Csomós Attila
Kevesebb, mint egy év alatt az EMGESZ bebizonyította: életképes, és szükség van munkájára. Az egyesületeket alkotó gazdák számíthatnak a szövetségre, az érdekképviseletre és az érdekvédelemre. Az idén megalakult EMGE Szövetség összességében eredményes évet tudhat maga mögött.
Augusztusban a mikházi Gazdanap a Csűrszínházban nevet viselő rendezvény keretében sikerült megszervezni a vezetők továbbképzését. A mikházi kultúrotthonban találkozott először a 21 egyesület elnöke a budapesti Földművelésügyi Minisztérium küldöttségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletével.
Szövetségünk is bekapcsolódott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap támogatásával elindított Falugazdász programba. A szövetség keretében négy tagszervezet kapott falugazdászt és egyet a szövetség. Már munkába is álltak a szakemberek, mert rengeteg a teendő.
Októberben a tagszervezetek számára sikerült egy tanulmányutat szervezni Hajdúnánásra, ahol az erdélyi gazdák megtapasztalhatták, milyen szintű az anyaországban az állattenyésztés és a tejfeldolgozás. A termelőknek lehetőségük nyílt megtekinteni a helyi termelők piacát, és bioültetvényekre is ellátogattak. Szervezetünk idei eredményeként tartjuk számon, hogy az Erdélyi Napló hetilapban a tagszervezeteink tevékenységét és gazdáinkat bemutató gazdamellékletet indítottunk.
Szövetségünk részt vett az V. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán Szabadkán. A rendezvényen sikeres szakmai előadásokra és bemutatókra került sor. A Nyárád-völgyi Méhészek Egyesülete által szervezett Szent Ambrus-napi méhésznapnak szövetségünk volt a társszervezője. A rendezvényt nagy érdeklődés övezte, nagyon sok méhész volt kíváncsi az előadásokra.
Első alkalommal szervezett az EMGESZ a Máramaros megyei Koltón agrárkonferenciát. A kis magyar „sziget” mezőgazdászai a bogyós gyümölcsűek telepítéséről, a zöldségtermesztés fortélyairól, az értékesítés nehézségeiről és a szabadkereskedelmi egyezményről hallhattak érdekes előadásokat. A tagszervezetek által szervezett konferenciákon az EMGESZ országos vezetősége a lehetőségek szerint mindenhol képviseltette magát.
Az idei sikeres indulás arra is felhívja a figyelmet, hogy ez csak a kezdet az erdélyi gazda-érdekvédelemben. Tovább kell munkálkodnunk olyan feladatok végrehajtásában, amelyek Erdély-szerte hozzájárulnak az életképes és fenntartható mezőgazdaság kialakításában. Magyar ajkú gazdáinkkal meg kell értetnünk, hogy a termőföld nem végtelen, nem egy egyszerű ipari áru, amit növelni lehet. A földet nem szabad kizsákmányolni a nagy ipari termelési módszerek alkalmazásával, és nem szabad eladni, mert akkor megélhetőségi lehetőség nélkül maradunk. Az életképes mezőgazdaságot csak családi gazdálkodással lehet megteremteni, ahol a termékeket részben feldolgozva vagy végtermékként értékesítve tudják a gazdák fenntartani. Meg kell értetnünk a gazdákkal, hogy Erdélyben óriási lehetőségek rejlenek a helyi jellegű áruk vagy a biotermékek előállításában. Ezeket a termékeket legjobban szövetkezeti keretben lehet értékesíteni. Olyan gazdaösszefogással, amelyben minden tag saját területén termeli meg az eladható terméket, de a feldolgozást, a csomagolást és értékesítést közösen végzik.
A jövőre nézve az egyik legfontosabb teendőnk a létszám növelése, új tagok bevonása a szervezetbe. Részt szeretnénk venni a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fórumának munkálataiban, amennyiben szövetségünket felveszik aktív tagként a szervezetbe.
Az idén beindult falugazdász program keretében az EMGESZ öt falugazdász állást kapott a Földművelésügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap jóvoltából. Tagszervezeteink közül az Udvarhelyszéki Mezőgazdá szok Egyesületét Hargita megyéből, az Érmelléki Gazdák Egyesületét Bihar megyéből, az RMGE Maros Szervezetét Maros megyéből, az Aranyosszéki Mezőgazdá szok Egyesületét Kolozs megyéből és az EMGE Szövetség munkáját segíti egy-egy főállású mezőgazdasági szakember.
Azt tervezzük, hogy jövőre a falugazdászok dolgozzák ki a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) és a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynöksége (AFIR) pályázatait. Miután ezek rendelkezésünkre állnak, a falugazdászok a gazdákkal ismertetik a különböző pályázati lehetőségeket. Minden gazdaegyesületet egy-egy falugazdászhoz osztunk be, hogy az ottani gazdák ügyes-bajos dolgait szakemberre bízzuk. Ugyancsak a falugazdászok feladata lesz az új mezőgazdasági egyesületek létrehozása, illetve a már nem aktív gazdakörök, egyesületek életre hívása. A pályázatok kitöltése mellett a falugazdászok egyben szaktanácsadást is vállalnak növénytermesztés és növényvédelem témakörében. Szintén a falugazdászok feladata lesz a gazdalajstromok elkészítése.
Egyesületeinket anyagilag is szeretnénk gyarapítani. Termőföldek és legelők vásárlását tervezzük. Ugyanakkor gazdaportát hoznánk létre a mezőgazdaságot, a földet szerető családok számára. Az oktatás terén szoros együttműködést szeretnénk kialakítani a Sapientia Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karával. Szeretnénk olyan hiányszakmák oktatását felvállalni, felkarolni, mint például a keramikus, ács, borász, illetve borbíráló tanfolyamokat szerveznénk.
Terveink között szerepel egy ismertető szakkönyv megszerkesztése, amely tagszervezeteinket mutatná be. Létre akarjuk hozni a különböző szakosztályokat, ugyanakkor konferenciákat, kiállításokat, kulturális rendezvényeket tervezünk.
A gazdaegyesületek szövetségének idei sikeres indulása garanciát jelenthet arra, hogy összefogással ezek a tervek is megvalósíthatóak.
A szerző az RMGE Maros szervezetének elnöke, az EMGESZ országos alelnöke
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.