványan már mutatkozik, de amely nélkül nem lehet eredményes a magyar nemzetpolitika sem. Aki támogat minket ezen egységteremtő szándékban, az az autonómia ügyét támogatja.

– A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének sikeres aláírásgyűjtése esetén mennyire kezdődhet új korszak az autonómiaküzdelemben?
– Ha csak Európától várjuk a megoldást, bizonyára továbbra is csalódni fogunk, ahogyan az elmúlt 30 évben néhányszor már megtörtént. Ugyanakkor nem mondhatunk le semmilyen eszközről, ami közelebb vihet stratégiai célunkhoz. Ilyen a két európai polgári kezdeményezés. A Minority Safe Pack, amely teljesítette az Európai Bizottság által előírt feltételeket, és amely a nyelvi-kulturális identitás védelmének a gyakorlatát próbálja kötelező jogi erőre emelni az Unióban. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott kezdeményezés – amelynek sikerre vitele most, ezekben a napokban dől el – a nemzeti régiók, köztük a Székelyföld fejlődésének esélyegyenlőségét hivatott megteremteni a megfelelő kohéziós politikák alakításával. Az Európai Bizottságot az uniós szerződések szelleme kötelezi a járvány okozta hátrányok miatt a leadási határidő meghosszabbítására.

Aki időt nyer, életet nyer – ez a mi esetünkben is nagyon igaz, hiszen a példátlan és tényleg alulról, a nemzet egész közösségét átfogó összefogás felhajtó ereje új impulzust adhat annak, hogy az anyaország, Erdély és a szépen teljesítő Felvidék mellett a még hiányzó tagországi támogatásokat is megszerezzük.

Ha ez sikerül, már önmagában akkora önbizalmat adhat közösségünknek, amely új korszakot eredményezhet a közösségi autonómiák elismertetésének küzdelmében.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.