Erdélyben egyedüállóként a Kolozsvári Református Kollégium szervez középiskolások számára környezetvédelmi diákkonferenciát magyar nyelven. Az idei, immár 12. kiadás is sikertörténetnek számít.
Egy maroknyi tudóson és szakemberen kívül majdnem senki más nem tudott a történelem első műholdjának megalkotásról és fellövéséről 65 évvel ezelőtt.
Tudományos körökben, de a közösségi médiában is hatalmas szenzációt keltettek a napokban azok a fotók, melyek a világűr legmélyét mutatják. Emberi ésszel nehezen felfogható, hogy meddig „lát” a James Webb-űrtávcső.
Idén lesz 45 éve, hogy útjára indították a Voyager–1 űrszondát, amely társával, a Voyager–2-vel együtt a Naprendszert elhagyva száguld a végtelen űrben.
Hatvan éve jelentette be a John F. Kennedy amerikai elnök a Hold-programot. Bár régen történt, de a hőskorból még ma is élnek köztünk űrhajósok.
Ötven évvel ezelőtt, 1969-ben érte el a Hold felszínét az Apollo–11. A kérdés, amit az összeesküvés-elméletet kedvelők azóta is feltesznek: hol volt a három űrhajós 8 napon keresztül? Valóban leszálltak a Holdra, vagy stúdióban rendezték meg az eseményt?
Toldi Miklós, Arany János, Kulin György és Nagyszalonta számos híressége között előkelő helyet foglal el Kósa-Kiss Attila meteorológus-csillagász is. Nevét világszerte ismeri a szakma, számos nemzetközi elismerést kapott.
Ő ismertette meg a világgal a mindenség elmélete kifejezést: a tudós célja volt kialakítani egy olyan közös elméletet, amely az einsteini gravitációs, tehát elsősorban hullámjelenségekkel foglalkozó fizikát összeegyeztethetővé teszi a részecskefizikával.
Az emberszabású robot kifejezés nem új találmány. Már a 2010-es évek előtt dolgoztak olyan humanoid robotokon, amelyeket bizonyos tevékenység elvégzésére programoztak. Sophia azonban nemcsak jár, beszél és viccel, de állampolgárságot kapott.
Kevés olyan történeti tárgy, felfedezés létezik, amely annyi ellentmondást szült kutatók, teológusok között, mint a Jézus személyéhez fűződő ereklyék. Kutatások szerint a Megváltó egyáltalán nem hasonlított a róla elterjedt fehér bőrű férfi képéhez.
Az erdélyi tudományos élet hallatán az évszázadokon át egyre több szakképzéssel gazdagodó egyetemek jutnak eszünkbe. Úgy tűnik, a tudósok pezsgése mára sem lankadt. Az erdélyi magyar kutatók helyzetéről Balog Adalbert professzorral beszélgettünk.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
