HIRDETÉS
Petar Ilijin ácsmester a pécsváradi várban tart előadásokat, ahol idegenvezetőként is dolgozik. A Baranya megyei várban saját kiállítása is megtekinthető, hiszen az évek során kétszáznál több szerszámot gyűjtött össze és állított ki az általa készített 400 fakötéssel együtt. Fából készült makettjei is megtekinthetőek, sőt a gyerekek a faelemekből faházat, rönkházat vagy akár gerendaházat is készíthetnek. A mester által készített makettek szögek és csavarok nélkül szétszedhetők és összerakhatók, emiatt nagy az érdeklődés a fából alkotott makettépületek iránt.
Petar bevallása szerint hétköznapi szakmájában is ugyanezt a módszert alkalmazza. Szereti a rég volt időket, ahogy annak idején modern felszerelés és segédeszköz nélkül dolgoztak.
Munkája során a mester is arra törekszik, hogy az általa készített tetőket ne szögek és csavarok tartsák össze, hanem – a régi gyakorlathoz hasonlóan – fakötések.
Tudását és ötleteit a múltból meríti. „A múlt mély kúthoz hasonlít, ahonnan mindig felszínre lehet hozni érdekes dolgokat, amelyeket át lehet alakítani arra a formára, amelyre most van szükségünk” – magyarázza a szakember.
Petar Ilijin már gyerekkorában szeretett kisebb munkákkal pepecselni, ezért úgy gondolta, rádiószerelő vagy órás lesz. Olyan helyeket keresett, ahová beállhatott inasnak. Ahol cégtáblát látott, bekopogott, hátha felveszik tanulónak. Az iskola befejezése után így lett a szomszéd város asztalosműhelyében inas. Segédmunkásként kezdett el az ács szakmában dolgozni, közben kitanulta az ácsmesterség csínját-bínját. „Nem akartam ács lenni, mégis az lettem. A helyzetem kissé hasonlít a bibliai Jónás életéhez: hiába menekült a feladat elől, mert a nagy halnak köszönhetően mégis az igehirdetés lett az élete. Valahogy így voltam én is, amíg nem fogadtam el azt, amire hivatott vagyok” – meséli munkájáról Petar, aki úgy gondolja, nem ő, hanem a mestersége választotta őt.
Petar szerint ahhoz, hogy valaki ács legyen, nagy képzelőerőre van szüksége. „Ha nincs képzelőerő, akkor nincs semmi. Egy fakötésnél erőirányok, erővonalak vannak: a fakötést úgy kell elkészíteni, hogy ezeknek ellenálljon. Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni” – magyarázza a tervezés és az elkészítés munkáját az ácsmester.
A szakember az Erdélyi Naplónak azt is elmondta, hogyan kell értelmezni a rajzokat, hogy azok alapján lehessen elkészíteni az eltervezett végterméket. A műszaki rajzot egy ácsnak nemcsak értelmeznie kell, hanem skicceket, vázlatokat kell rajzolnia arról, amit el fog készíteni. Számos templomtornyot, műemléktetőt újított fel Magyarországon: többek között az ő nevéhez fűződik Pécsvárad két tornyának a restaurálása is.
„Ácsként fontos, hogy mindenkire figyeljünk a környezetünkben, mert könnyen balesetet okozhatunk.
Ha tetőn dolgozunk, és munka közben vagy utána kiderül, hogy nem jól készült el, a tető összedőlhet és balesetet okozhat – érvel a magyarországi szakember, aki arra is kitért, hogy munkaadóként mindenre figyelnie kell. Nemcsak a saját munkájára, hanem másokéra is.
Hivatásában azt tartja a legszebbnek, hogy a fiataloknak át tudja adni a tudást, tapasztalatot, amit az évek során megszerzett. Büszkén meséli, hogy a Pécsi Regionális Képző Központban felnőtteket is tanított, több száz ember sajátította el a szakmát, akik közül többen ma is megkeresik és tanácsot kérnek.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
