Somogyom, ahol a vakolat alól előkerültek az értékek

A Segesvár és Medgyes között húzódó Küküllő menti dombságon egy szűk 50 kilométeres körzetben mintegy 45–48 falképes középkori templom található. E templomoknak csak egy része ismert a nagyközönség számára. Közöttük van a somogyomi szász evangélikus templom is, amelyben évről évre újabb értékeket fedeznek fel a szakemberek.

Medgyestől pár kilométerre található Küküllőalmás község, amelynek része Somogyom. A községben mintegy ezerhétszázan laknak, a központban 213 magyar református él, míg Somogyomban körülbelül száz római katolikus és nyolcvan református. Mint Hajdú-Nagy István református lelkésztől megtudtuk, Somogyomban két szász evangélikus család lakik még, de ők a református templomba járnak; nagy ünnepeken szoktak csak Medgyesre menni istentiszteletre.

A lelkész elmondta, hogy a kisebbségben élő magyar reformátusok számára számos olyan alkalmat szerveznek, amely a magyar hagyományok és az anyanyelv ápolását szolgálja.

Az idősek vasárnapját közösen tartják a küküllőalmási és somogyomi reformátusok, és összekötötték egy magyar nappal is. Fontos számukra, hogy szórványban is biztosítsák a közösségi élményeket, a magyar kulturális értékek megőrzését és az anyanyelv ápolását. Különösen fontos ez, hiszen a községben nincs magyar nyelvű óvoda vagy iskola.
Somogyomban öt templom áll: a református és római katolikus mellett görögkatolikus, ortodox és a már használaton kívüli szász evangélikus.

Kiss Lóránd marosvásárhelyi falképrestaurátor érdeklődésünkre elmondta, hogy a falu első okleveles említése 1317-ből származik, evangélikus temploma pedig a XIV. században épült gótikus stílusban. A közelmúltban a templomban értékes XIV.-XV. századi freskókat fedeztek fel. Megtudtuk: a somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting XIX. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a templom déli homlokzatát ábrázolja, ahol a diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még értelmezhető állapotban volt a freskó. Ám 1854-re a templom annyira rossz állapotba került, hogy megtiltották a használatát. Az 1859-ben befejezett felújítás során a belső falképeket bemeszelték. 2002 júniusában Mihály Ferenc falrestaurátor fényképeket készített a templomban, amelyeken már látszottak a hámló mészrétegek alól előtűnő festmények. 2003-ban, a görögkatolikus közösség által végzett felújítás során az északi hajófal középrészén két egymás alatti jelenet tárult fel: Szent Katalin Maxentius császár előtt, valamint Szent Katalin vértanúsága.

A kutatás eredményeként kiderült, hogy a somogyomi templombelső a Küküllő-mente egyik legépebben fennmaradt falképegyüttesét rejti” – mutat rá a restaurátor.

A templomhajó északi fala teljes mértékben ki van festve (140 négyzetméter), négy egymás alatti regiszterben. A legfelső regiszter teljes szélességében a Szent László-legenda látható. Alatta Szent Katalin vértanúságának legendája, az alatt Szent Margité, míg a legalsó regiszterben Szent Péter vértanúságának jelenete és az utolsó ítélet kapott helyet. A nyugati északi hajófalon, illetve a szentély déli falán feliratos felszentelési keresztek is láthatók. A freskók a XIV. század vége és a XV. század eleje közötti időszakra tehetők. Az utolsó ítélet jelenetétől eltekintve a többi falkép festőjeként az egyik almakeréki mestert azonosították. A képek nagyobbrészt jó freskótechnikában készültek, színviláguk az oxid alapú pigmentekre (okker, barna, vörös árnyalatok), valamint cinóbervörösre, rézzöldre és azuritkékre épül.

Kiss Lóránd sorolta a látnivalókat: a szentélyben végzett kutatás során kiderült, hogy a teljes belsőt egységes gótikus festés borítja (kb. 120 négyzetméter), amelynek feltárt részletei különleges ikonográfiai megoldásokat sejtetnek. A diadalív bélletén a tíz okos és balga szűz példázata látható. A déli szentélyfalon a kutatóablakok alapján egy Cselekvő Krisztus-ábrázolás sejthető. (E ritka ikonográfiai típusnak mindössze két pár darabja ismert a történeti Magyarország területén.)

A Cselekvő Krisztus alatt az ülőfülke hátsó falán két királyalak jelenik meg: Szent István és Szent László.

A szentély oldalfalain a nyílások alapján apostolgaléria sejthető. A szentélyfalon és a boltozaton a meszelés rétegein a festmények pigmentjei – ólomvörös, rézkék és rézzöld – átütöttek. (Hasonló jelenség figyelhető meg a riomfalvi és a kőhalmi evangélikus templomban is.)
Nemcsak belül, hanem a somogyomi templom külső falfelületein is három helyen fedeztek fel freskónyomokat: a szentély déli oldalán egy, a darlacihoz hasonló nagyméretű Szent Kristóf-ábrázolás töredékét, a keleti oldalon egy Pietá-maradványt, valamint a hajdani sekrestye felett egy mára már azonosíthatatlan freskórészletet.

„A 2009-ben végzett falkutatás során eltávolítottuk a cementes vakolatok jelentős részét, és sürgősségi konzerválást is végeztünk. A következő években még két alkalommal folytattunk feltárási és konzerválási munkálatokat, részben magántámogatásokból, részben önkéntes alapon. Feltártuk a Szent László-legenda teljes felületét, valamint a Szent Margit- és Szent Katalin-legendák jelentős részét. E munkálatok során került sor a két középkori stallum (ülőpad) restaurálására és Medgyesre szállítására is” – magyarázza a szakember.

A falképek konzerválása és restaurálása évről évre lépésekben történik. A munkálatok finanszírozását cégek, magánszemélyek, valamint a Teleki László Alapítvány (a Szent László-legenda restaurálása) támogatta. Immár három éve a templom freskóit az Arcus Egyesület és a Kulturerbe Kirchenburgen Egyesület által közösen szervezett nyári egyetem keretében restaurálják.

Egyetemi tanárok irányításával romániai, magyarországi, németországi és olaszországi restaurátorszakos diákok gyakorolják itt a freskórestaurálás lépéseit.

Az idei nyári egyetemet a Román Építészkamara (Ordinul Arhitecților din România) támogatása tette lehetővé.
A falképrestaurátor kiemelte: a feltárás azért fontos, mert ráirányítja a figyelmet ezekre a rejtőzködő, a magyar közönség számára ismeretlen, ám nem idegen kultúrértékekre. Az állagmegőrzés biztosítja a falképek hosszú távú fennmaradását.

Kiss Lóránd hozzátette: a freskókon és a középkori stallumokon kívül más értékek is találhatók a templomban. A szakértők szerint a nyugati karzat középkori eredetű, akárcsak a két, vasalattal díszített templomajtó. A szentély mérműves ablakaiban középkori festett ólomüvegek maradtak fenn. A templom hajdani gótikus szárnyas oltára a XX. század elején a segesvári múzeumba került, majd az 1950-es években a Bukaresti Szépművészeti Múzeum kölcsönkérte két évre; jelenleg is ott látható.

Kiss Lóránd falképrestaurátort és Hajdú-Nagy István református lelkészt is megkértük, hogy emeljenek ki egy különlegesebb freskót a somogyomi templom faláról. Kiss Lóránd szerint a templom két izgalmas ikonográfiai ábrázolást rejt: az egyik a hajó északi falának legfelső regiszterében látható Szent László-legenda, amely részletgazdagságával kiemelkedik az erdélyi Szent László-ábrázolások közül; a másik a szentély déli oldalán található Cselekvő Krisztus-jelenet. Ilyen típusból a somogyomin kívül mindössze kettő ismert a középkori Magyarország területéről, mindkettő a Felvidéken.

Hajdú-Nagy István arról beszélt, hogy az életnagyságban megfestett kereszt és a rajta függő Krisztus az, amelyről leginkább szokott szólni, amikor bemutatja a templomot.

A kereszt körül asszonyok állnak, s a falkép számos érdekes részletet tartalmaz.
Aki szeretné meglátogatni a somogyomi szász evangélikus templomot, a kulcsot Pál Dániel bácsinál találja meg, akit minden helybéli ismer. A küküllőalmási református lelkész is szívesen vállal templombemutatást, amikor otthon tartózkodik.