Történelmi épületek felújításával érmelléki faluturizmust épít Kéri Gáspár székelyhídi orvos

Az Érmelléken mindenki hallott már Kéri Gáspárról és áldásos munkájáról. A székelyhídi fogorvos nemcsak hivatásáról, de néprajzi gyűjteményéről is híres, aki pontos nyilvántartást vezet a tájegység épített örökségéről. Összegyűjtött mindent, ami évtizedeken keresztül a hagyományos falusi kultúra részét képezte.

A gálospetri tájház és a szalacsi zsellérház után,

az elmúlt években a kisnemesi származású I. Dráveczky Gyula (1806–1863) kúriáját újította fel Gálospetriben, és tárta a nyilvánosság elé.

A korabeli tárgyakkal és használati eszközökkel felszerelt, szépen berendezett kúriában akár lakni is lehetne.

I. Dráveczky Gyula egyik leszármazottja, Dráveczky Pál halála után három fia közül Gábor örökölte az 1834 előtt épült kúriát. Gábor és felesége elhalálozását követően Kéri Gáspár 2012-ben megvásárolta az örökösöktől az udvarházat azzal a céllal, hogy tájházként mutasson be egy középbirtokos nemesi portát is. A 2011-ben létrehozott szalacsi tajház egy zsellér portát, a 2002-ben megnyitott galospetri pedig egy középparaszt porta hangulatát idézi.

,,Az volt a célom, hogy minden társadalmi osztály kulturális örökségét bemutathassam. 2019-ben a sikeres GAL Bihor uniós pályázat révén lehetővé vált, hogy a helyreállítási munkálatok elkezdődhesenek, de csak 2022-ben sikerült befejeznem, mert műemléképület lévén nehezítette az engedélyek megszerzését.

Megközelítőleg a munkálatok harminc százalékát fedezte a pályázat, a berendezés pedig teljes egészében saját költségen történt.

Borovszky Samu Bihar vármegye és Nagyvárad című monográfiája szerint 1846-ban épült az udvarház, de az épület kert felöli homlokzatán megtaláltuk az 1829-es és 1834-es földrengés nyomait –más anyagból volt kijavítva a falazat, mint amiből a többi épült. Látszik a falon, hogy földrengéskor ez a rész rongálódott leginkább – fekete földből készült vályogból javították ki. A többi vertfal, a lábazat pedig tégla. Ráadásul a kommunista érában kisebbekre cseréltek két ablakot is az épületen” – fogalmazott az Erdélyi Naplónak Kéri Gáspár.

A nemesi lakot tehát I. Dráveczky Gyula építette (a családfa három Gyula nevet viselő Dráveczkyt tart számon), előbbi az 1848–49-es forradalomban alhadnagyként szolgált. A 130 holdas birtok lehetővé tette az úri életmódot, hogy cselédeket és szakácsnőt is alkalmazzanak, akik nevei fellelhetőek a házkönyvben.

Az épületen a 20. század elején történt nagyobb beavatkozás, amikor felszámolták a szabadkéményt, és az akkori kornak megfelelő nyilászárókat kapott a kúria öt kivételével, de így is megtartotta klasszicista jellegzetességeit.

Az épület felújítója szerint a második, nem szakszerű, de kijavitható beavatkozás Dráveczky Pál halála után történt: a tetőt átalakították, zöldre festették a nyílászàrókat, a grádicsot felszámolták. Amikor megvásárolta, szerencsére lakott volt a ház, így ha nem is mindig helyesen, de konzerválodott kijavítható állapotban maradt, és a bútorok egy része is felhasználható volt.

,,A helyreállítási munkálatok több mint nyolvanezer euróba kerültek plusz az én közel három éves munkám jegyeit viselik” – tette hozzá Kéri.

A Dráveczky család története 1077-ig nyúlik vissza. Ekkor I. László király (1046–1095) egyik ősüknek, Szkop Jánosnak adományozta Szigovitz (Csehország) várát. Az ős egyik leszármazottja a mohácsi vész után Szepes vármegyében telepszik meg és I. Ferdinándtól négy falut kap ajándékban, köztük Dráveczet is, ahonnan a későbbi családnév származik. A családnak ez az ága terjedt el Zemplén, Ungvár és Bihar megyékben is. Az Érmelléken Gálospetriben, Érolasziban és Köbölkúton voltak földbirtokaik és udvarházaik.

Sok temetkezési hely is erre utal az Érmelléken. Vannak régi temetkezőhelyek, ahol nagy magyar nemesi családok sírjai gazosodnak. Ezeket a kommunista államhatalom idején nem volt szabad gondozni, így a dudva, a rekettyés és folyondár őrzi az ősök álmát. A gondozatlan temetőrészek, ahol csak orgonabokrok és akácfasarjak nőnek, sok olyan sírt takarhatnak, amelyekről már nem is tud az utókor.

Gálospetriben, az elhagyott temetőrészben nyugszik az udvarhzépítő Dráveczky Gyula is. Az obeliszket, amelyet a sírrongálók elmozdítottak a helyéről, átvitték a felújított kúria udvarába.

A báróságot szerző Drávezcky Gábor még Szepes vármegyében székelt, amikor 1779-ben Mária Terézia a főnemesi rangot adományozta neki. A leghíresebb ős azonban László volt, akinek Gálospetriben, valamint Köbölkúton is állt kastélya, illetve kúriája.

1829-ben óriási anyagi károkat okozó földrengések pusztítottak az Érmelléken és Nagykároly környékén, majd 1834-ben ismét. Az utóbbi epicentruma éppen Gálospetri környékén volt. Lakóházak, templomok, kúriák dőltek össze. Ekkor pusztult el a IV. Dráveczky László ezredes építtette négyhengeres bástyatornyos várkastély is. Vasvári Pál az 1848-as forradalom végén Kossuth parancsára szabadcsapatokat szervezett, többek között Érköbölkúton is. E csapat vezetését Dráveczky Lászlóra bízta. A szabadcsapatok zászlóinak avatására április 27-én, Nagyváradon került sor. Az ezredes kiváló diplomataként is hírnevet szerzett hazájának és családjának. Ede fiával közös sírban alussza örök álmát az érköbölkúti református templom kertjében.

2022-ben a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) 27. honismereti konferenciája – amit Érmihályfalván tartottak –, a gálospetri nemesi lak ünnepélyes falavatásával zárult.

A megnyitó ünnepségen jelen voltak a PBMET- konferencia belföldi és külföldi résztvevői, Dukrét Géza az emlékhely társaság elnöke, a Hajdúszoboszlói Olvasókör Egyesület képviselői, a Magyarországi Tájház Szövetségtől Páll István alelnök, az ICOMOS Magyarországi Nemzeti Bizottsága részéről Széphegyi László elnök, műemlekvédelmi szakmérnök, Gellért Gyula, a Partiumi Kuruc Hagyományőrző Egyesület elnöke, a helyi önkormányzat képviselői, Vajna Antal polgármester, a gálospetri református és katolikus lelkészek, valamint a falu lakossága és helyi iskola tanulói. Magyarországról ellátogatott Gálospetribe a felújitott kúriába Dráveczky Márta is, aki közeli rokonságban volt a családdal – mondta Kéri doktor.

A kúria bejáratánál emléktáblát állítottak Gönczy Pál (1817–1892) magyar pedagógusnak is, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselőjének, aki az MTA egykori tagja volt. Tanítói pályáját a Bihar megyei Érköbölkúton kezdte. Itt rövid ideig tanító, majd a Sárossy családnál házitanító lett. Hosszabb időt Gálospetriben töltött ugyancsak házitanítóként, 1839-1844 között Dráveczky Gyula családjánál.

A Dráveczky kúria az érmelléki turisztikai körút egyik helyszíne lett. A faluturizmust építgető Kéri Gáspár turisztikai körútjának elérési lehetősége a tájházakat nyilvántartó honlapokon található.

A falu és a környék örömmel fogadta az új létesítményt. Mondogatják is, hogy a település majd’ minden reszéről látható a létesítmény, mivel egy öt méter magas dombon áll.

Gálospetriben a kúria, a középparaszt porta és az öntöttvas kályhagyűjtemény, amely szintén Kéri tulajdona, előzetes egyeztetés szerint látogatható. Egyébként egész napos turisztikai ,,csomag” áll a látogatók rendelkezésére, amely a két Fráter-udvarház, a református és görögkatolikus templomok, valamint a millenniumi emlékmű megtekintésére épül.

Szalacson a tájház (zsellérház) bemutatása mellett a sajátos architektúrájú, négy különböző időpontban épült (1807, 1880, 1913, 1974) présháztípust is meg lehet nézni, majd a híres-nevezetes pincesori sétával, a 19. század eleji négylyukú kőhíd megtekintésével, a református és a római katolikus templomok bemutatásával zárul.