Nagyszombati vásárok és békekötések

Nánó Csaba 2015. május 04., 10:54
Nagyszombati vásárok és békekötések
galéria

A Kis-Kárpátok és a Vág-völgye közötti medencében, alig ötven kilométerre Pozsonytól fekszik a magyar kulturális és egyházi élet egyik legjelentősebb városa, Nagyszombat, mai nevén Trnva. Magyar nevét szombati napokon tartott hetivásárairól kapta. Bár a trianoni békeszerződés óta más államhoz tartozik a város, történelme mindmáig az ezeréves Magyarország históriáját jelképezi. Itt kötött békét 400 évvel ezelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Mátyás, amely viszonylag hosszú időre biztosította Erdély függetlenségét.

Egyházi, oktatási központ

Nagyszombat Szlovákia hetedik legnagyobb városa, egyeteme révén az oktatás, a kultúra, érseki székhelye okán pedig a katolikus egyház központjaként vált híressé. Földrajzi elhelyezkedése miatt már az 1200-as években megfordultak itt a kereskedők, itt cserélték ki a hegyvidékről és az alföldről érkezők az áruikat. IV. Béla 1238-ban már szabad királyi várossá emelte, Nagy Lajosnak pedig kedvenc tartózkodási helye volt. Itt is halt meg az Anjou király 1382-ben. Nagyszombat azonban nemcsak egyházi, hanem oktatási központ is volt. Itt alapította meg 1635-ben Pázmány Péter a híres universitast, a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem elődjét, melyet később Mária Terézia költöztetett Budára. De nevezetes a város gimnáziuma is, amelyet eredetileg szemináriumnak építettek 1648-ban, itt érettségizett Kodály Zoltán, s itt komponálta a Stabat Matert is. Egy 1880-ban tartott népszámlálás szerint a magyarok száma Nagyszombaton 1500 körül volt, mára nagyjából 140-re apadt.

Bethlen Erdélye

Bethlen Gábort 1613-ban a kolozsvári országgyűlés választotta fejedelemmé. II. Mátyás eleinte nem akarta Bethlent fejedelemként elismerni, azonban sem a német rendek, sem a magyarországiak nem voltak hajlandóak Erdély megszerzéséért háborúba bocsátkozni. Így hosszas tárgyalások után, amelyeken az erdélyi fejedelmet Péchy Simon kancellár, Balassi Ferenc és Borsos Tamás képviselték, 1615. május 6-án megszületett az első nagyszombati egyezmény, amelyben Bécs elismerte Bethlen fejedelemségét, visszaadta Husztot és Kővárt Máramarossal együtt, megtartotta viszont Nagybányát. II. Mátyás magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között 1615 májusában Nagyszombatban a következő egyezmény jött létre, mely a fejedelem trónra lépése óta a királlyal folytatott alkudozásokat befejezte: Mátyás elismeri Bethlent Erdély fejedelmének, viszont ő és a rendek se szakítsák meg a magyar koronához tartozásukat és a királyt minden ellenséggel szemben védelmezzék, a törököt kivéve. Mátyás lemond Nagyváradról, melynek átadását a királyi követek az 1514-i kolozsvári értekezleten még erélyesen sürgették; Huszt, Nagybánya, Kővár és Tasnád várakat pedig, melyeket Báthory Gábor halála után elfoglalt, visszaadja Bethlennek. A fejedelem köteles a vallásszabadságot fönntartani, ami előnyükre vált az erdélyi katolikusoknak, sőt még a jezsuiták is visszajöttek és ismét elfoglalták a kolozsmonostori templomot és iskolát. Az 1617. július 31-i második nagyszombati egyezmény lényegében megerősítette az elsőt, a részletes feltételeket az 1619. március 26-án lezárt nagykárolyi értekezlet rögzítette.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.