Trianon tévhiteiről: a dualizmus korában sokkal több jog illette meg az erdélyi románokat, mint ma az erdélyi magyarokat

Makkay József 2024. január 29., 08:54 utolsó módosítás: 2024. január 29., 09:28

A Magyarságkutató Intézet újabb tudományos konferenciát szervez Trianonról január 29-én, Budapesten. A konferencia egyik előadójával, a kalotaszegi származású dr. Köő Artúr történésszel a 103 évvel ezelőtti események kapcsán a Trianon-kutatások fontosságáról beszélgettünk.

Trianon tévhiteiről: a dualizmus korában sokkal több jog illette meg az erdélyi románokat, mint ma az erdélyi magyarokat
galéria
A magyarság nem akar belenyugodni a trianoni békediktátummal együtt járó következményekbe Fotó: Veres Nándor

– A Magyarságkutató Intézet munkatársaként évek óta részt vesz a Trianon-kutatásban. Hogyan kell értelmezzük ezt a kutatómunkát? Milyen területekre terjed ki, milyen időszakot ölel fel?

– 2019 óta, amióta professzor dr. Kásler Miklós létrehozta az Intézetet, segítem munkámmal a Magyarságkutatót. Az elmúlt időszakban külön munkacsoport jött létre Raffay Ernő professzor úr vezetésével azzal a céllal, hogy minél többet tudjunk meg arról a történelmi eseményről, amely egész nemzetünket meg akarta semmisíteni. A dualizmus időszakát kutatom, azon belül is az erdélyi román nemzetiségi oktatáspolitikát. Meggyőződésem, hogy

az Erdély megtartásáért, román szemszögből megszerzéséért folytatott küzdelem egyik fő színtere az oktatás volt, mondhatni kőkemény harc dúlt az erdélyi iskolák osztálytermeiben „Tündérországért”.

– A kommunista rendszer időszakában nem csak Magyarországon, hanem a teljes Kárpát-medencében Trianon kérdése tabutéma volt. Az utódállamok történészei sajátos értelmezésük szerint tálalták a területszerzést, a történelmi Magyarország feldarabolását. A Kádár-rendszer bukása után mennyire változott meg a magyar történetírás?

– Én úgy látom, hogy a rendszerváltás előtt csak Magyarországon volt tabutéma Trianon kérdése. Az utódállamokban, mint a magyarokra kimért jogos büntetést értelmezték a békediktátumot. Ne feledjük, a hazánkból területeket kapó országok mindegyikében a nacionálkommunizmus volt jelen, elsősorban nemzetben gondolkodtak, s csak utána vélték magukat kommunistáknak.

Egyedül nálunk működött olyan jellegű szocializmus, ahol nem volt szabad beszélni 1920-ról, nehogy valamelyik „testvéri, szomszéd szocialista ország önérzetét sértse”.

Pontosabban csak az beszélhetett, aki azzal, hogy kinyitotta a száját, azt támasztotta alá, hogy megérdemeltük, amit kaptunk. S ez a tudományos berkekre is igaz volt. Például Dolmányos István marxista történész narratívája szerint „a Lex Apponyi joggal vált az iskolapolitikai eszközökkel folytatott, kudarcra ítélt asszimilációs kísérletek szimbólumává”, amit aztán a nemzetközi szakirodalom is rendszeresen hivatkozott, még a rendszerváltozás után is, mondván: lám-lám a magyarok saját maguk is bevallják, hogy erőszakosan asszimilálni akartak minden, a Magyar Királyság területén élő nemzetiséget. Egy másik, 1979-ben megjelent munka szerint: „A soviniszta és klerikális politikát ekkoriban felfokozó gróf Apponyi Albert miniszter által beterjesztett törvényt nemcsak a nemzetiségek, hanem a munkásmozgalom sajtója is élesen támadta.” 1990 után egyre több magyar történész igyekezett a szemenszedett hazugságokat bizonyítékokkal, levéltári forrásokkal cáfolni, ennek ellenére bőven van még dolgunk. Elég, ha csak azt mondom, hogy Apponyi Albert iskolaügyi törvényei kapcsán írt munkák szinte mindegyikében hivatkozási alap a már említett Dolmányos.

A kalotaszegi származású Köő Artúr történész szerint a kommunizmus éveiben csak Magyarországon volt tabutéma Trianon

– Hogyan látja a román történelemszemlélet alakulását Trianonnal kapcsolatban? Van-e áttörés, vagy mindenhol a régi lemez szól?

– A történelemszemléletben mindenképpen van változás. Gondoljunk csak Sabin Ghermanra, vagy Lucian Boiara. Az más kérdés, hogy a történettudomány berkein belül az „labdába sem rúghat”, aki a dákoromán kontinuitás elvét megkérdőjelezi, vagy aki Trianon kapcsán mást mond, mint amit száz éve a román historiográfusok szajkóznak: a nagy egyesülés megtörtént, mert Erdély arra volt predesztinálva, hogy eggyé legyen Romániával.

– A kommunista rendszer idején sok tévhit kelt lábra Magyarországon Trianonnal kapcsolatban. Többek között az, hogy a Monarchia magyar elitje elnyomta a nemzeti kisebbségeket, ami óhatatlanul elvezetett az elszakadási törekvésekhez. A románok esetében melyek voltak a fő kiváltó okok a Magyarországról történő elszakadáshoz vezető úton?

– Meglátásom szerint az erdélyi román nemzetiségi képviselők a dualizmus időszakában – sem amikor az országos politikában a passzivitás álláspontján voltak, sem amikor 1905 januárjától az aktivitás mellett döntöttek – sosem voltak „önjáróak”, sosem döntöttek egyedül. A forgatókönyvet, hogy mit kell képviselniük és eljátszaniuk, Bukarestből mondták meg. Hogy csak egy példát említsek 1914 elejéről, amikor a románokkal való megegyezési kísérlete gróf Tisza István magyar miniszterelnöknek megfeneklett a román nemzetiségi képviselőkkel.

Akkor éppen maga Ion I. C. Brătianu, a Román Királyság miniszterelnöke volt az, aki a tárgyalások megszakítására bíztatta Iuliu Maniuékat, arra gondolva, hogy a nemzetközi helyzet változása sokkal kedvezőbb tárgyalási feltételeket hozhat a románoknak.

Maniu a Román Nemzeti Komité egyik gyűlésén 1912–1913 fordulóján így fogalmazott: „Nem lehet köztünk és a magyarok között béke. Vagy mi nyomjuk le őket, vagy ők minket.”

– Elnyomást éreztek a románok a Monarchiában?

– Elnyomásról szó sem volt. Csak álmodunk jelen pillanatban, hogy a határon túli magyar közösségeinket legalább olyan jogok illessék meg, mint amilyen jogaik a dualizmus időszakában például az erdélyi románoknak is voltak. Magyarországot a nemzetközi sajtóban is a népek börtönének állították be, miközben a Román Királyságba éppen ekkor a nem román ajkúak erőszakos asszimilációnak voltak kitéve. Például Spiru Haret minisztersége alatt sorra születtek az olyan törvények, amelyekkel megpróbálták ellehetetleníteni a nemzetiségi magániskolákat – valamint azokat az iskolákat, amelyekbe zömmel nem románajkú növendékek jártak. S amennyiben ez nem ment, akkor az ilyen iskolák falai közé is megpróbálták „becsempészni” a román nyelvet és „szellemiséget”. Nem volt ezt véletlen:

Haret tisztában volt azzal, hogy az 1878-ban Romániához csatolt Dobrudzsa tartomány lakóinak többsége nem román nemzetiségű, s tudott a romániai nagyszámú magyar lakosságról is.

A 19–20. század fordulóján a soviniszta román kormányok nem bántak kesztyűs kézzel más nemzetiségi tanintézményekkel sem, amelyről tanúskodnak az al-dunai görögöknél tartott, kiutasításokkal is járó házkutatások és iskolabezárások, valamint a zsidó tanintézetek vallásos szokásrendjébe durván beavatkozó intézkedések. S miközben mindezek zajlottak, az egyetemet végzett, magyarul anyanyelvi szinten beszélő nemzetiségek az erdélyi románok „üldöztetéseiről” panaszkodtak parlamenti felszólalásaikban.

A budapesti Trianon-konferencia programja és előadói Fotó: Magyarságkutató Intézet

– Volt-e olyan időszak a Trianont megelőző periódusban, amikor diplomáciai úton elkerülhető lett volna a súlyos országcsonkítás a nemzetiségek között történő kiegyezés révén?

– Önmagában véve az, hogy Ferenc Ferdinánd lett a trónörökös, előrevetítette, hogy trónra lépése után az a Monarchia, amit Ferenc József és Deák Ferenc 1865 és 1867 között jogilag összekovácsolt, meg fog változni. A trónörökös magyarfóbiája és az a tény, hogy a nemzetiségi képviselők „körüldongták” és befolyásolták előrevetítette azt, hogy itt nagy átalakulásokra kell készülni. Hogy mi lett volna, ha 1914-ben Szarajevóban nem az történik, ami történt, azt sosem fogjuk megtudni. Valószínűleg a legrosszabb esetben sem került volna sor sem akkor, sem azt követően olyan forgatókönyvre, mint amilyen 1919-1920-ban megvalósult.

A trianoni békediktátum szinte a lehető legrosszabb szcenárió, „szövegkönyv” volt.

Azért mondom, hogy majdnem, mert az utódállamok mohosága vérlázító volt: a románok a Tiszáig követeltek területeket, a szerbek a szekszárdi borvidékre is igényt tartottak volna, a csehszlovákoknak Miskolc is kellett volna. A nemzetiségekkel való megegyezésre úgy, hogy az nem veszélyezteti az ország integritását, szinte semmi esély nem volt. Ezt bebizonyította 1848/1849 is.

– Gyakran emlegetjük a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megfogalmazott ígéreteket, amit a románok tettek a magyarok és németek irányába Erdélyben, és amiből nem valósult meg semmi. Születtek-e hasonló záradékok a Trianoni Békeszerződésben is?

– A trianoni békediktátumba a magyar békedelegáció 1920. januári párizsi jelenlétét követően raktak kisebbségvédelmi klauzulákat, de azokat csak papíron tüntették fel, a gyakorlatban soha nem léteztek. Az erdélyi németek 20. századi története a világ minden népe számára komoly tanulság. Jelentős szerepet játszottak abban, hogy Erdélyt Romániához csatolták, de rövid időn belül megtapasztalták, hogy a román ígéreteknek hinni hatalmas hiba volt. A II. világháborút követően meg arra a sorsra jutottak, hogy – mint az állatvásárban az állatokat –, darabszámra adták el őket, s kénytelenek voltak hazájukat elhagyni és idegen földön kellett új életet kezdeniük. De talán nincs is mit ezen csodálkozni. Iuliu Hossu görögkatolikus román papot, aki az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés emblematikus alakja volt, Nagy-Románia egyik „bábáját” a román kommunisták kergették a halálba.

– Az elmúlt 103 év év távlatából mit jelentett a Kárpát-medencei magyarság számára Trianon? Hogyan dolgoztuk ezt fel, mennyire él velünk?

– Az elmúlt százhárom esztendőben nem született egyetlen olyan generáció sem – bár a kommunista és a rendszerváltozást követően az időszakonként hatalomra kerülő szocialista-liberális kormányok többször mindent megtettek annak érdekében, hogy ez így legyen –, amely feledni tudta volna azt, hogy milyen igazságtalan ítélet született az első világháború lezárásaként Magyarországra vonatkozóan. Egyetlen generáció sem volt, amely elfelejtette volna az országhatáron kívül rekedt nemzettestvéreit, és védelmére kelt akkor is – például az 1988. június 27-én rendezett Hősök terei tüntetésen –, amikor súlyos következményekkel járt, járhatott ez a kiállás. Joggal tehetjük fel a kérdést:

Mi lehet az oka annak, hogy a csonka hazában lévő magyarság nem akarja feledni a határon túl rekedt véreit, s nem akar belenyugodni a trianoni békediktátummal együtt járó következményekbe?

Mi lehet a magyarázat arra, hogy 1920 óta minden generáció – ki-ki a maga kora által nyújtott lehetőségeket igénybe véve – szomjazik arra, hogy minél mélyebben megismerje Versailles előzményeit, az ott történteket és következményeit? Minden bizonnyal a „Trianon-ismeretszomjat” leginkább az a magatartás is inspirálja, amely az utódállamok részéről az első világháború végétől napjainkig tapasztalható. Valószínűleg, ha a Magyarország testéből lakmározók gyakorlatba ültették volna a békediktátum kisebbségvédelmi előírásait, valamint kisebbségtámogató intézkedéseket hajtottak volna végre, akkor másképpen tekintett volna az utókor a történtekre, de a legkisebb szándék sem volt részükről, hogy mindezeknek érvényt szerezzenek. A két világháború közötti időszakhoz képest – pedig ezeket az évtizedeket is bőven tarkították magyarellenes intézkedések – sokkal nagyobb vehemenciával próbálták a határon túli magyar közösségeket felszámolni, beolvasztani a második világháborút követően. Abból kiindulva, hogy lám-lám egy meghúzott határ, legyen az bármilyen nemzetközi megállapodásból fakadó, nem tekinthető szentnek és sérthetetlennek, korántsem örökre szóló – hisz az 1938 és 1941 közötti revíziós évek ennek ékes bizonyítékai voltak –, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia a legnagyobb odaadással vetette bele magát abba a munkába, amivel a magyar kisebbség teljes eltüntetését tűzte ki célul. Mindezzel természetesen nem a feledés homályába vesztek az első világháború végén történtek, hanem újból és újból feltépődött a seb, s nem volt olyan magyar, éljen a világ bármelyik tájékán, akit ne foglalkoztatott volna a trianoni kérdéskör.

– Történészként milyen esélyt lát Trianon orvoslására?

– A jövőt illetően Trianon orvoslására két lehetőség kínálkozik. Az egyik és ez a legfontosabb, demográfiai mutatóinknak muszáj javulnia.

Amíg van „demográfiai űr”, és azt nem magyar gyerekek töltik be, addig reális a veszély, hogy más népek, bevándorlás révén hazánkba érkezettek pótolnak.

A másik fontos tényező: a magyar gazdasági szupremácia megteremtése a Kárpát-medencén belül. E kettőn múlik a következő száz esztendőnk! De mielőbb eredményeket kell elérnünk e két téren, mert gondolkodásra, hezitálásra nincs idő!

Köő Artúr
Kalotaszeg ,,fővárosában”, Bánffyhunyadon született református lelkészcsalád harmadik fiúgyermekeként 1987. június 23-án. Elemi iskolai tanulmányait Erdélyben fejezte be, román nyelvismeretre itt tett szert. 2002-ben költözött Pécsre, a Pécsi Református Gimnáziumban érettségizett 2006-ban. Az ELTE Tanítóképző Karára nyert felvételt, itt kezdte el 2009-ben annak a témának a kutatását, melyből több éves munka után disszertációja született. A tanítói oklevél megszerzését követően a Pécsi Tudományegyetemen hallgatott történelmet és pedagógiát, 2015-ben szerzett tanári képesítést. 2010-től tanít, kezdetben általános iskolában, majd gimnáziumban. Jelenleg a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára. 2019-től a Magyarságkutató Intézet munkatársa. Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban, a történelmi témájú televíziós műsorok gyakori meghívottja. A román és angol nyelvet beszéli. Kutatási területe a 19–20. századi román-magyar kapcsolatok, az erdélyi nemzetiségi oktatáspolitika. Nős, két gyermek édesapja.
1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport