A magyar történetírásban nem lehetnek tabutémák

Makkay József 2019. június 03., 15:03 utolsó módosítás: 2019. június 03., 20:19

A januárban megalakult Magyarságkutató Intézet szervezésében a napokban rangos előadói gárda vesz részt történelmi előadásokkal egy székelyföldi turnén. Az intézet főigazgatójával, dr. Horváth-Lugossy Gáborral munkájukról és terveikről beszélgettünk.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (középen) hagyományzőrző fiatalok között

– Sokszínű kínálattal jelentkezik több napos székelyföldi előadássorozatuk: a honfoglalás korától a Kádár-rendszerig számos témát ajánlanak a hallgatóságnak. Milyen szempontok szerint állították össze az előadássorozat tematikáját?
– A programsorozat összeállításakor az volt a szempont, hogy minél színesebb, tartalmasabb, minél több tudományterületet bemutatva érkezzünk Székelyföldre. Természetesen figyelembe vettük a jelenlegi aktualitásokat, újdonságokat, illetve próbáltunk rövid, könnyen érthető tudományos előadásokat választani.

– A kommunista rendszer évtizedei alatt Magyarország történelme szitokszónak számított, ugyanakkor a rendszerváltás utáni időszak sem pótolhatta a hatalmas kimaradást. Mit ajánlanak a határon túli magyarság számára?
– Mi mindig a Kárpát-medencében gondolkodunk, e nélkül nehéz a magyarság történelmét értelmezni.

Az intézet 11 kutatóközpontjának nincs olyan tudományterülete, amely ne terjedne ki a jelenlegi határokon túlra.

És mindegy, milyen irányba nézünk. Szent László, Mátyás, Rákóczi, Zrínyi, folytassam?

– Ma Magyarországon több, államilag támogatott történelemkutató műhely működik. Hogyan illeszkedik e körbe az idén alakult intézet?
– A Magyarságkutató Intézet ugyan az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, de tudományos szempontból független, kutatóink szabadon kutatnak. Néhány elvárás nyilván létezik, benne van a névben: a kutatások a magyarság történetéhez kapcsolódnak – legyen az régészeti, történeti, nyelvi, genetikai és még sorolhatnám.

Függetlenek vagyunk, de szívesen együttműködünk bárkivel, akinek célja, küldetése hasonló a miénkkel, vagy hozzá tud ahhoz tenni.

Már több együttműködésről is beszámolhatok. Példaként említhetem a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Természettudományi Múzeumot, a Teleki László Alapítványt, az Országos Onkológia Intézetet, illetve több együttműködési megállapodás áll előkészítés alatt. Ezeket is hamarosan megkötjük.

– Milyen előzményekre támaszkodnak, milyen régebbi kutatóműhelyek munkáját szeretnék hasznosítani, illetve továbbgondolni?
– Az előzményeknél Kásler Miklós miniszter erőfeszítései és a Magyar Kormány támogatása említendő. A megalakulás óta tudós tanácsadók és segítők óriási erőt és lendületet adtak a Magyarságkutató Intézetnek, amiért ezúton is köszönet jár. Közéjük tartozik Maróth Miklós, Horváth János, Andrásfalvy Bertalan, Klinghammer István, Gedai István, Bakay Kornél, Hoppál Mihály, Raffay Ernő és még sokan mások. Az alapítás után olvadt be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI), a László Gyula Intézet pedig június 1-jétől. A MANYSI a mai magyar nyelvhasználati kérdésekkel, problémákkal foglalkozik Magyar Nyelvi Kutatóközpont néven, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum pedig az őstörténeti korral foglalkozik, illetve László Gyula hagyatékának feldolgozása is feladata.

– Kik a munkatársaik, és hogyan toborozzák a kutatókat? Lesznek-e határon túli kollégáik is?
– A kutatók és az intézet egyéb szakemberei is magas színvonalú követelményeknek felelnek meg. Döntő természetesen a tudományos fokozat, de figyelünk arra is, hogy az utánpótlás biztosított legyen. Már most is vannak határon túli együttműködő és megbízott kollégák. Gondolok itt például Gáll Erwin erdélyi régész kollégára.

– Már a magyarság eredetével kapcsolatban is sok a vita a történészek között, de más területeken is sok a kérdés. Intézetük mennyire nyúl hozzá a kényelmetlennek tartott történelmi kutatásokhoz?
– Számunkra nincs tudományos tabutéma.

Ha úgy véljük, hogy egy téma új tudományos eszközökkel történő vizsgálata hozzájárulhat a magyarság eredetének pontosabb megismeréséhez, akkor új kutatásokat végzünk. Még ha ez azzal is jár, hogy korábban beidegződött „eredmények” megdőlnek.

A több mint ezeréves magyar múlt feltárása nem lehet „kényelmetlen kérdés”. A finnugor „származás” kérdéskör mára valóban megdőlni látszik, mert az új tudományágak – például az archeogenetika – egyre pontosabban alátámasztják keleti rokonságunkat. Ez azonban nem megy szembe a finnugor nyelvi kapcsolódással. Persze a finnugor nyelvi kapcsolódáson túl számos más nyelvvel is rokonságban állunk. Hogy melyikkel milyen fokon, ezek még kutatásra váró feladatok. Célunk, hogy a magyar társadalom végre tisztább képet kapjon származásáról.

– Hogyan lehet eljuttatni a nagyközönséghez e kutatások eredményeit?
– A Magyarságkutató Intézet egyszerre tudományos és modern. Eredményeinket, kutatásainkat elsősorban a világhálón tesszük közzé. Tehát weboldalunkon  – mki.gov.hu – vagy a közösségi médián keresztül mindenki értesülhet munkáinkról, programjainkról.

A tudományos kutatásokon kívül feladatunk még a társadalomszolgálat: főleg a fiatal nemzedékhez szeretnénk eljuttatni legfrissebb eredményeinket, tanulmányainkat, amelyeknek biztosan nemzeti önazonosságot, hazafiságot erősítő hatásai lesznek.

Ha a fiatal korosztály megismeri páratlan történelmünket, kultúránkat, elődeink hőstetteit, biztos vagyok benne, hogy az magyar öntudatunk és büszkeségük forrása lesz. A Magyarságkutató Intézet működése révén hozzájárul az erős, egészséges, múltját ismerő, keresztény szellemiségű fiatal nemzedékek felnövekedéséhez.

– Milyen mértékben szándékoznak együttműködni a Kárpát-medencei utódállamok más történelmi műhelyeivel?
– Már most is van ilyen együttműködés: Sashalmi-Fekete Tamás az erdélyi Arany Griff Rend részéről éppen most tartja előadását a Szent László-legenda falképek kutatásának új eredményeiről a Magyarságkutató Intézet szervezésében – az őt hallgató iskolások legnagyobb megelégedésére.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat