Kató Béla református püspök a bezártságból kiszabaduló egyházról

– A pünkösd előtti bűnbánati hétre lazultak a hatósági tiltások, lehet szabadtéri istentiszteleteket tartani. Az egyházkerület gyülekezeteiben hogyan készülnek az ünnepre?
– Több mint száz gyülekezetből küldtek képeket a vasárnapi istentiszteletekről, ahol a szabályok betartásával, a szabad ég alatt gyűltek össze híveink. A jó idő sok fele kedvezett az alkalomnak, amit nagyon vártak.

Az egyházkerület műanyag poharakat rendelt a gyülekezetek számára, amit a napokban osztunk szét. A lelkipásztor elé járulva, a hívek kis pohárkákba kapják a bort, és elveszik a kenyeret.

– A későbbi egyházi ünnepekre is megmaradnak a szigorú szabályok?
– Mostani döntésünk a járvány idejére szól, a jelenlegi szigorú hatósági előírásokhoz alkalmazkodunk. Sem a zsinat, sem gyülekezeteink nem határoztak arról, hogy az úrvacsoraosztásra később is így kerülne sor. A szükségállapot utáni időszakban az egyház is visszatér a korábban bevett gyakorlatokhoz.

– Trianon évfordulójára több civil szervezet kéri a Kárpát-medencei történelmi magyar egyházakat, hogy június 4-én, a száz évvel ezelőtt aláírt békediktátum időpontjában, délután fél ötkor harangozzanak. Gyülekezeteik vállalják?
– Mivel közösségi megemlékezések nem nagyon lehetnek, erre hivatalosan nem készültünk. A presbitériumok és a gyülekezetek dolga, hogy arról döntsenek, milyen alkalomból húzzák meg a harangokat. Nálunk, reformátusoknál nem avatkozunk be a gyülekezeti élet rendjébe. Mindenkinek adva van az emlékezés lehetősége.

– Milyen visszajelzések érkeztek az elmúlt két hónap során a gyülekezetekből? Az emberek hogyan vészelték át a hosszú bezártságot?
– Az erdélyi történelmi magyar egyházak gyülekezeteiben lelkészekből és szociológusokból álló csapat készített erről felmérést, most van folyamatban az adatok feldolgozása. Lelkészeink a legtöbb helyen nagyon találékonyak voltak, hamar át tudtak állni az online istentiszteletre. Kezdettől fogva mindenkit arra biztattunk, hogy a világi hatóságok által előírt szigorú szabályokat tartsuk be. Református gyülekezeteinkben nem is voltak ezzel kapcsolatban gondok, közösségeinkben a járvány nem volt nagyon elterjedve. Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeteiben 16 személy hunyt el a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható egészségügyi okok miatt.

– Mennyire viseli meg anyagilag az egyházat a járványidőszak?
– Az említett felmérésben ezt is vizsgáljuk, hogy pontosabb képet kapjunk a járvány okozta gazdasági következményekről.

mert tartalékaik elfogytak. Időben jött az enyhítés, így hamarosan kiderül, hogy pünkösdre mennyit tudnak az anyagiakból pótolni.

– Az egyházkerületben sok templom és más egyházi épület felújítási munkálatai folynak. A járványhelyzet miatt van-e leállás?
– Az építőipart nálunk kevésbé befolyásolta a koronavírus-járvány. Lelkészeink visszajelzései szerint nem álltak le a felújítási munkálatok, az építkezések. Ahol biztosítva volt a finanszírozás, és leszerződött kivitelezők dolgoztak, ott a betervezett ütemben haladnak a dolgok.

– Szórványvidéken kiemelten sok templomot javítanak. Mennyire lehet a mostani befektetésekkel megóvni a rohamos léptekben fogyatkozó gyülekezeteket?
– Mi az élő gyülekezetekért vagyunk, és ezek felkarolásában gondolkodunk. Az egyházkerületnek műemlékvédelmi programja is van, de a felújítások,

Épületeket emberek nélkül megtartani nem lehet, de értelmetlen is volna.

– A történelmi magyar egyházak az utóbbi években igen jelentős anyagi támogatást kaptak a magyar kormánytól. Az új helyzetben hogyan folytatódnak az elkezdett programok?
– Egyelőre mindenki kivár, mivel senki nem tudja pontosan meghatározni a holnapot. Orbán Viktor miniszterelnök úr gyakran hangoztatta – és gondolom, ez továbbra is így lesz –, hogy amennyiben az anyaország sorsa anyagilag jóra fordul, abból a határon túli magyar közösségek is mindig részesülnek. Meg kell értenünk, ha szükséghelyzet van. Egyelőre nem tudjuk, mi fog történni.

– Pünkösd sok ember számára kissé elvont fogalom, mert nehezebben érti meg, mint karácsony vagy húsvét ünnepét. Hogyan tudná a Szentlélek kiárasztásának üzenetet tömören megfogalmazni?
– Nem akarok profanizálni, de Isten Szentlelke is úgy van jelen a világban, hogy nem látjuk, akárcsak a koronavírust, amelyik létezik, és átformálja az embert. Isten Szentlelkének hiányát mindannyian érezzük, jelenléte pedig életünket formálja.

Megjelenik a biztonság. Olyan tények ezek, amelyeket nem kell magyarázni. Isten közelségét, ittlétét éppen pünkösd ünnepe mutatja legjobban. Egyházi ünnepeink közül pünkösd az, amikor igazából megtapasztalhatjuk a láthatatlan, de mégis nagyon valóságos Istenhitünket.