Balogh Levente

A kapkodásból és a sértett nyilatkozatokból látható: az európai vezetők jelentős része nem vette komolyan Donald Trump újdonsült amerikai elnök ígéretét, hogy hivatalba lépését követően rövid időn belül igyekszik véget vetni az ukrajnai háborúnak.

Bár Izrael korábbi bejelentéséhez híven nem hagyta válasz nélkül az újabb iráni támadást, és határozott válaszcsapást mért iráni katonai célpontok ellen, mindezzel paradox módon éppen a helyzet további eszkalálódását szeretné megakadályozni.

New Yorkban és Washingtonban lobbizik a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Győzelmi tervéhez” szeretné megszerezni Joe Biden amerikai elnök és a nyugati elit támogatását. A terv azonban kivitelezhetetlen elemeket is tartalmaz.

A jól végzett munka Romániája – ez volt Klaus Iohannis jelmondata, amellyel meghódította a szavazókat. Az első megválasztása óta eltelt tíz évben azonban nem sokat tett azért, hogy a jelmondat valósággá is váljon.

A támogatottsággal rendelkező pártok esetében még csak sejteni lehet, hogy a pártelnökök szállnak majd harcba a tisztségért. Mircea Geoană személyében azonban egy független jelölt boríthatja fel a fősodratú pártok számításait.

Furcsa háború: ez juthat az ember eszébe arról, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet vezére elleni teheráni merénylet után Irán még mindig csak fenyegetőzik, de a belengetett, Izrael elleni válaszcsapás elmaradt, és továbbra is várat magára.

Felemás helyzetben találták magukat azok az európai pártok, amelyek az európai parlamenti választást követően az új uniós törvényhozásban a Patrióták Európáért elnevezésű új frakcióhoz csatlakoztak.

Felemásan alakultak a dolgok Franciaországban, miután lezajlott az Emmanuel Macron elnök pártja által az EP- választáson elszenvedett vereség nyomán kiírt előrehozott választás. A megmérettetést a szélsőbalos pártokat is soraiban tudó Új Népfront nyerte.