A több mint negyedszázados testvérvárosi kapcsolatot ápoló Nagyvárad és Debrecen közös karneváli virágkocsijai számos érmelléki településen is átvonultak az elmúlt két napban. A virágköltemények mindenhol Szent István ünnepét idézték meg.
Az épített örökséggel való sáfárkodás nagy felelősség, a tanúságtevő helyek őrzésénél nincs nemesebb feladat. Példa rá Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos tevékenysége, aki önerőből és pályázatokkal menti a hagyományos falusi kultúra értékeit.
Ma már csak nosztalgiáznak az emberek egy-egy régi mesterség munkaeszközeinek bemutatóján, ahol többek között cipészek, csizmadiák, hámkészítők, nádalók, gyékényfonók, kádárok, bognárok, szűcsök, borbélyok, órás mesterek szerszámaival ismerkedhetnek meg.
Máramaros megyeközpontját, Nagybányát az 1896-ban odatelepedett festők tették ismertté, ahol nagy hírű művészek is megfordultak. A művésztelep nagyjainak munkáit Érmihályfalva is őrzi.
Érmihályfalván zajlott a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) 27. honismereti konferenciája szeptember 2–4. között. Az eseményen a partiumi és bánsági megyék mellett számos határon túli testvérszervezet is részt vett.
A Móka az Érmelléken nőtte ki magát, hivatásosokkal is felvehetné a versenyt, Fennállása első tíz évében már Szigligeti-, Móricz-, Rejtő-darabokat vitt színpadra, a húszéves jubileumon díjazott darabjainak jeleneteiből állította össze a gálaműsort.
Másfél évtizedes várakozás után készült el a székelyhídi színház épületének teljes felújítása, amelyet augusztus utolsó hétvégéjén avattak fel. A kulturális intézmény a helyi születésű Szabó József Ódzsa rendezőről, dramaturgról kapta a nevét.
Fontos szerepe volt régen az Érmelléknek. Annak ellenére, hogy a mocsár volt az úr, és élhetetlen területek pásztázták a vidéket, szülöttein keresztül sokszor beleszólt a világ fejlődésének menetébe. Ilyen személyiségként tartják számon Fényes Eleket is.
Bihar megyében az első demokratikus választások óta (1992) Balázsi József Érsemjén polgármestere. Majdnem három évtizede szolgálja Kazinczy Ferenc szülőfaluját. A legutóbbi helyhatósági választásokon már kihívója sem akadt.
Laskovics István falugazdásszal beszélgettünk az érmelléki, a hegyközi és a dél-bihari gazdálkodók munkájáról. Az érmelléki agrárszakember szakmai előadásokat és vásárokat is szervez, illetve külhoni agráreseményeken képviseli a Bihar megyei gazdákat.
A 20. század első felében a Kárpát-medence magyarlakta vidékein a késő őszi és téli estéken zajló társas munkák jelentették a társadalmi élet legfontosabb részét. Az asszonyok, lányok szőttek, fontak, de a férfiak sem tétlenkedtek.
Az érmelléki lápvidék sok művész képzeletét megmozgatta az idők folyamán. A múlt század közepén az Érkeserűben élő Számadó Ernő költőt és meseírót (1907–1983) is sokszor megihlette e szelíd nád és sás övezte vidék.
A restitúciós törvények útvesztőiben olyan híres ingatlanok pusztultak el Partium-szerte, amelyeket többé nem lehet pótolni. Őseink kéz- és lábnyomait benövi a gyom, vagy idegen kezek építik át, hogy semmi ne utaljon a több százéves múltra.
A Bihar megyei Nagykágya mellett elhaladó országútról az átutazó csak egy sivár falut sejt. De a látszat csal, mert a helyhez kötődő arisztokrata család sarjának, Pongrácz Vilmosnak köszönhetően sok minden újjáéled. A gróf vendégeként érkeztünk a faluba.
Aki nem az Érmelléken született, nem ismeri a tájegység varázsát, amely mindenhonnan hazahozza elszármazottait. A mocsári ember nem tud messzire szakadni a nádastól. A lápok nyáresti muzsikája, az eső verte föld illata határokat szab a világgá menőknek.
Az Érmellék legendás lápvidékén fellelhető növényekből a mocsári ember évszázadok óta készít használati tárgyakat. Még feje fölé a tetőt is e táj egyik jellegzetes kincséből építette. Mert hol lelhető manapság annyi náddal fedett épület, mint ezen a vidéken?
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
