Elégedettek romániai körülményeikkel, de majd haza szándékoznak menni a Kolozsváron dolgozó Srí Lanka-i munkavállalók

Évtizedekben mérhető már, hogy mióta dolgoznak tömegesen a romániai munkavállalók külföldi országokban, az utóbbi években pedig az a tendencia is intenzíven felerősödött, hogy külföldi vendégmunkások keresik nálunk a megélhetésüket.

Elég csak a városokban zajló építkezési, renoválási munkálatokra futólag rátekinteni, az ember máris rengeteg messziről származó, főként ázsiai arcot láthat, de a biciklis futárok jó része is távolról érkezik hozzánk, és számos más ágazatban is dolgoznak ázsiai munkások.

Az Economica.net gazdasági portál elemzése, amely a bevándorlási főfelügyelőségtől kapott adatokon alapul, arról adott hírt, hogy 2023 végén közel 75 ezer külföldi állampolgárnak volt joga munkavállalási céllal hazánkban tartózkodni, és több mint 45%-uk Nepálból és Srí Lankáról származik. A kimutatás szerint a Romániában dolgozó külföldiek többsége 18 és 60 év közötti és szakképzetlen.

„Szorgalmasak a fiúk”

Minden jel szerint elégedettek, jól érzik magukat Romániában a Távol-Keletről érkező vendégmunkások, akik közül néhánnyal Kolozsvár belvárosában, a Karolina-téren elegyedtünk szóba. A három Sri-Lanka-i férfi készségesen válaszolt kérdéseinkre, bár akadt közülük, aki nehezen értette meg az angol nyelvű mondatokat. Mosolyogva jelentették ki, hogy nagyon elégedettek az itteni munkájukkal – egy építkezési cég alkalmazottaiként útjavítással foglalkoznak, napi 10 órában. Azt is elmondták, hogy ezért a munkáért havi 4500 lejt keresnek, amivel szintén elégedettek.

A Manoj Suranga néven bemutatkozó férfi kérdésünkre arról is beszélt, hogy három éve érkezett Romániába – másik két társával egyszerre –, otthon családja van, felesége és három gyereke. Kumara néven bemutatkozó társa szintén arról számolt be, hogy a családja otthon van, felesége és két kisfia. Mindhárman bólogatva erősítették meg, hogy három éve vannak már itt, és körülbelül két év múlva szeretnének hazatérni Sri Lankára.

A Karolina teret övező utcák javítását jelenleg a Nord Conforest nevű, kolozsvári székhelyű magáncég végzi, amelynek egyik fiatal építészmérnöke felügyelte ottjártunkkor az ázsiai munkások tevékenységét. Tămaș Andreea kérdésünkre elmondta, elégedettek a Sri-Lanka-i munkásokkal, hiszen „szorgalmasak a fiúk”. Arról is beszélt, hogy bár pontos számokat nem tud mondani, de a több terepen dolgozó vállalatnál mostanra már több a külföldi munkás, mint a romániai.

Növekszik a romániai bürokrácia

Az Economica.net gazdasági portál június 10-én közzétett, a Romániába érkező külföldi munkavállalókról szóló elemzése arról számolt be, hogy a vendégmunkások közül sokan elhagyják az országot, olyanokról van szó nagyrészt, akik most kapnak schengeni érvényes munkavállalási vízumot.

„Olyan munkavállalókról beszélünk, akik már nem is jönnek Romániába, mert több pénzt akarnak keresni, mint amennyit nálunk kaphatnak. Becsléseink szerint Románia légi schengeni csatlakozásának időpontjától napjainkig a külföldi munkavállalók mintegy 35-40 százaléka elhagyta az országot” – nyilatkozta a portálnak Yosef Gavriel Peisakh, a Work From Asia külföldi munkaközvetítő ügynökség vezérigazgatója.

Becslése szerint

a nem uniós munkavállalók 35%-a számára Románia csak egy megálló a Nyugat-Európába vezető útjukon. A munkaerő-közvetítő ügynökség munkatársa szerint a bürokrácia megnövekedett a nem uniós munkavállalók országba való bejuttatásával kapcsolatban, miután idén április 1-től Románia belépett a légi és tengeri határokkal rendelkező schengeni övezetbe.

„Először is ott van a vízumeljárás, amely még körülményesebbé vált, mert a romániai országos vízumközpont jóváhagyása mellett most már a schengeni országok jóváhagyása is elvárás, ami a folyamat elhúzódásához vezet. Emellett a román konzulátusok munkatársai sokkal szigorúbbak és óvatosabbak lettek a kérelmezőkkel folytatott személyes interjúk során, és megnőtt az elutasítások aránya. A munkaadók, akiknek nagy szükségük van a munkaerőre, szintén arra panaszkodnak, hogy a jelentkezők végleges kiválasztása utáni folyamat egyre hosszabb ideig tart, egyes esetekben akár egy évig is” – mondta Yosef Gavriel Peisakh. Az Economica.net emlékeztet, hogy a kormány 2024-re legfeljebb 100 ezer újonnan alkalmazott külföldi munkavállalóra vonatkozó kvótát határozott meg az ország munkaerőpiacán.

Egyre vonzóbb a külföldi munkások számára Románia

Egy nemzetközi tanulmány szerint Románia a legvonzóbb költözési célpontok rangsorának első felében szerepel – számolt be májusban az Euronews román nyelvű kiadása. A Romániába érkező ázsiai munkavállalók már nem számítanak újdonságnak, hiszen évek óta dolgoznak a különböző munkaerőhiányos ágazatokban. Mint az internetes portál beszámolt róla, Románia évről évre egyre vonzóbbá válik a külföldiek számára, akik itteni céghez jönnének dolgozni. Tavaly év végén Románia a 185 ország közül a 89. helyen állt e tekintetben, míg 2020-ban még csak a 92. helyen.

Az összesítések szerint a romániai munka iránt nemcsak a Pakisztánból, Srí-Lankáról, Indiából, Nepálból érkezők körében nagy a kereslet, de meglepetés lehet, hogy Olaszországból, Svájcból, Ausztriából, Tunéziából, Hollandiából, Szerbiából, Írországból és Magyarországról is érkeznek munkavállalók.

Ana Călugăru, az egyik vendégmunkásokat toborzó platform képviselője elmondta, tekintettel arra, hogy a románai állások nagyon gyakran megfelelnek a ide érkezők által támasztott elvárásoknak. Romulus Badea, a Munkaerőimportőrök Munkaadói Szövetségének (PIFM) alelnöke úgy nyilatkozott, hogy ha megnézzük a különböző országokból, de főleg Délkelet-Ázsiából érkező személyeket, az látszik, hogy elég könnyen alkalmazkodnak. „Két tényező segíti őket. Az egyik a munkáltató által szervezett alkalmazkodási program, ami véleményem szerint a legfontosabb. A másik a romániaiakkal, a helyiekkel való jó együttműködés” – mondta Badea.

Gazdasági növekedés, munkaerőhiány

Tavaly májusban arról írt a Krónika, hogy Románia gazdasága folyamatosan bővült az elmúlt évtizedben, és hamarosan oda jut, mint Olaszország a hetvenes években: az elvándorlók országából a bevándorlók országává válik. Idézte a The Economist című neves brit gazdasági lap összeállítását, amely részletezte, hogy 2022-ben 4,7 százalékos volt a romániai gazdasági növekedés; miközben 2010-ben az egy főre jutó bruttó hazai termék az Európai Unióban jegyzett GDP 53 százalékát tette ki, 2021-ben már 74 százalékon állt.

Csakhogy időközben a lakosság az 1990-ben jegyzett 23,2 millióról 19 millióra apadt: 1989 után drasztikusan csökkent a gyermekvállalási kedv, több millióan pedig elvándoroltak az országból, amely így jelenleg jelentős munkaerőhiánnyal küzd.

A brit újság cikkében megállapítják: a szállodák, a bárok és vendéglők is munkásokat keresnek, de a legnagyobb hiány az építőiparban tapasztalható. Megszólaltatják egy vállalkozás vezetőjét, aki 350 alkalmazottat foglalkoztat, közülük pedig 200 külföldi, nagyrészt Sri Lanka-iak és vietnámiak. Alexandru Băiculescu szerint munkaerő-közvetítőkön keresztül érkeztek, de a romániai bürokrácia nem bírja el a nagy kereslet okozta nyomást, ezért sokan út közben „elvesznek”, mások „lecsapnak” rájuk – például az Egyesült Arab Emirátusokban –, míg romániai vízumukra várnak.