HIRDETÉS
Önkénteseket várnak a Máriapócstól Csíksomlyóig, főként erdőn-mezőn keresztül vezető, 500 kilométeres Mária-út jelzésekkel való ellátására, az ösvény karban tartására, fejlesztésére.
A Romániai Mária Út Egyesület vezetője, a csíkszeredai Péterfi Attila Csongor megkeresésünkre arról beszélt, hogy lelki és közösségi szempontból is nagyon sok a pozitív hozadéka annak, hogy önkéntesek kapcsolódnak be a munkába.
„Az önkénteskedés itt nem csupán egy jó cselekedet – ez mélyebb utazás önmagad, mások és Isten felé. A Mária-úton végzett munka nem csak fizikai segítséget jelent a zarándokoknak, hanem lelki feltöltődést is ad annak, aki elkötelezi magát mellette. Egy frissen felfestett jelzés nem csupán festék a fán – ez iránytű valaki számára, aki talán épp a reményt keresi.
Közben pedig az önkéntesek is gazdagodnak: új barátokat szereznek, egy támogató közösség részévé válnak, és megtapasztalják, milyen érzés egy igazán jó ügyért dolgozni” – olvasható az egyesület felhívásában.
Péterfi Attila Csongor közgazdász, építőmérnök, aki egyébként teológiát tanul, elmondta, az egyesület keretében 2012 óta tevékenykednek a Mária-útért, és mindig is önkéntesekre alapozva végezték a munkát. A kezdeteket felelevenítve elmondta, amikor 2009-ben felkérték, hogy segítse építeni a Mária-utat, a Gyulafehérvári Caritasnál dolgozott. Évekig Molnár Sándor vezette ügyvezető igazgatóként az egyesületet, aki 2023. december 7-én elhunyt, Péterfi Attila ezt követően vettem át az elnöki feladatokat.
„Az idén azt szeretnénk, hogy a Máriapócstól Csíksomlyóig tartó félezer kilométernyi szakaszt teljes mértékben átadjuk a nagyvilágnak, ezért is toborzunk önkénteseket, meg azért is, hogy megtapasztalják, önkéntesnek lenni elköteleződést jelent,
ugyanakkor fontos lelki töltetet is tud adni. Van olyan önkéntesünk, aki több mint 15 éve segíti a Mária-út alakítását, jómagam is, bár az egyesület elnöke vagyok, önkéntesként tevékenykedtem mindig is” – mondta Péterfi Attila Csongor.
Rámutatott,
az 500 kilométeres szakasz napi szakaszokra van osztva, és összesen 20 napi járás Máriapócstól Csíksomlyóig, Budapesttől 40 napi, az ausztriai Máriazelltől 60 napi járás.
„Azt szeretnénk elérni, hogy minden napi szakasznak legyen meg az önkéntes csapata, amelynek tagjai rendszeresen bejárják, ellenőrzik a rájuk eső szakaszt, segítik, vezetik a zarándokokat. Az önkéntesek a csomagszállításban, jelzésfestésben is tudnak segíteni. Akadnak köztük, akik a médiával tartják a kapcsolatot, cikkeket írnak, marketing tevékenységeinkben segítenek” – mutatott rá az egyesület elnöke. Mint mondta, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Máriapócson található a romániai határhoz legközelebb első Mária-kegyhely, ezért választották a Máriapócs és Csíksomlyó közti szakasz fejlesztését. „Bízunk benne, hogy ez a lelkesedés, ami most vezet bennünket, kihat majd az egész szakaszon tevékenykedőkre.
A Mária-út összeköti Máriazellt, Budapestet, Máriapócsot, Csíksomlyót, de ugyanakkor létezik a Częstochowa – Esztergom – Budapest – Međugorje szakasz is, tehát az út az egész Kárpát-medencére kiterjed.
Több mint 80 önkéntesünk szervez programokat, segíti a munkát, viszont azt tapasztaljuk, hogy frissítésre folyamatosan szükség van, hiszen sokszor, amikor valakinek nincsen ideje, belépnek mások, és mindig jó, hogyha rendelkezésre áll utánpótlás” – fejtette ki az elnök.
Mint mondta, az elképzelésük az, hogy évente szervezzenek önkénteseknek szóló programokat, a lelki gazdagodást célzó találkozási lehetőségeket.
A Mária-út főként a természetben, erdőn, mezőn keresztül vezet. Az elnök kifejtette, próbálták úgy kialakítani, hogy lehetőleg ne az aszfalton keresztül vezessen, nagyon szép gerinceket érint, és egyik legszebb része egyébként a Mariazell-Csíksomlyó szakasznak a Máriapócstól Csíksomlyóig tartó: ezt megerősítik a zarándokok.
Mint sorolta, a Mária-út romániai szakasza Nagykárolynál kezdődik, aztán Tasnád irányába tart, Hídalmás, majd később Kolozsvár, Marosvásárhely, Parajd, Udvarhelyszék következik, onnan lehet menni Gyergyó irányába, vagy Udvarhely irányába, attól függően, hogy hogyan vállalják a zarándokok, és akkor megérkezik Csíksomlyóra.
Péterfi Attila rámutatott, az út napi szakaszokra van bontva, főleg természeti környezetben vezet, nagyon szép helyeken.
„Az is fontos sajátossága a Mária-útnak, szép multikulturális közegben kanyarog: összeköti a ruszinokat, magyarokat, a svábokat, csángókat, románokat. Úgyhogy ezt a felekezeti sokszínűséget is szépen élik meg a zarándokok: akár ortodoxok, görögkatolikusok is fogadják őket, de református vagy unitárius lelkész is áldást ad áldást rájuk – utóbbi jelenség főleg a Szilágyságban vagy a marosi szakaszokon tapasztalható. Sőt elmondható az is, hogy az önkénteseinkre vonatkozóan is igaz a felekezeti összetettség: vannak köztük unitáriusok, reformátusok is” – fejtette ki az elnök. Hozzátette, Maros megyében például többségében reformátusok segítenek, a kolozsvári fiókszervezet elnöke is református.
„Ez a sokszínűség adja a Mária-út szépségét, egyébként külföldiek végigjárták szép számmal ezt a szakaszt: csatlakoztak már lengyelek, de Németországból, Ausztriából, Szlovákiából is jöttek zarándokok. Megkérdeztük azt is, hogy az az esztendő egyes évszakaiban, időszakaiban hogyan alakul a zarándokok részvétele – feltételezhetően a csíksomlyói pünkösdi búcsú környékén jönnek a legtöbben.
„Februárban Máriapócson szervezte a Romániai Mária Út Egyesület és a Via partium Zarándok Egyesület közösen a Márias-út konferenciát, amely tulajdonképpen októberben zárul Csíksomlyón, tehát ez adja a keretet.
Amíg az elején egy-két csoport indult útnak, addig ma már sokkal több csoport indul el – Magyarországról, de Székelyföld egyes vidékeiről és Kolozs megyéből is, Erdély minden szögletéből” – mondta Péterfi Attila. Hozzátette, azt látják, hogy akik elindulnak egyik évben, másik évben is örömmel csatlakoznak ehhez a kezdeményezéshez, ezen kívül megszervezik a Szakrális Maratont, ami június 21-én várható, az Egy úton zarándoklat pedig több mint 20 ezer embert mozgat meg évente.
Az idén augusztus elején tartjuk, de lesznek az élő rózsafüzér zarándoklatok is, amikor körbeimádkozzuk például Csíkszeredát, de Udvarhely, vagy Gyergyó, vagy Marosvásárhely vonatkozásában is voltak és vannak ilyen kezdeményezések. A jubileumi szentévben egyértelmű, hogy szeretnénk még több olyan zarándoklatot szervezni, ami Csíksomlyóra irányul” – emelte ki Péterfi Attila.
Azt is elmondta, hogy Facebook-oldalukon igyekeznek bemutatni régi önkénteseiket, a „veteránokat” is, hogy az új önkéntesek kedvet kapjanak a bekapcsolódáshoz. „Igazából én úgy gondolom, hogy a Mária-út az nem a Mária Út Egyesületé, és pláne nem csak Hargita megyei kiváltság, hanem azé, aki elindul az úton” – fogalmazott Péterfi Attila. Kiemelte, hogy a kolozsvári Bogya Zoltán – aki korábban ateista reformátusként határozta meg magát – nagyon megszerette a Mária-utat, és rendszeresen elgyalogol a csíksomlyói búcsúba. „Az ő tanúságtétele az egyik legszebb tanúságtétel.
A feladat pedig, hogy közös erővel minél több embernek adjunk lehetőséget, hogy elinduljon az úton” – fogalmazta meg az egyesület elnöke.
A Mária-utat fejlesztő önkéntesek ezen az elérhetőségen jelentkezhetnek.
Amint a toborzó felhívásban olvasható, „az élmények nemcsak a zarándokokat, hanem minket is formálnak, mélyebb kapcsolatot teremtve környezetünkkel és önmagunkkal. Az ösvényen nemcsak a tested, hanem a lelked is újjászületik. Ha úgy érzed, szeretnél valami igazán értékeset tenni, csatlakozz Te is! Tegyünk együtt azért, hogy a Mária Út mindig biztonságos, vonzó és inspiráló maradjon mindazok számára, akik rálépnek”.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
