Varga Pál elnök az Erdélyi Naplónak: Erdélyben is aktív az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem

– Mikor és hol alakult meg az EPMSZ? Kik és milyen céllal hozták létre?

– A svájci Sion városában mintegy ötvenöt évvel ezelőtt, 1969-ben alakult. 1956-ban külföldre került magyar értelmiségiek hozták létre, akik addig az EMEIK (Európai Magyar Evangéliumi Ifjusági Konferencia) éves találkozóira jártak, de az „ifjúkorból” kinőttek, ezért önálló szervezetet alapítottak.

– Hogyan működött az első évtizedekben?

– Célként tűzték ki az éves találkozókat – az úgynevezett akadémiai napokat –, és elhatározták a könyvkiadást olyan magyar írók és költők számára, akiknek művei Magyarországon nem jelenhettek meg a kommunista rendszerben.

– A kelet-európai rendszerváltást követően megnyíltak a határok. Hogyan nyitott az EPMSZ?

A rendszerváltás után az EPMSZ több konferenciát tartott a Kárpát-medencében, és létrehozta az itteni társszervezeteit: az EPMSZ Egyesületet Magyarországon, az Erdélyi Kört, de hasonló szervezetek alakultak Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján is, ezek saját találkozókat szerveztek.

– Kik lehetnek a tagjai? Hogyan lehet csatlakozni?

Tagságot kérhet bárki, aki az EPMSZ alapszabályában lefektetett elvekkel egyetért. Az új tagokat javaslat vagy kérvény alapján a közgyűlés veszi fel szavazással, majd éves tagsági díjat kell fizetni.

– A szabadegyetem folyamatos képzést, előadások tartását jelenti. Ez hogyan valósul meg az EPMSZ életében, hiszen az óriási távolságok miatt szinte lehetetlen egy helyre gyűjteni az embereket?

– Az éves találkozók programját programbizottság készíti elő. Ennek tagjai hívják meg az előadókat, szervezik a napi műsorokat, és kiküldenek programfüzetet az érdeklődőknek (a titkárnál hosszú lista található az eddigi konferenciák résztvevőiről, akik évente kapnak meghívást).

– Minden évben tartanak akadémiai napokat. Hol kerül sor ezekre, minek alapján választják ki a helyszíneket?

– Az éves konferenciák (akadémiai napok) helyszínéről az EPMSZ elnöksége dönt. Az eddigi gyakorlat szerint háromévenként más-más helyen szervezik a találkozót: az egyik évben nyugat-európai országban, majd Magyarországon, végül pedig a Kárpát-medence egyik magyarlakta vidékén. Az új elnökség döntése szerint a következő két konferenciát Magyarországon rendezzük, idejük is lerövidül 3–4 napra.

– Milyen folyamatok zajlanak a szabadegyetemen belül?

– Mitől protestáns az EPMSZ?

– Egyrészt az EPMSZ alapításakor az alapítók többsége protestáns volt, ezért kapta a szervezet ezt a nevet, másrészt Nyugat-Európában létezett egy magyar katolikus értelmiségi szervezet, a Pax Romana. Ettől függetlenül az EPMSZ kezdettől fogva ökumenikus jellegű volt, és tagjai között – sőt a vezetőségében is – mindig jelen voltak római katolikusok is.

– Huszonöt évvel ezelőtt az Erdélyben tartott konferenciákon még sok, a régi kommunista rendszert kiszolgáló „magyar értelmiségi” vett részt. Mintha ezt a közeget is ki akarták volna sajátítani maguknak. Nem tűnt visszataszítónak azok számára, akik Kelet-Európából éppen a megtorlások ellen menekültek Nyugatra?

– Szerintem 25 évvel ezelőtt – tehát 2000 körül – az akkori EPMSZ-elnökség célja az lehetett, hogy kiépítse a kapcsolatait a Kárpát-medencében, de azt nem tartom elfogadhatónak, hogy a volt kommunista rendszer emberei az EPMSZ-t a maguk céljai számára használták volna fel. Az EPMSZ mindig hangsúlyt fektetett politikai függetlenségére, és ezt értékelték a Nyugatra menekültek is.

– Egy-egy konferencián a résztvevők között alig akad egy-két fiatal. A viszonylag magas részvételi költségek vagy az érdektelenség számlájára írható e jelenség?

– Valóban gondunk a tagság fiatalítása. Ha a konferenciáinkon kevés a fiatal, annak több oka van: nem ismert eléggé az EPMSZ a fiatal nemzedék körében, talán a konferenciák időpontja nem felel meg az egyetmista ifjúságnak, vagy éppenséggel a költségek magasak… ezért tervezi az elnökség a jövőben a fiatalok tudatos bevonását a programba és anyagi támogatást is a fiatalabbak számára.

– Idén Székelyudvarhelyszéken tartották az évi akadémiai napokat Otthon vagyunk-e itthon? témában. Hét országból 45 személy érkezett Zeteváraljára. Mit jelentett az otthon és az itthon a jelenlevőknek?

– A résztvevőktől eddig pozitív visszajelzést kaptunk, a választott téma rendkívül időszerű volt. Azt, hogy otthon érzi-e magát egy kisebbségi magyar itthon – éljen bárhol kisebbségi helyzetben – azt ki-ki maga tudja megválaszolni. Az EPMSZ módszere viszont minden konferencián az, hogy a különböző álláspontokat egymás mellé helyezve nyílt megbeszéléseken keresse a megoldásokat – tiszteletben tartva mindenki véleményét.

– A konferencián a kisebbségi helyzetben élő magyarok oktatási helyzetéről értekeztek. Milyen következtetéseket vontak le?

A következtetéseket az érintetteknek kell levonniuk.

– A másik téma az elvándorlással kapcsolatos helyzet, annak okai és az otthonmaradás lehetősége volt. Mire jutottak e kérdéskörben az előadók és a részvevők?

– Az előadók igen pontos adatokkal mutatták be a valós helyzetet, idén elsősorban a romániai, illetve székelyföldi helyzetet elemeztük. Ezek alapján beszéltünk – pl. egy kerekasztal résztvevőivel – az elvándorlás és a helyben maradás lehetőségeiről. A valós helyzet felmutatása segít az érintetteknek a döntésekben, de mi – a résztvevők – nem szolgálunk „kész receptekkel” másoknak, mert nem ez az EPMSZ-konferenciák célja.

– Melyek a rövidebb vagy hosszabb távú tervei az EPMSZ-nek?

– Egy bizonyos „reform” szükségességét érezzük, de az eredeti EPMSZ-szellemiséget nem szeretnénk elhagyni. Konferenciáinkon a jövőben igyekszünk egy családias légkör kialakítására a hozzánk szívesen csatlakozók számára, ugyanakkor szeretnénk nyitni a fiatal érdeklődők irányába. A következő két év majd megmutatja, lesz-e eredménye ennek az újítási kísérletnek. Az EPMSZ vezetőségében viszont aktívan ki kell vennie részét mindazoknak, akiknek céljuk a szabadegyetem működésének folytatása.

– Az érdeklődők hogyan vehetik fel a kapcsolatot a vezetőséggel? Hol találkoznak jövőre?

– Az EPMSZ elérhetősége a honlapunkon keresztül adott. De fontosnak tartjuk azt is, hogy az érdeklődők a helyi, úgynevezett társszervezetek munkáját is támogassák. Például az Erdélyi Kör őszi találkozóján való részvétellel, ahol a csángóvidék megismerése és meglátogatása lesz a téma. Erre szeptember 27. és 29. között kerül sor, érdeklődni pedig Baczoni Szilárdka nyugalmazott református lelkipásztornál lehet. Az EPMSZ jövő évi konferenciáját minden bizonnyal Magyarországon tartjuk, a helyet illetőleg ez év őszén történik döntés.