HIRDETÉS
A pécsi idegenforgalmi hivatal nagyon készül az adventi időszakra. Hírlevelükben a gyerekrajz pályázatról írtak: „Október 14-én elindult az Adventi Fényfestő Gyerekrajzpályázat. A legszebb rajzok a pécsi Dzsámi homlokzatán fognak megelevenedni az adventi időszakban. A szervező Zsolnay Örökségkezelő NKft. célja, hogy a jövő fényfestőinek alkotásai hozzanak fényt, szépséget és ünnepi hangulatot Pécs főterére.”
A bejelentés régebbi emlékeket idéz bennünk, hiszen néhány éve nagyon szép napokat töltöttünk a mediterrán éghajlatú pannon táj központjában, s mi is megcsodáltuk a főtér fényjátékait.
A városról sokat, sokan írtak már. Mi is többször jártunk itt, s mindig megérintett a vidék szelleme.
Nem törekszünk a teljesség bemutatására, – egy rövid cikk ehhez kevés – inkább egy tartalmas utunk élményeit osztanánk meg az olvasóval.
Az illírek, pannonok, kelták, rómaiak lakta vidéket az utóbbiak Sopianae-nak nevezték. A pécsi püspökséget Szent István alapította, s a püspökök sorában találhatjuk Janus Pannonius költőnket. Az irodalomtörténet szerint magyarországi tartózkodásának első hét évében keletkezett az Egy dunántúli Mandulafáról című, Pécsett írt műve, melyben így versel: „..Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,/ Nemhogy a pannonföld északi, hűs rögein…” (Weöres Sándor fordítása).
A Cella Septichora Látogatóközpont a világörökség részét képező ókeresztény emlékek bejárata. A névadó, temetkezési helyül szolgáló hét oldalfülkés építményt a Kr. u-i 4. században – vélhetően barbár támadások miatt – nem fejezték be, így az építkezéshez felhasználandó mészkupacok a mai napig láthatók. Több sírhelyre, s középkori falmaradványra bukkantak az ásatások során a régészek.
A legérdekesebb talán a nyolcszögletű sírkápolna, egyedülálló alakzatával, valamint a freskó maradványokat őrző Péter-Pál kétszintes – így kettős célt szolgáló – temetkezési hely és kápolna.
Régen járván Pécsett, új látnivalónak kínálkozott a 2015-ben, a székesegyház mögött, a városfalhoz tapadó romok rekonstrukciója, amiről vélelmezik, hogy itt működött a Nagy Lajos királyunk által 1367-ben alapított egyetem. Hosszú a 18. századtól kezdve a középkori egyetemet kutatók sora. A dokumentumok alapján, a pápa által engedélyezett bölcseleti és jogi tudományban indulhatott meg az oktatás. Sajnos, pontos információk nincsenek az akkoriban studium generálénak nevezett szervezet működéséről.
A feltárt épületmaradványokból az Aranyos Mária kápolnát is megálmodták a régészek. A szent helyet Nagy Lajos király nevelője, Miklós püspök építtette a palota kápolna helyén. Itt temették el utódját, Vilmos püspököt. A rekonstruált töredékek alapján 1374-ben az avignoni pápák síremlékére hajazót emeltek a pécsi egyetem első kancellárjának. Az egyetem alapítóknak, Nagy Lajos királynak és Vilmos püspöknek a hálás utókor állított emléket egész alakos, kecses szobrukkal.
Maga a székesegyház napjainkra megújult. Belső, harmonikus tere frissen aranyozva csillog. A külső homlokzatot díszítő óriási, homokkőből faragott apostolszobrokat kikezdte az idő, így azok most földi tároló helyükön szemlélhetők, átadván helyüket a magasban frissen született társaiknak.
Pécset a törökök 1543-ban foglalták el, az Oszmán Birodalom jelentős végvári központjaként szolgált. A kiállításon érdeklődéssel néztük, mi mindenben hagyták nyomukat az építkező hódítók. Tizenegy dzsámit és mecsetet, hat kisebb imahelyet, egy derviskolostort tart számon az utókor.
A mai város hangulatához hozzájárul a szépen kialakított Széchenyi tér, a Városháza és a Megyeháza méretével is tiszteletet parancsoló épülete.
A lejtős tér tetejét a Dzsámi uralja, ami katolikus templomként szolgálja a város hívőit.
A főutca a Király nevet viseli. A Széchenyi tér felől indulva egy bronz szoborba botlottunk. Szó szerint, mivel az ember nagyságú alak egy kávéházi asztal mellett ül, keresztbe vetett lábbal. Weöres Sándor költőnk – akit rokoni, szellemi szálak fűztek Pécshez – szemléli a sétálókat.
Az utcán megállásra készteti az embert a színház épülete. Sok előadás-élményt köszönhetünk a jó rendezői-színészi gárdának.
Városjárásunk fáradalmait egy, – a legrégebbinek tartott, 1789-ben alapított – cukrászdában pihentük ki több alkalommal.
Az egyik, egykori tulajdonos nevét viselő Caflish cukrászat finom édességekkel kecsegteti a betérőket, a mostani tulajdonos sem vallana szégyent kínálatával az ősök előtt, s a téli hidegben a forralt boruk is kényezteti az embert.
A kéttornyú Lyceum templom mellett két emléktábla késztetett megállásra. Az egyiken az olvasható, hogy 1823-1923-ig itt, a volt pálos kolostorban működött a joglyceum. A másik Virág Benedek pálos szerzetesnek állít emléket. Költőként, történetíróként dolgozott a 18. –19. század fordulóján. Kortársai, s az utókor „magyar Horácnak” nevezte el, mivel lefordította Horatius műveit, s verseiben a római szellemiséget és formakincset alkalmazta.
Nem tudtunk úgy végigmenni a Király utcán, hogy zeneszó ne ütötte volna meg a fülünket. Hol hegedűszó, hol gitár-, hol énekhang szállt a levegőben.
Nemcsak hangok, illatok is. Hívogató éttermek sorából választhat az éhes utazó.
A városban sétálgatva kevésbé ismert kincsekre bukkanhattunk. Így lefotózhattuk a Szaracén, Szerecsen patika bejárata feletti kis, fekete figurát. Egy mellékutcában lévő díszes tábláról tudtuk meg, hogy abban a házban csendültek fel a pécsi dalárda hangjai.
Pécstől elválaszthatatlan a Zsolnay család neve.
A Zsolnay Kulturális Negyed beruházása sajnos nem készült el amikorra Pécs elnyerte az Európa fővárosa címet. A nagy területen fekvő, több épületben látható emlékek Zsolnay Vilmos örökké kutató, újító szellemének lenyomatai. A Zsolnay Család- és Gyártörténeti kiállítás mintegy másfél száz évről tanúskodik. Három dolgot emelnénk ki belőle: az egyik egy búbos kemence-féle, ami egyszerűségével ütközik a mögötte látható díszes, cirádás kandallótervvel, igazolván a tevékenység sokrétűségét. Tetszettek az elhelyezett, keletről gyűjtött törött cserépminták, amik Zsolnay Péter utazásainak eredményeként bővítették a repertoárt. Megdöbbenéssel olvastuk viszont, hogy az államosításkor megsemmisítették a mintaformákat; mekkora szellemi érték ment tönkre e tárgyak összezúzásával!
A Zsolnay Aranykora – Gyugyi gyűjtemény lelkes kollektornak köszönheti létét. A méretével és minőségével is lenyűgöző kiállításból nekünk a szecessziós darabok nyerték el tetszésünket.
Érdekesség: egy eredeti, s egy másolat kancsó. A torinói nemzetközi kiállításon1902-ben bemutatott dísztárgy „koppintása” 1906-ban, Amerikában készült. A Zsolnay Mauzóleumot negyvenkét eozin oroszlán szegélyezte úton lehet megközelíteni.
Neoreneszánsz épület ad otthont a Csontváry Múzeumnak. A festő 1880-ban misztikus elhívatásélményt élt át, miszerint egy belső hang azt jövendölte neki: „Te leszel a világ legnagyobb napút (plein air) festője, nagyobb, mint Raffaello.” Kortársai nem ismerték el tehetségét, festményei értékét – melyek némelyike hatalmas méretű – csak az utókor fedezte fel. Csontváry sajátos látásmódja megragad az ember emlékezetében.
A különc festő kultuszához kötődik a Pécsi Nemzeti Színház Az elveszett Csontváry című 2019-ben bemutatott darabja.
A színmű három szálon fut: az elsőből a művész életének utolsó esztendejét ismerheti meg a néző, egy másik dimenzió a mecénás Gerlóczy Gedeonnak a festmények megszerzéséért tett erőfeszítéseit taglalja, a harmadik pedig egy rejtélyes Csontváry kép tulajdonosainak hányatott sorsát regéli el. A szerző, Kovács Krisztina drámai játéka részben ismeretterjesztő, hűen ábrázolta a meg nem értett zseni korát, s a jelenbe is átkacsint. A látottak elgondolkodtatóak, a Csontváry tárlaton sétálva keveseknek jut eszébe, hogy csupán hajszálon múlt, hogy a felbecsülhetetlen értékű festmények nem kocsiponyvaként végezték egy piacon.
Érdekes színfoltja volt az ünnepekre készülő baranyai nagyvárosnak a veterán autók találkozója. A Széchenyi téren egy sereg régi gépkocsi sorakozott fel, köztük ritkaságokkal is találkozhattunk. Trabant 500-on, Velorexen, régi Wartburg 311-esen akadt meg az emberek szeme, de sokan állták körül a Maigret felügyelő klasszikus filmjeiből ismert Citroen 11 CV-t is. Különlegességnek számított az egykori benzinfaló lengyel Warsawa autó, ráadásul kombi változatban.
Igazi élményekkel távoztunk a városból, szép adventet kívánunk minden lakójának, s reméljük, a rajzpályázatra benevezett gyerekeknek megvalósulnak karácsonyi álmai.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
