Sokan, egyre többen költöznek ki a zsúfolt városokból környékbeli falura egy nyugodtabb élet reményében, de természetesen amiként megvannak az előnyei a vidéken lakásnak: nagyobb tér, jó levegő, csend, úgy az ingázásnak is megvannak a hátrányai. Közvetlenül 1989 után a romániai falvak gyors ütemben kezdtek elnéptelenedni, sok fiatal a városi életet választotta.
Az azóta eltelt több három és fél évtized alatt azonban a tendencia megváltozott: jelenleg a városlakók szívesen költöznek vidéki településekre Romániában is.
A jelenség Nyugatról indult, ahol a városiak elkezdték hiányolni a friss levegőt, a nyugalmat, a csendet, de az alacsonyabb árak, valamint a szabad mozgás lehetősége is elkezdte vonzani őket.
Az adatok szerint Romániában egyre többek költöznek ki városból falura: akár azért, mert gyorsan eljutnak a munkahelyükre, akár azért, mert a munkájuk nem követeli meg a személyes jelenlétet. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatait a profit.ro portál idézte, eszerint tavaly rekordszámú romániai költözött vidékre, így a vidéki településeken élők száma 62 700-zal több, mint a városon élőké. A számok azt mutatják, hogy az 1990-es évek eleje óta jelentősen nőtt a vidéki élet iránti vágy a romániaiak körében. Az INS adatai szerint 1991-ben, a forradalom után 105 789 fővel kevesebben éltek falun, mint városon.
A 2000-es évektől kezdve azonban a dolgok kezdtek megváltozni, már ekkortól, de főleg aztán 2010-től folyamatosan nőtt a vidékre költözők száma.
Menekülés falura: fordulatot jelentett a világjárvány okozta tér-beszűkülés
A nagy ugrás a világjárvány idején következett be: a pandémia idején a vidékre költözések számai meredeken emelkedtek, különösen 2020-ban. A járványügyi távolságtartási intézkedések és egyéb változások kedveztek a vidékre költözéseknek.
A vidékre költözők számának növekedése azonban a világjárvány után is folytatódott, ami arra utal, hogy egyre inkább a vidéki életmódot részesítik előnyben lakosok, valószínűleg a távolból történő munkavégzés lehetősége és a nyugodtabb életmód iránti növekvő igény miatt.
Az értékek 2021-ben és 2022-ben folyamatosan emelkedtek, és a tavalyi rekordmagas értékben csúcsosodtak ki. Vladimir Alexandrescu, a statisztikai hivatal szóvivője a portálnak kifejtette, nincs hivatalos kutatásuk a jelenségre vonatkozóan, de abból, amit informálisan megfigyeltek, kiderül: Romániában az elmúlt években hasonló tendenciák érvényesültek, mint a nyugati országokban. „Ahogy Románia egyre közelebb kerül a fejlett társadalmak piacához, úgy látszik egyre inkább ez a tendencia. A városkörnyéki területek nagyobb mozgásszabadságot kínálnak, mint a városközpontokhoz közelebb eső, zsúfolt helyek.
A nagyvárosokban nagyon nehéz közlekedni reggel, amikor mindenki a központ felé tart, vagy este, amikor mindenki hazafelé igyekszik, ezért sok nagyvállalat már a városok peremén rendezte be a székhelyét,
hogy könnyebben el lehessen jutni hozzájuk anélkül, hogy az egész városon keresztül kellene haladni” – magyarázta a szóvivő.
Sokat számítanak a falun alacsonyabb árak is
Alexandrescu arra is kitért, hogy a tendencia erősödésében szerepet játszik, hogy a városkörnyéki területeken az árak megfizethetőbbek, a lakásáraktól kezdve a fenntartási költségekig vagy az adókig. „A falura költözésnek tehát kézzelfogható gazdasági előnyei is mutatkoznak, de szintén fontos szempont a szabadságérzés, amit a vidék nyújt. Teljesen más kertben, nagyobb házban élni, és teljesen más egy sokadik emeleti tömbházlakásban. Szintén lényeges, hogy az utóbbi időben a nagyvárosokon kívüli területeken sokkal jobb a levegő minősége, de általában véve az életminőség jobb vidéken” – fejtette ki a szóvivő.
Arra is kitért, hogy a világjárvány idején a járványügyi intézkedések következtében a munkavégzés rugalmasabbá vált: a munka egy részét otthonról is el lehet végezni, személyes részvétel nélkül, ez pedig növelheti a hatékonyságot.
„A munkaerő-piaci trendek valóban egyre inkább a nyugat-európai országokban tapasztalható tendenciákat tükrözik” – magyarázta Vladimir Alexandrescu.
„Szervezés és utazás szempontjából cifrább a dolog”
Megkérdeztünk két, Kolozsvár vonzáskörzetében, de falura költözött személyt – lapcsaládunk volt munkatársait – arról, hogy mik a városról falura telepedés fő előnyei és fő hátrányai. Kajcsa Emese, két gyerek édesanyja a nagyvárostól 32 kilométerre fekvő Mákófalván lakik. Megkeresésünkre elmondta, a kalotaszegi faluban él családjával együtt immár 2017 óta.
„Nehéz döntés volt ez akkor, de egyáltalán nem bántuk meg. Szeretjük a csendet, a jó levegőt, azt, hogy van bőven tér, nincs nyüzsgés és zsúfoltság, s hogy a gyerekeinket biztonságban érezzük, ha kimennek játszani, biciklizni, ráadásul két éve lovaglásra is lehetőség van a faluban, aminek nagyon örülünk” – fejtette ki Kajcsa Emese.
Azt is elmondta, hogy persze, mindennek ára is van, hiszen a lánya Kolozsvárra jár iskolába, a férje viszi autóval reggelenként. „Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 6.45-kor el kell indulniuk ahhoz, hogy 8-ra elérjenek. Hazafele valamivel egyszerűbb az utazás, többnyire kevesebb mint egy óra alatt hazaérnek. A dolog cifrább szervezés, és utazás szempontjából is azokon a napokon, amikor délutáni, iskolán kívüli tevékenységen vesz részt a gyerek, a késő délutáni órákban ugyanis nagyon zsúfolt a forgalom” – mondta el Kajcsa Emese. Úgy fogalmazott,
az utazással járó hercehurcát azért jelentősen könnyíti az, hogy vannak még iskolatársak a faluban,
így amennyiben a gyerekek programja összeegyeztethető, a szülők válthatják egymást a szállításban.
Játszótér, parkoló és focipálya is az udvar
Szintén az előnyöket emelte ki megkeresésünkre a Krónika volt munkatársa, Vincze Gyula, aki családjával együtt a Kolozsvártól 18 kilométerre fekvő Ajtonban lakik. „Falusi környezetben nyilván előny a nagyobb élettér, nagyobb szabadság, a zöldövezet, a konyhakert, a gyümölcsös, a virágok, friss levegő, satöbbi. Az udvar meg egyszerre játszótér, park, parkoló, focipálya. Házhoz jön a természet, minden szuper jó, ha nem vágyunk ennél többre.
Csakhogy a városban szocializálódott ember nem elégszik meg ennyivel, megszokta és igényli a kényelmet, legyen egy bolt a földszinten, egy étterem a sarkon, konditerem, szépségszalon a közelben. Ezekről le kell mondani” – fejtette ki Vincze Gyula.
Mint sorolta, ha elfogy a boltból a kenyér, be kell menni a városba de minimum a szomszéd faluba, vagy otthon megsütni. Ha nincs barkácsbolt – márpedig általában nincs –, egy csavarért is be kell menni a városba. Ezt faluhelyen úgy hidalják át, hogy kölcsön kérik valakitől azt a csavart vagy a zsák cementet, vetőmagot satöbbit.
„A legnagyobb előny az élettér és minden, amit az kínál. A legnagyobb hátrány az elszigeteltség, a közlekedés nehézségei miatt, mert
ha nincs buszjárat, autóval kell menni, ha pedig van, akkor sem éri meg, mert szinte többe kerül a buszjegy, mint az üzemanyag a saját járműbe.
Így aztán paradox módon minden sokkal többe kerül falun mint a városban, mert mindenre rá kell számolni az utazási vagy szállítási költségeket” – fejtette ki Vincze Gyula.
Egy fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu
Hozzátette, persze faluja válogatja, mert egy nagyváros perifériáján elhelyezkedő, fejlett infrastruktúrával rendelkező település csak „papíron” falu – az már maga a város.
„A téma nagyon összetett, mert nem mindegy, hogy az ember milyen céllal cseréli el a várost a falura. Vannak nyugdíjasok, akik életük hátralevő részét békében, nyugalomban, csendes, zöld környezetben szeretnék eltölteni, vannak fiatal házasok, akik amúgy inkább a városban élnének, de esélyük sincs ott lakást vásárolni.
Vannak, akik gazdálkodni szeretnének, növényt termeszteni, állatot tartani. Mindenkinek mást jelent a falusi élet. Én csak a saját szemüvegemen keresztül tudok erről beszélni. Egy negyedik eset vagyok, akinek ugyan nem futotta kolozsvári lakásra, de nem kényszerből költözött ki. A szabadságvágyam hozott ide, bevállaltam az ezzel járó nehézségeket. Kertész lettem, fát nevelek, fát hasogatok, nem szisszenek minden kis szilánkhoz” – fogalmazott.
Vincze Gyuula áprilisban egy véleményanyagban fogalmazta meg a Krónikában a falura költözéssel kapcsolatos gondolatait. Ebből idézünk. „Ahonnan a hozzánk hasonló magányosak elől menekülünk mint valami modernkori remeték, egy másfajta magányra vágyó különcök. Elmenekülünk a zaj, a zsúfoltság, a tömeg, a füst és a forgalmi dugók elől. Jó nekünk. Van itt kérem friss levegő, madárcsicsergés, csend, parkolóhely, autentikus napfelkelte,
a távolban kéklő hegyek mögül bújik elő a nap, ingyen van a csoda, csak kattintunk egyet, fellőjük egy közösségi oldalra és irigyeink százai reagálnak rá valami virtuális matricával.
Éjszakánként néha még a csillagokban is gyönyörködhetünk. Ám lélekben és testben sem merészkedünk túl messzire, köldökzsinórunk az aszfalt, az autó és jobb híján a ritkán járó busz. Itt fekszünk, itt kelünk, ám valójában nem itt élünk”.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.