A könyvgyűjtő és könyvtáralapító kancellár – kétszáz évvel ezelőtt hunyt el Teleki Sámuel

Az erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója a család kiemelkedő tagja volt. A Telekiek eredetét a 15. században kiemelkedő pályát befutó Garázdákra és Szilágyiakra lehet visszavezetni. Vagyonuk és hírnevük alapját II. Teleki Mihály (1634-1690) teremtette meg, aki egyúttal korának egyik legvitatottabb és legjelentősebb politikusa volt, Apafi Mihály főtanácsura. 1685-ben grófi rangot kaptak, míg címerüknek kibővített változatát 1697-ben szerezték.

A 17. század második felétől kezdve a Teleki família több tagja meghatározó szerepet játszott Erdély közéletében és művelődéstörténetében.

Az ország sorsát alakító politikusok, a tudományos élet, az egyház, az iskola bőkezű pártfogói kerültek ki a családból. Sokan közülük maradandó irodalmi alkotásokkal tették ismertté nevüket.
Sámuel Gernyeszegen született 1739. november 17-én Teleki Sándor (1679–1754) gróf tordai főispán, guberniumi tanácsos és petki Nagy Zsuzsánna fiaként. Kilencévesen vesztette el édesanyját, gyermekéveit a Fehér megyei Celnán töltötte. Édesapja mellett korán bekapcsolódott a család gazdasági ügyeinek intézésében, emellett a korban szokásos latin nyelv és hittan mellett némi természettudományos oktatásban is részesült. Az apa 1754-ben bekövetkezett halála miatt Teleki Sámuel taníttatása tizenöt éves korában abbamaradt.

Teleki Sámuel Mária Teréziához folyamodott utazási engedélyért, hogy külföldi tanulmányokat folytasson. Noha a hétéves háború miatt az udvar korlátozásokat léptetett életbe, Sámuel, két unokaöccsével együtt, az elsők között kapták meg a jóváhagyást. Az utazás 1759. november 7-től 1763. november 17-ig tartott. Az utazás kezdetén anyanyelvén kívül még csak latinul tudott, hamarosan elsajátította a német és francia nyelvet is.

Megfordult Bázelben, Hollandiába az utrechti és leideni egyetemek előadásait látogatta. Utazásának végén öt hónapot töltött Párizsban, ahol kapcsolatba került a neves matematikus Alexis Claud Clairaut-val és a fizikus Charles-Marie de La Condamine-nel.

Hazatérve tartalmas politikai pályát futott be. Külföldi utazásán főleg könyvek gyűjtését tűzte ki céljául, de Mária Terézia uralkodása idején már királyi kamarás, azután küküllői főispán és erdélyi kormányszéki tanácsos volt. II. József uralkodása alatt belső titkos tanácsos, 1784-től 1790-ig királyi biztos az akkor alkotott nagyváradi kerületben. Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék főispáni helytartója, a hajdú kerületben főkapitányi helyettes, 1785-től 1787-ig Bihar vármegye főispánja, 1792-ben Máramaros vármegye főispánja lett, majd II. Lipót uralkodása alatt erdélyi főkancellár.

1768-ban eljegyezte gróf iktári Bethlen Zsuzsannát, Bethlen Domokos és Wesselényi Mária lányát, akit 1770. február 19-én nőül is vett. Házasságukból 1771 és 1787 között kilenc gyermek született, ám közülük csak hárman érték meg a felnőttkort.

Teleki Sámuelt a könyvgyűjtés megkezdésében Jakob Christoph Beck teológia- és történelem­professzor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az 1790-es évek elején Teleki a könyvtárát Bécsbe szállíttatta, innen hozatta Marosvásárhelyre. Abban a Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt nagynénjétől, báró Wesselényi Katától.

A könyvtárat 1802-ben létesítette, a gyűjteménye a felvilágosodás hatása alatt formálódott.

Teleki a nagy francia enciklopédia két kiadása mellett megvásárolta a legjobb szaklexikonokat, megszerezte az európai tudományos társaságok, akadémiák közlönyeit. A könyvek legnagyobb része latin, görög, német, francia és magyar nyelvű, de sok más európai és keleti nyelven írott mű is fellelhető a könyvtárban. Az alapító a kontinens huszonöt városából vásárolt, mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket, nemcsak kortárs kiadványokat, hanem a nyomtatás kezdeteitől megjelent könyveket is.

Teleki Sámuel bibliofil ritkaságokat is vásárolt. Kéziratos gyűjteményének legértékesebb darabja – egy corvina – sajnálatos módon elkerült az Egyesült Államokba a második világháborút megelőző években.

Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei közül válogatott, ez is emeli a gyűjtemény értékét-hírnevét. Különös műgonddal válogatta össze a görög és latin klasszikus szerzőknek a szöveghűség, a kommentár és a nyomdai kivitelezés szempontjából a legjobb kiadásait.
Sok kiadványt híres festők és grafikusok illusztráltak, és jelentős azoknak a könyveknek a száma is, melyek az ókori világ művészetét, valamint az akkor már működő híres múzeumok gyűjteményeit mutatják be. Feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának kétezer kötetes magyar nyelvű gyűjteménye három generáció bibliofil érdeklődése eredményeként jött létre, az egyetlen 18. századi erdélyi arisztokrata asszonykönyvtár, mely teljes egészében fennmaradt.

A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége.

A könyvtáralapító Bécsben hunyt el 1822. augusztus 7-én, Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik.