Ácsmester, aki a múltból meríti ötleteit – ötkötetes kiadvánnyal népszerűsíti szakmáját a Pécsváradon élő Petar Ilijin

Jakab Mónika 2022. szeptember 05., 09:58

Petar Ilijin pécsváradi ácsmester a Kádár-rendszerben családalapítás céljából költözött Magyarországra a hajdani Jugoszláviából. Fiatalon tanulta ki az ácsmesterséget, tudását pedig igyekszik átadni az újabb nemzedéknek. Nemrég megjelent ötkötetes szakkönyvét mutatta be Kolozsváron az érdeklődőknek, ebből az alkalomból beszélt az Erdélyi Naplónak.

Peter Ilijin: ,,Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni
galéria
Peter Ilijin: ,,Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni" Fotó: Jakab Mónika

Petar Ilijin ácsmester a pécsváradi várban tart előadásokat, ahol idegenvezetőként is dolgozik. A Baranya megyei várban saját kiállítása is megtekinthető, hiszen az évek során kétszáznál több szerszámot gyűjtött össze és állított ki az általa készített 400 fakötéssel együtt. Fából készült makettjei is megtekinthetőek, sőt a gyerekek a faelemekből faházat, rönkházat vagy akár gerendaházat is készíthetnek. A mester által készített makettek szögek és csavarok nélkül szétszedhetők és összerakhatók, emiatt nagy az érdeklődés a fából alkotott makettépületek iránt.
Petar bevallása szerint hétköznapi szakmájában is ugyanezt a módszert alkalmazza. Szereti a rég volt időket, ahogy annak idején modern felszerelés és segédeszköz nélkül dolgoztak.

Munkája során a mester is arra törekszik, hogy az általa készített tetőket ne szögek és csavarok tartsák össze, hanem – a régi gyakorlathoz hasonlóan – fakötések.

Tudását és ötleteit a múltból meríti. „A múlt mély kúthoz hasonlít, ahonnan mindig felszínre lehet hozni érdekes dolgokat, amelyeket át lehet alakítani arra a formára, amelyre most van szükségünk” – magyarázza a szakember.

Petar Ilij in ácsmester kolozsvári könyvbemutatón ismertette új szakkönyveit •  Fotó: Jakab Mónika
Petar Ilij in ácsmester kolozsvári könyvbemutatón ismertette új szakkönyveit Fotó: Jakab Mónika

Pepecseléstől az ácsszakmáig

Petar Ilijin már gyerekkorában szeretett kisebb munkákkal pepecselni, ezért úgy gondolta, rádiószerelő vagy órás lesz. Olyan helyeket keresett, ahová beállhatott inasnak. Ahol cégtáblát látott, bekopogott, hátha felveszik tanulónak. Az iskola befejezése után így lett a szomszéd város asztalosműhelyében inas. Segédmunkásként kezdett el az ács szakmában dolgozni, közben kitanulta az ácsmesterség csínját-bínját. „Nem akartam ács lenni, mégis az lettem. A helyzetem kissé hasonlít a bibliai Jónás életéhez: hiába menekült a feladat elől, mert a nagy halnak köszönhetően mégis az igehirdetés lett az élete. Valahogy így voltam én is, amíg nem fogadtam el azt, amire hivatott vagyok” – meséli munkájáról Petar, aki úgy gondolja, nem ő, hanem a mestersége választotta őt.

Odafigyelés és képzelőerő

Petar szerint ahhoz, hogy valaki ács legyen, nagy képzelőerőre van szüksége. „Ha nincs képzelőerő, akkor nincs semmi. Egy fakötésnél erőirányok, erővonalak vannak: a fakötést úgy kell elkészíteni, hogy ezeknek ellenálljon. Van két darab fa: az egyik pozitív, a másik negatív. Ácsmesterként ezeket ellentétben kell látnom. Ha ezt nem tudom elképzelni, ha nem látom magam előtt a kész fakötést, akkor nem is tudom elkészíteni” – magyarázza a tervezés és az elkészítés munkáját az ácsmester.
A szakember az Erdélyi Naplónak azt is elmondta, hogyan kell értelmezni a rajzokat, hogy azok alapján lehessen elkészíteni az eltervezett végterméket. A műszaki rajzot egy ácsnak nemcsak értelmeznie kell, hanem skicceket, vázlatokat kell rajzolnia arról, amit el fog készíteni. Számos templomtornyot, műemléktetőt újított fel Magyarországon: többek között az ő nevéhez fűződik Pécsvárad két tornyának a restaurálása is.
„Ácsként fontos, hogy mindenkire figyeljünk a környezetünkben, mert könnyen balesetet okozhatunk.

Óriási fákkal dolgozunk, és nem mindegy, hogyan mozgatjuk azokat. Könnyen elüthetjük vagy lelökhetjük a társunkat.

Ha tetőn dolgozunk, és munka közben vagy utána kiderül, hogy nem jól készült el, a tető összedőlhet és balesetet okozhat – érvel a magyarországi szakember, aki arra is kitért, hogy munkaadóként mindenre figyelnie kell. Nemcsak a saját munkájára, hanem másokéra is.
Hivatásában azt tartja a legszebbnek, hogy a fiataloknak át tudja adni a tudást, tapasztalatot, amit az évek során megszerzett. Büszkén meséli, hogy a Pécsi Regionális Képző Központban felnőtteket is tanított, több száz ember sajátította el a szakmát, akik közül többen ma is megkeresik és tanácsot kérnek. 

Kolozsvári könyvbemutató az ácsmesterségről
Sokan érdeklődtek a magyarországi ácsmester kiadványai iránt •  Fotó: Jakab Mónika
Sokan érdeklődtek a magyarországi ácsmester kiadványai iránt Fotó: Jakab Mónika

Nagy érdeklődés övezte Petar Ilijin előadását a Kolozsvári Magyar Napokon, amit az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében tartott. Nemcsak szakmájáról beszélt, hanem bemutatták azt a szakkönyvsorozatot is, amelyet az elmúlt három-négy évben írt. A szakembernek feltűntek az ácsmesterségről szóló szakkönyvek hiányosságai. „A jelenleg kapható szakkönyvekben 10-15 fakötés leírásánál többet nem találunk. Ha valaki azt keresi, hogy a zsinórpadokat hogyan kell elkészíteni, annak egy-két magyarázatnál többre nem futja a mai szakirodalomban” – magyarázta kolozsvári hallgatóságának az ácsmester.
A könyvbemutatón kiderült, a kiadványt maga készítette el. Nem csak megírta, hanem sokszorosította is. Nem talált ugyanis olyan kiadót, amelyik kiadta volna az öt kötetbe szedett, nyolcszáz oldalnyi szakmai szöveget, ezért a megvásárolt nyomtatóval sokszorosította kiadványát, és könyvbemutatókra járva mutatja be azt a szakma iránt érdeklődőknek.
Szakkönyveit úgy írta és szerkesztette, hogy azok is boldoguljanak vele, akik nem szakmabeliek, és nem mozognak otthonosan az ácsmesterség szerszámainak világában. A fejezetekben számítás számítást követ, vagyis a szerző lépésről lépésre vezet végig egy-egy darab elkészítésének munkamódszerén, illusztrációkkal, rajzokkal kiegészítve azt.
Az öt kötetben az ácsmesterség kulcsfontosságú mozzanatait írja le. Az első kötetben Petar Ilijin a fakötéseket mutatja be: legalább négyszáz fakötés részletes leírása olvasható és látható illusztrációk révén. A második kötet a régen és ma használt ácseszközöket, szerszámokat mutatja be. A könyv lapjairól kiderül, hogy a különböző műveleteket hogyan készítették régen, illetve mi ennek a mai megfelelője. A harmadik kötet a tető és a zsinórpad készítéséről szól. Az olvasó a legegyszerűbb zsinórpadoktól a legbonyolultabb változatokig talál benne részletes leírást. A negyedik kötet a zsinórpad készítési módját részletezi, a műveleteket matematikai úton levezetve. Az utolsó, ötödik kötetben a rúdszerkezetekről, a fahidak és tetők készítéséről és a különböző technikákról olvashatunk. Bevallása szerint írásait nem szeretné összehasonlítani más szakkönyvekkel, de úgy gondolja, munkája sok hiányosságot pótol a mai magyar szakirodalomban.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.