– Ön a helyi közbirtokosságnak és a gazdakörnek is elnöke. Melyik működik jobban?
– A gazdakörnek eleve több tagja van, de boldogulásunkban fontos szerepet játszik a közbirtokosság. Amikor megjelent a 2001/1. számú törvény, magam kezdeményeztem a faluban, hogy igényeljük vissza a 79 hektáros közbirtokossági legelőinket és kaszálóinkat. Ezzel a régi tagok örökösei egyetértettek. 68 hektár mezőgazdasági területet kapott vissza a tíz tagból álló közbirtokosság. Végül az a döntés született, hogy az egészet a gazdakör bérelje a közbirtokosságtól, hiszen a gazdaköri tagok zömmel szarvasmarhatartó gazdák. Jó az együttműködés a két szervezet között, így mindenki elégedett.
– Mit jelent egy jól működő gazdakör a helyi gazdák számára?
– Amikor a statútumot készítettük az RMGE marosi szervezetének elnökével, Csomós Attilával – gazdakörünk a megyei szervezet fiókjaként működik, 2002-től jogi személyiséggel –, igyekeztünk minden tevékenységet bevenni, amit egy gazdakör törvényesen felvállalhat. Ez széleskörű mozgásteret biztosít számunkra. A kétezres években a gazdák csak szakmai szervezeten keresztül juthattak állami tejtámogatáshoz, ezt mi rendeztük. Később, amikor a kisgazdák számára megnehezült a tej értékesítése, a gazdakör megszerezte az elsődleges tejfelvásárlási jogot. Megvettük a tejbegyűjtő csarnokot és berendeztük hűtőtankokkal, így a tagoktól napi 1600 liter tejet veszünk át és értékesítjük a tejfeldolgozó vállalatnak. Ekkora mennyiségnél nagyon jó árat sikerült kialkudnunk, sokkal nagyobbat, mintha a gazdák egyénileg értékesítenék a gyár begyűjtőinél. De mondhatom a szaktanfolyamokat, a kulturális rendezvényeket és a borversenyeket is, amelyek szintén a gazdakörhöz kötődnek.
– Mennyire éri meg manapság a tejtermelés?
– Gazdaköri keretben eredményesebb, mintha egyénileg értékesítenék a gazdák. Igaz, mi egy speciális műszerrel hét szempont alapján vizsgáljuk be a tejet, ezért a tejgyár eleve többet fizet a tejünkért. Gazdáink is tudják, hogy itt spekulálni nem lehet, ehhez tartják magukat, így mindenki jól jár. A tejtermelés sajnos nem túl jövedelmező. Jól jelzi a trendet, hogy öt év alatt egyharmadára csökkent a tehénállomány, 120 tejelő szarvasmarha maradt a faluban. Az emberek zsebébe akkor maradna több pénz, ha a tej egy részét mi dolgoznánk fel. Nemrég kaptam értesítést a budapesti Földművelésügyi Minisztériumtól, hogy elfogadták pályázatunkat, és támogatni fogják a pasztörizáló és a csomagoló gépsor beszerzését. Ezzel el tudjuk indítani a gazdaköri tejüzemet. Egyelőre csak tejet csomagolnánk, de a következő lépés néhány tejtermék elkészítése lehetne.
– Máshonnan is vásárolhatnának tejet?
– Már megkerestek a környező falvakból, hogy szívesen adnák el a tejet nekünk. Ha beindul a tejüzem, erről is szó lehet. A jelenlegi felvásárlóval, a Hochland gyárral sem bontanánk szerződést, mert az évek során jó kapcsolatot építettünk ki velük.
– Héderfája híres bortermő vidék. A gazdakör tudna-e segíteni a bor értékesítésében?
– Az egykori 160 hektár szőlőből alig 20 hektár maradt, de a borászat minősége óriásit fejlődött a faluban. Pár napja jártunk a magyarországi Szatymazon egy borversenyen: négy aranyat és egy ezüstöt hoztunk haza. A héderfáji bornak neve van, de ezt a mennyiséget, amit a gazdák megtermelnek, helyben is el tudják adni a visszajáró vevőknek. Ma annyira nyomott a borpiac, olyan széles a választék, hogy csak nagy befektetéssel lehetne palackozni, és áruházakba bekerülni. Ez nekünk nem éri meg, így marad az ilyen szintű borászat.
– A gazdakör képzőművészeti rendezvényt is tető alá hozott. Ez nem szokványos foglalkozás egy gazdaegyesület részéről...
– 2005 júniusában ünnepeltük falunk nagy szülöttje, Bordi András festőművész születésének a századik évfordulóját. A gazdakör szervezte meg a centenáriumi ünnepséget. Harminc tagunk van, többen is ismerték az 1989-ben elhunyt művészt. A marosvásárhelyi kultúrintézmények csodálkoztak. Természetesnek tartom, hogy egy jól működő gazdakör lehetőségei szerint megpróbál minden igényt kielégíteni.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.