Egyre többen választják a zsúfolt, stresszes nagyvárosi élet helyett a falusi csendet és szabadságérzést – ezt számokkal is alátámasztja az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Falusi üzletekben és templomokban láthatók tárlataik. A szokatlan kiállítási helyszínek révén a havadtői KopiaKollektiva kulturális egyesület egy újfajta szemléletmódot próbál meghonosítani Erdélyben.
Az épített örökséggel való sáfárkodás nagy felelősség, a tanúságtevő helyek őrzésénél nincs nemesebb feladat. Példa rá Kéri Gáspár székelyhídi fogorvos tevékenysége, aki önerőből és pályázatokkal menti a hagyományos falusi kultúra értékeit.
Ausztria-szerte jól teljesít a turizmus, a vendéglátás egyik sajátos színvilágát a gazdafarmok jelentik. A Wagner család biofarmként működő tejtermelő gazdasága három évtizede fogad vendégeket az alsó-ausztriai Waidhofen an der Ybbs városka határában.
A tömbházak megjelenésével nem csupán zsúfoltság keletkezik egy településen, de a látvány veszélyt jelent a hagyományos erdélyi faluképre – vélik műépítészek. Az általános vélemény szerint faluhelyen tömbházaknak nincs keresnivalójuk.
Évente mintegy 20–25 ezer turistával büszkélkedhet Kalotaszentkirály-Zentelke község. A falusi turizmust csúcsra járató kalotaszegi település polgármestere szerint a sikertörténetnek egy titka van: rend a lelke mindennek.
Falugazdászként a gazdákat arra ösztönzi, hogy a lehetőségek és körülmények széleskörű figyelembe vételével döntsenek arról, mivel foglalkoznának. Dán Péter Maros megyei állattenyésztési kutatómérnökkel a felnőttképzés mai kihívásait jártuk körül.
Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.
Az Érmelléken mindenki hallott Kéri Gáspárról. A székelyhídi fogorvos nemcsak hivatásáról, de néprajzi gyűjteményéről is híres. Összegyűjtött mindent, ami évtizedeken keresztül a hagyományos falusi kultúra részét képezte.
A Turul-nemzetség által alapított hat partiumi (ma határ menti) faluban eddig két településen avattak turulszobrot, pár napja Érmihályfalván. Riportunkban azt vesszük számba, hogy a többi faluba miért nem fog többé leszállni a magyarság eredetmadara.
Gyerekcipőben jár Erdély magyar polgármesterei körében a településmárkázás. Sokan nem ismerik a fogalmat, vagy ha igen, nemigen látnak benne fantáziát. Pedig a falvak egyedivé tétele –vagy legalábbis csomagolása – nagyot lendíthetne a településen.
A Székelykő és az Ordaskő sziklafalainak védelmében fekvő községet mintegy 600 lélek lakja. Sok fiatal család panziót működtet Torockón, viszont nem ott él. A Fehér megyei helységet érintetlen, eredeti, hagyományos berendezkedése miatt látogatják sokan.
A Marosvásárhelytől alig tíz kilométerre fekvő Csejd egyszerre nevezhető város közeli, ugyanakkor rejtőzködő közösségnek is. Lelkipásztor, tanító, képzőművész és polgármester arra törekszik, hogy a településből vonzó falu váljék.
Nem sok jót hozott az 1989-es fordulat a székelyföldi régi temetők számára. Az elfelejtett ősök sírjait nincs kinek gondoznia, a hozzátartozók elfogytak, az önkormányzatok és az egyház csekély érdeklődést mutat – állapítja meg Kinda István néprajzkutató.
Ünnepeken és hétköznapokon egyaránt összefog Csíkajnád népe. A falu újjászületését lelkes emberekből álló civilszervezet támogatja, amely helytörténeti kutatásai alapján állít emléket a falu minden történelmi eseményének.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
