Sok embernek nem ajánlott a vegán étrend

Napjainkban a hangsúlyosabban növényi alapú étrend vagy akár a kizárólag növényi ételek fogyasztását „megengedő” vegán táplálkozás egyre növekvő népszerűségnek örvend. Azonban a növényi alapú fehérjék aminosav-tartalma jelentősen eltér az állati eredetű fehérjéktől. Szaknyelven fogalmazva az egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy a növényi fehérjeforrások limitáló aminosavakkal, ezáltal alacsonyabb DIAAS-értékkel rendelkeznek. (Ez az adat arról ad információt, hogy az ételünkben található fehérjéből mennyi fog hasznosulni. Gabonafélék esetén ez 0.40-0.50 körül mozog, azaz a bevitt fehérjének legfennebb a fele fog hasznosulni). Ez annyit tesz, hogy a szervezet a növényi fehérjeforrásokat rosszabbul hasznosítja, továbbá emészthetőségük is rosszabb, mint az állati eredetű fehérjéké.

Egy korábbi kutatás rámutat arra, hogy a vizsgált 12 izolált növényi eredetű fehérje közül csak a burgonyának és a szójafehérjének kiváló a DIAAS-értéke, így ezek tartoznak a leginkább emészthető növényi fehérjék köze. A sokak által kedvelt borsó-, rizs-, kender- és búzafehérjék az átlagos kategóriába sorolhatóak.

A növényi alternatívák a tej helyettesítésében is széleskörűen elterjedtek. Ezek között ma már igen sok változat fellelhető a kereskedelemben, azonban nem elhanyagolható, hogy fogyasztásuk a tehéntejben megtalálható ásványi anyagok, vitaminok és esszenciális aminosavak pótlását önmagukban nem képesek helyettesíteni. A növényi alapú fehérjeforrások előnye, hogy általánosságban az állati eredetű fehérjeforrásnál alacsonyabb zsírtartalommal rendelkeznek, de szénhidráttartalmuk jelentősen magasabb, valamint fehérjetartalmuk is alacsonyabb, mint az állati eredetű források esetében.

Dr. Németh Csaba élelmiszer-mérnök, címzetes egyetemi tanár szerint nem minden állati fehérjeforrás fogyasztásával szükségszerű a zsír bevitele.

,,Gondolok itt például a tojásfehérjére, amiben nemhogy zsír, de még szénhidrát sincs. Ráadásul a felhasználási területe – többek között kiváló tulajdonságainak köszönhetően – olyan gyorsan fejlődik, hogy ma már tejtermék-helyettesítőket is készítenek belőle. Amennyiben valaki hasonlóan jó, de igazi gasztro-különlegességre vágyik, akár egy sült galambmellet is bátran elfogyaszthat” – osztotta meg gondolatait a budapesti szakember.

Az életkortól is függ, mit ajánlott ennünk. A növényi eredetű fehérjék általánosságban alacsony tápértékkel, lassan emészthető aminosav-összetétellel rendelkeznek, de ettől függetlenül jó fehérjeforrásnak számíthatnak, ha tudatosan bánunk velük. Akik viszont különféle betegségekben (például cukorbetegségben) szenvednek, azoknak több mindenre figyelniük kell. Egy németországi kutatás kimutatta, hogy

a növényi alapú hús-, és húskészítmények helyettesíthetők ugyan alacsonyabb zsír-, és telített zsírtartalmú, növényi eredetű ételekkel, azonban szénhidráttartalmuk a húskészítményeknél magasabb.

Ez alapján elmondható, hogy a növényi fehérje készítmények fogyasztásával a szénhidrát bevitele is növekszik.

Ráadásul a vegán étrenddel a bevitt ételmennyiség is növekszik. Az adagok méretének jelentős növelése – amely ahhoz szükséges, hogy a szigorú vegán étrend alkalmazásakor megfelelő mennyiségű fehérjét és esszenciális aminosavat fogyasszunk –, sok idős számára nem megvalósítható, különösen azok számára, akiknek csökkent az étvágyuk, és alacsony a fizikai aktivitásuk.

Sárréti Anita