– Tusványoson az elmúlt három évtizedben részletesen tárgyalták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, idén viszont kevés szó esett róla. Megítélése szerint mennyire fulladt ki a téma az erdélyi magyar közbeszédben?
– Szembe kell néznünk azzal, hogy az orosz–ukrán háború nem teremt kedvező közeget az autonómiatörekvéseknek sem itthon, sem a nemzetközi fórumokon.
és ez a propaganda a szomszédban zajló háború csatazajában felerősödött. E megelőző csapások próbálják elvenni az erdélyi autonómiapárti tábor kedvét attól, hogy újra felvesse a közösségi autonómiák kérdését. De ez nem lehet mentség, legfeljebb magyarázat arra, hogy az autonómia témája már jó ideje nem szerepel a politika napirendjén. A politikai kommunikáció nagyrésze ma sikerpropaganda, és ezen a területen nehéz még apró sikereket is felmutatni, ezért inkább nem beszélnek róla. Ez taktikailag akár elfogadható lenne – nem beszélni kell róla, hanem tenni érte –, de úgy látom, a nagyobbik magyar párt már nem számol ezzel.
– Hol lenne ma célszerű autonómiáról beszélni?
– Az elmúlt években egyszer sem volt a különböző koalíciós és egyéb jellegű tárgyalások tárgya, pedig voltak kedvező helyzetek, például amikor az RMDSZ a mérleg nyelve volt kormányalakításkor. Így nekünk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, illetve az Erdélyi Magyar Szövetségnek kell ezt hangsúlyosan felvállalni és megjeleníteni a politikai közbeszédben. Mindeddig a széles értelemben vett kulturális autonómia és a tömbmagyarság számára nélkülözhetetlen sajátos jogállást jelentő regionális autonómia ötvözetéből álló belső önrendelkezési elképzelés az egyetlen koherens jövőteremtő program az erdélyi magyarság számára, amelyet a politikai érdekképviselet kigyöngyözött magából az elmúlt három évtizedben. Amíg ennél jobbat nem találunk, ezt képviseljük, ezt helyezzük minden politikai cselekvésünk középpontjába.
– Tőkés László előadásában a magyar kormány hangsúlyosabb támogatását kérte az erdélyi magyar autonómiaküzdelemhez. Milyen mértékben múlhat Magyarországon az erdélyi autonómiatörekvések sikere?
– Az autonómiát elsősorban nekünk kell akarnunk. Az erdélyi magyar politikai képviselet dolga, hogy megfogalmazza és napirenden tartsa a kérdést, felsorakoztassa mögéje az erdélyi magyar társadalom döntő többségét, és ennek birtokában képviselje a munkája során – kormányból vagy ellenzékből – a román politikai elittel való kapcsolataiban. A magyar diplomácia és nemzetpolitika erre csak rádolgozni tud nagyságrendekkel szélesebb eszköztárával, kapcsolatrendszerével és a külhoni magyar közösségeket célzó támogatáspolitikájával. De helyettünk vagy az erdélyi magyar politikai fősodor ellenében nem tudja hatékonyan megtenni.
Mi az ellenzéki oldalon folyamatosan arról próbáljuk meggyőzni a nemzetpolitika illetékeseit, hogy az autonómia közjogi keretei nélkül a beilleszkedés könnyen beolvadásba fordul át. De ha a román kormány részét képző másik oldalról nem ezt igazolják vissza, akkor Budapest is elbizonytalanodik az időzítés és a prioritások tekintetében.
– Élénk vita alakult ki a romániai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban azon a beszélgetésen, amelyen az RMDSZ képviselőjével vitatták meg a témát. Lát-e valamilyen megegyezést e témában?
– Igazi esély akkor nyílik elképzeléseink jogi kereteinek megteremtésében, ha azokat sikerül valamilyen módon a román kormányprogram részévé tenni, mert ezáltal többség alakítható ki a törvényhozásban, e nélkül nem lehet törvényi szintre emelni a kisebbségi közösségi jogok érvényesítését. Ezért szerepelt a kisebbségi törvény az idén ismételten a Bálványosi Nyári Szabadegyetem napirendjén, és örülök, hogy sikerült érdemi vitát kialakítani e kérdésben.
Persze, ettől még azért távol állunk a kisebbségi törvény esetében, de mi legalább elindultunk ezen az úton. 2005-ben már szerepelt az akkori román parlament napirendjén egy kisebbségi törvénytervezet, amelynek elfogadása ráadásul alkotmányos kötelessége a román törvényalkotásnak. Határozott álláspontom, hogy tanulni kellene annak a kísérletnek a kudarcából, mert hogy az kudarcos volt, az biztos. Az RMDSZ akkori vezetői elmulasztották a magyar társadalmi konszenzus kialakítását és ezáltal a tömegtámogatás felmutatását, ugyanakkor nem voltak nyitottak a belső módosító kísérletekre sem. Ráadásul kamarillaegyezkedéssel sikerült a jogok szintjét a nemzeti minimum alá vinni, majd aztán ezt is elbukni a parlamenti vita során.
– Vegyük sorba az ön érveit arról, hogyan kellene kinéznie a kisebbségi törvénynek.
– A kisebbségi törvény legnagyobb problémája az volt, hogy sikerült úgy megfogalmazni a kulturális autonómiára vonatkozó részét a tervezetnek, hogy az tartalmilag teljesen kiüresedjen. A parlamenti frakció tagjaként hiába próbáltam először a frakció belső nyilvánossága előtt, majd egyéni képviselői indítvány formájában érdemben javítani a tervezeten, társaim támogatásának hiányában ebből legfeljebb elvi kiállás maradt. De legalább ez most megvan, és egy új egyezség kialakításának kiindulópontja lehet.
Ezek nélkül egy kisebbségi törvény inkább akadály lesz közösségi jogaink érvényesítése útjában, mintsem eszköz és segítség. Ez a veszély áll fenn!
Álláspontunk 2005 óta nem változott: olyan tervezetre van szükség, amely jogalapot jelent a kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozásához, körülírja annak hatásköreit és beilleszkedését az állami közigazgatás rendszerébe, meghatározza megválasztásának szabályait, megteremtve ezáltal a belső demokrácia és pluralizmus feltételeit az erdélyi magyar társadalom számára, és tisztázza a működéshez szükséges anyagi forrásokat. Ugyanakkor megteremti a jogalapját a sajátos jogállású regionális önkormányzatiság intézményrendszerének, amelyre Székelyföld területi autonómiája, illetve a többi magyarok által jelentős számban lakott régió sajátos jogállású közigazgatása építhető fel. Mindez nyilván egy kerettörvény jellegű jogszabályban lehetséges, amely tartalmazza a nyelvhasználati, okatatási és kulturális jogok részletes felsorolását is. Ezekkel a többi romániai kisebbségi közösségek is élni tudnának, amelyek nem rendelkeznek egy közösségi autonómia intézményrendszerének működtetéséhez szükséges közigazgatási képességgel.
– Az RMDSZ képviselője szerint olyan törvényjavaslatot érdemes letenni az asztalra, amelyet a román fél elfogad. Milyen kompromisszumokat jelenthet ez a magyar fél számára?
– Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az EMNT legutóbbi küldöttgyűlésén megfogalmazta az igényt egy minél teljesebb körű – maximalista – tervezet kidolgozására. Ez a munka folyik, és örömmel veszek részt benne. A tervezet érvényesítése már a politikai képviselet dolga, és ehhez szükséges a magyar pártok – az RMDSZ és az EMSZ – közötti megegyezése kialakítása mind a tartalom, mind a munkamegosztáson alapuló érvényesítési stratégia szempontjából megjelölve ugyanakkor azt az alsó határt, amely alatt a magyarság számára a törvény vállalhatatlanná válik.
Nyilván az a cél, hogy a teljességre törekvő tervezet minél több elemét sikerüljön elfogadtatni a parlamenti többséget adó pártokkal, de tisztában vagyunk a korlátokkal is.
– Székelyföldi vélemények szerint az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját biztosító kisebbségi törvénnyel gyakorlatilag elvágják a székelyföldi magyarság autonómiatörekvését. Ez mennyire borulátó vélemény?
– Fontos felismerni, hogy a különböző autonómiaformákat nem egymás ellenében kell képviselni. Témagazdaként az EMNT többször hangsúlyozta – és ezt az EMSZ fel is vállalja –, hogy az integrált autonómiafelfogásban van a megoldás, amely összegyúrja a tömbmagyarság és az interetnikus környezetben élő magyar közösségek érdekeit egységes erdélyi magyar érdekké, majd azt közösen próbálják érvényesíteni.
E jogszabály nem rendezheti teljességében, legfeljebb csak utalások és hivatkozások szintjén a sajátos jogállású területi közigazgatások működését, de elvi szinten megteremtheti a jogalapot erre, amely aztán új impulzust adhat a Székely Nemzeti Tanács székelyföldi területi autonómiastatútumának vagy akár a Partiumi Autonómia Tanács ébredező mozgalmának.
– Milyen ma az Erdélyi Magyar Szövetség kapcsolata az RMDSZ-szel? Mennyire erős a két parlamenti képviselőjük által biztosított kapocs a két erdélyi magyar politikai tábor között?
– Örvendetes, hogy a 2020-as parlamenti választásokra sikerült megtalálni az összefogás keretét az RMDSZ és az EMSZ között, és szándékunk, hogy ebből a továbbiakban rendszerszintű együttműködés alakuljon ki. Álláspontunk egyértelmű: azokon a választásokon, ahol a tét a magyar érdek érvényesítése a román politikai tengerben, ott az összefogás stratégiája hatékony, az önkormányzati választásokon pedig inkább a politikai sokszínűségen alapuló verseny segíti legjobban a magyar önkormányzati vezetők kiválasztását. A fenti szempontok figyelembe vételével mi egy választási csomag elfogadását szorgalmazzuk a 2024-es esztendő négy választásáról.
– Van-e közös műhelymunka a két politikai tömörülés között?
– Ami a közös műhelymunkát érinti, semmiképp nem lehetünk elégedettek. Ennek oka nemcsak a szándék hiánya a nagyobbik párt részéről, hanem a szakértői munkára való igény, mint olyan. Az RMDSZ képviselői – tisztelet a létező kivételeknek – sokszor a domináns párt hatalmi arroganciájával pótolják az egyeztetésre való készség hiányát a belső koalíciós partnerrel vagy a különböző szakmai szervezetek képviselőivel, az EMSZ két parlamenti képviselőjének minden igyekezete ellenére. De javíthatatlan optimizmussal remélem, talán éppen a kisebbségi törvénytervezet esetében törik meg ez a gyakorlat, hiszen ez esetben egymásra utaltságunk olyan nyilvánvaló, hogy az még az RMDSZ vezetőit is jobb belátásra bírhatja.
– Beszédében Tőkés László felvetette az Erdélyi Magyar Kerekasztal újraalakítását, illetve megerősítését. Mit várna el a kerekasztaltól?
– Régi kezdeményezése ez Tőkés Lászlónak. Voltak olyan pillanatok az elmúlt harminc évben, többnyire kritikus választások előtt, amikor sikerült tető alá hozni ilyen jellegű formális vagy informális testületeket, mint például a jobb sorsra érdemes Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum. De a három erdélyi magyar párt 2018-as autonómianyilatkozata is akár sikertörténetként könyvelhető el, és hasonló jellegű műhelymunka előzte meg. Ezt állandósítani is lehetne, ha a nagyobbik pártnak érdeke lenne. Rajtunk biztos nem múlik. Ennek az állapotnak a megváltoztatásához a magyar nemzetpolitika segítségére igencsak szükség van.
– Mennyire elégedett az idei tusványosi táborral? Mit hiányol a tábor felhozatalából?
– A járvány és a háború okozta gazdasági, energiabiztonsági és általános világrendi válság rányomta bélyegét a szabadegyetem vitáira, és háttérbe szorította az egyéb témákat. Számítottunk erre és próbáltunk is ellene tenni, ám ellensúlyozni csak részben sikerült. De egészében a várakozás felett teljesített a szervező csapat. Elfogult vagyok velük szemben, hiszen egyesekkel évtizedek óta együtt dolgozunk, s szeretném hinni, hogy nemcsak én láttam így, hanem a több tízezer részvevő is. A pontos adatokat még összegezzük, de a lényeg szabad szemmel is látszott:
Sokszorsan visszaigazolódott az immár negyedszázados döntés, amelynek során a szabadegyetemet egyesítettük a diáktáborral és engedtük, hogy úgy nője ki magát Közép-Európa egyik legeredetibb fesztiváljává, hogy közben a szabadegyetemi jellegét is megtartsa. Persze azért hiányzik az eredeti bálványosi szabadegyetem egyedi hangulata, és erősen gondolkodunk, hogy visszahozzuk. De semmiképpen sem Tusványos ellenében, inkább mellette, azt kiegészítve. Mert van, ami örök. Tusványos immár azzá vált.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.