Mikrobiom az emberi testben: mit tudunk a bennünk rejlő láthatatlan világról?

A szakemberek szerint a mikrobiom kifejezés 1,5-2 kg tömegű mikroorganizmust – baktériumot, gombát és vírust – jelent, ami a szervezetünk különböző területein helyezkedik el: a legtöbb a vastagbélben, de a szájüregben, a felső légutakban, a nemi szervekben, és a bőrön is. A mikrobiom egyharmada mindenkinél ugyanolyan, de körülbelül 70 százaléka teljesen egyedi, csak ránk jellemző, mint az ujjlenyomatunk.

A mikrobiomot legtöbben Schwab Richárd magyarországi belgyógyász, gasztroenterológus előadásaiból ismerhetik. A népszerű orvos több előadásában beszél a mikrobiom és a különböző betegségek összefüggéséről és hirdeti, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk, hogy a bélflóránk újra egyensúlyba kerüljön. A szakember szerint az egyoldalú táplálkozás jelentősen pusztítja a szervezetünkben élő mikroorganizmusokat és növeli a betegségek kialakulásának esélyét.

Schwab Richárd szerint egészségünk érdekében naponta el kellene fogyasszunk fél kilogrammnyi nyers zöldséget, csökkentenünk kellene a húsfogyasztást,

minimalizálni az alkoholfogyasztást, időszakos böjtöt alkalmazni (vagyis 16 órát semmit nem enni, a maradék 8 órában pedig odafigyelni az étkezésre), hideg vízzel kellene zuhanyoznunk, este 11 óra előtt lefeküdni, igény szerint 6-8 órát pihenni és naponta fél órát intenzíven sportolni.

A marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány nemrég egy, a mikrobiomra összpontosító konferenciát szervezett Marosvásárhelyen Együttélés egy láthatatlan világgal címmel. Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány kurátora elmondta, hogy a konferencia címe arra a kapcsolatra utal, amely az emberi szervezet és a benne élő mikroorganizmusok – vírusok, baktériumok, gombák – között alakul ki.

„Bár több évszázada tudjuk, hogy bizonyos mikrobiomok jelen vannak az ember emésztőrendszerében, a bőrén, a száján, de ennek jelentőségét az utóbbi időben fedezték fel, kutatták szélesebb körben.

Sok tudományos kutatás jelent meg erről, és egyre jobban látjuk, hogy akár népbetegségeket is okozhat a mikrobiom elváltozása. Mivel ez egy szürke zóna, sok a kérdőjel és a mítosz körülötte, a konferencia célja, hogy minél szélesebb körben bemutathassák az erről szóló tudományos ismereteket” – összegezte a konferencia témaválasztásának okait Szabó Mónika.

A konferencia egyik célja az volt, hogy megtalálják a mikrobiom meghatározásának helyét, tisztázzák az összefüggéseket a mikrobiom és a betegségek között, illetve azt is, hogy miként lehet ezeket megelőzni. A háromnapos konferencia végén prof. dr. Altorjay István onkológus, gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, Sztankovics Márta dietetikus és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, dr. Szabó Mónika diabetológus főorvossal közösen összegeztek, vonták le a következtetéseket.

A főszervező, Szabó Mónika szerint a mikrobiomra, mint a szervezet egy részére kell gondolni, amivel szimbiózisban élünk. Egyelőre sok egymásnak ellentmondó adat van a mikrobiomról, nehéz tudományosan vizsgálni, éppen ezért szemléletváltásra van szükség: nem hiba- és javításmodellekben kell dolgozni, hanem hálózati szemlélet formájában.

„Látjuk, hogy hihetetlenül fontos és megkerülhetetlen a mikrobiom kérdése, folyamatosan kell foglalkozni vele, az elkövetkező évek mind több és több eredményt, tudást fognak hozni” – érvelt a főszervező.

Elhangzott:

ahogy a többi ismert baktériumnál, előreláthatólag a mikrobiom esetében is legalább 15 évre van szükség ahhoz, hogy pontos adatokat kapjunk,

és klinikai protokollok készüljenek a nem megfelelő összetételű mikrobiom megváltoztatására, kezelésére. Most az adatok összegyűjtése, tanulmányok elkészítése zajlik, a teljes képhez idő kell.

Szabó Mónika arra volt kíváncsi, hogy a mellette ülő szakemberek kinek és mikor javasolják a mikrobiom-vizsgálatot. Ezt székletből végzik, kimutatva a bélflórában élő baktériumok fajtáit és arányát. Szatmári Szabolcs szerint első körben tisztázni kell, hogy mi a beteg panasza: ha az összefüggésbe hozható a mikrobiommal, akkor érdemes vizsgáltatni. Az is kérdés, hogy a beteg hajlandó-e elfogadni a vizsgálatot és az sem mellékes, meg tudja-e fizetni az árát, mert nem olcsó mulatságról van szó. (Marosvásárhelyen a mikrobiom-vizsgálat 4400 lejbe kerül és ezt megelőzi egy konzultáció, aminek az ára 450 lej.)

Sztankovics Márta dietetikus szerint a betegség eredetét kell megvizsgálni:

elsősorban életmód és mozgástervet javasolnak a betegnek, és ha annak hatására nem javul az élet minősége, akkor érdemes elgondolkozni a mikrobiom kivizsgálásán.

„Ma divat a mikrobiomot vizsgáltatni, azzal próbálunk mindenkit meggyógyítani, de először mindenképp a életmódváltást javasolnám a betegeknek és csakis indokolt esetben a mikrobiom-vizsgálatot” – fogalmazott a dietetikus.

Altorjay István onkológus, belgyógyász szkeptikusan vélekedett a mikrobiommal kapcsolatban: úgy értékelte, hogy a beteget alaposan meg kell vizsgálni, tájékozódni kell a tünetekről és nem szabad elfelejteni, hogy a testünkben elsősorban a vastagbélben helyezkednek el a mikrobiomok. Úgy értékelte, ha savtúltengés, vagy emésztési anyagokból adódó hiányok adódnak, akkor nem biztos, hogy a székletvizsgálat a fontos.

,,Úgy érzem, hogy renget dolgot kell még vizsgálni, tanulmányozni, hogy minden a helyére kerüljön. Harminc éve a szabad gyökökkel magyaráztak mindent, most bejött a mikrobiom-vizsgálat, ma ez vált divattá. De a konferencián elhangzott előadásokból kiderült az is, hogy az X baktérium jelenléte egy adott szervezetben, egy élethelyzetben lehet pozitív, negatív vagy semleges hatású, és nem biztos, hogy tudjuk befolyásolni. Józan gondolkozásra van szükség, foglalkozni kell a beteggel: az orvosnak nemcsak egy szűk csövön kell néznie a beteget, hanem holisztikusan” – mutatott rá az onkológus szakorvos.

Felmerült a kérdés, hogy vannak-e olyan diéták, vagy gyógyszerek, készítmények, amelyek javítják a bélflórát, kedvezően hatnak a mikrobiomra és amelyek sok páciens esetében alkalmazhatóak?

Sztankovics Márta emlékeztetett, hogy 1980-ban felfedezték a helicobactert, de csak bő tíz éve kezdődött el az ezzel kapcsolatos klinikai protokoll használata. Jó pár évnyi kutatásra volt szükség, amíg megszületett az elfogadott gyógykezelés. Véleménye szerint téves azt hinni és hirdetni, hogy vannak olyan diéták, vagy megoldások, amelyek mindenkinek jót tesznek, mindenki esetében alkalmazható. A pácienseknek célzottan, multidiszciplináris módon összeállított gyógymódot, diétát kell javasolni.

• A belgyógyász kiemelte, hogy vannak olyan probiotikumok, amelyeknek ismert a jótékony hatása, és alkalmazásuk bizonyos esetekben ajánlott.
• Arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai orvostanhallgatóknak, de nemcsak, sokkal többet kellene tanulni, tudni a táplálkozásról, hogy fel tudják ismerni a különböző tápanyagok hatásait, és megfelelő gyógymódot, akár diétát javasoljanak a hozzájuk forduló betegeknek.
• Kifejtette: a táplálkozásban is a diverzitás a fontos. Bármilyen divatos diéta, étrend, ami egysíkú, ami elnyom másokat, az nem lehet helyes.

A szakemberek egybehangzó javaslata az volt, hogy kevesebbet kell enni, hiszen túlesszük magunkat: legtöbbünknek elegendő lenne napi 1500 kalória, de mi 2500 kalóriát fogyasztunk. A mozgás és az étkezés egymással szoros összefüggésben van, mindkettő fontos, de oda kell figyelni a megfelelő alvásra és kikapcsolódásra is.

Nincs védekezési ösztön a bőség ellen

Világszerte egyre gyakoribb probléma a túlsúly, nagyszüleink pedig rendre ismételgetik, hogy régebben sokkal kevesebben küszködtek cukorbetegséggel. Nemes Levente marosvásárhelyi dietetikussal beszélgettünk az elhízásról.