Élő emlékezet

Sütő Éva • 2017. november 09., csütörtök

Egy mártír lelkész utóélete az Érmelléken

Sütő Éva • 2017. november 09., csütörtök

Egy mártír lelkész utóélete az Érmelléken

Ha az érmihályfalviak a református templom irányába tekintenek, még ma is 1956 jut eszükbe róla. A torony a városnak olyan szimbóluma, amely máig egyet jelent az akkori eseményekkel. A városka református lelkészét 1958-ban végezték ki.

Kádár Hanga • 2017. november 03., péntek

Krizantém és töklámpás halottak napján

A halottak napját keresztény ünnepként eredetileg a katolikusok tartották, mára helytelenül összemósodott a mindenszentek és a Halloween ünnepével. Utánanéztünk a november elsejei ünnep eredetének és a hozzá kötött legfurcsább szokásoknak is.

Garda Dezső • 2017. október 30., hétfő

Az Árpád-ház kihalása

A történészek többsége egyetért abban, hogy III. András volt az utolsó Árpád-házi királyunk. A korán elhunyt magyar uralkodó több kísérletet is tett hatalmának megszilárdítására, de ez tartósan mégsem sikerült. A folytatás az Anjou-udvarra várt.

• 2017. október 21., szombat

Sepsiszentgyörgy élő emlékezete

Emléktáblát avattak Sepsiszentgyörgyön dr. Fogolyán Kristóf főorvos emlékére. A város központjában található Fogolyán-háznak csak kisebbik részét kaphatták vissza az örökösök. A háromszéki esemény is jól rávilágít az elkobzott ingatlanok helyzetére.

Garda Dezső • 2017. október 17., kedd

III. Endre 13. századvégi trónra lépése

III. Endre Velencében született 1265-ben. Apja István herceg, II. Endre utószülött fia, anyja Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya. Származása után Velencei Endrének is hívták.

Garda Dezső • 2017. október 06., péntek

IV. László a kunok és a pápa szorításában

László király 1277-ben töltötte be a tizenötödik életévét. Az Árpád-ház hagyományai szerint az uralomra kerülés feltételének a tizenhatodik, de inkább a tizennyolcadik életév betöltése számított. Az ifjú király igen kemény ellentáborok idején uralkodott.

Garda Dezső • 2017. október 01., vasárnap

Feudális anarchia IV. László gyerekkorában

Kun László 1262. augusztus 5-én született: apja V. István magyar király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Okleveleiben III. Lászlónak nevezte magát, mivel Imre király fiát ekkor még nem ismerték el törvényes uralkodónak.

Garda Dezső • 2017. szeptember 27., szerda

V. István teljhatalmú uralkodása

Kezdetben a fél ország, majd apja halála után az egész Magyar Királyság tejhatalmú uralkodójaként V. Istvánnak szembe kellett néznie apja támogatóinak széles táborával, akik benne ellenséget láttak. Sikeres balkáni háborúival azonban tekintélyt szerzett.

Garda Dezső • 2017. szeptember 16., szombat

V. István országlása ifjú királyként

A tatárjárás utáni Magyar Királyság megszilárdítását gyengítette a IV. Béla és fia, V. István király közötti belháború. A családi viszály miatt az országot gyakorlatilag kettéosztották, és a két király folyamatos konfliktusok között élt egymás mellett.

Garda Dezső • 2017. szeptember 10., vasárnap

A románok betelepítése a tatárjárás után

A tatárjárás okozta hatalmas magyar népességveszteséget IV. Béla király a 13. században a Balkánon élő román népesség szervezett betelepítésével igyekezett pótolni. A pásztorkodó életmódot folytató új népesség lassan szokott hozzá a földműveléshez.

Garda Dezső • 2017. szeptember 01., péntek

Megerősödő királyság a tatárjárás után

A tatárjárás után a Magyar Királyság poraiból éledt újjá. IV. Béla óriási erővel látott hozzá az ország újjáépítéséhez. Miközben a pápák ellenezték a pogányokkal kötendő szövetséget, a magyar uralkodó tudta, hogy nem számíthat európai segítségre.

Garda Dezső • 2017. augusztus 27., vasárnap

Magyarország a muhi csata után

A mongol pusztítás megfékezésére a magyar király semmiféle segítséget nem kapott Nyugatról. Menekülnie kellett üldözői elől, miközben a Magyar Királyság legnagyobb részében addig nem látott népirtást követtek el a tatárok.

Garda Dezső • 2017. augusztus 23., szerda

Rogerius mester és a tatárjárás

A tatárjárásról szóló egyik leghitelesebb forrásunk Rogeriusnak a Carmen miserabile (Siralmas ének) című írása. A váradi püspök a tatárok foglyaként maga is végigszenvedte a hódítok minden emberi képzeletet felülmúló kegyetlenségeit.

Garda Dezső • 2017. augusztus 16., szerda

A királyi hatalom, a tatárveszély és a kunok

A IV. Béla által megreformált Magyar Királyság újra megerősödött, és teljesen átrendeződött a gazdagok rétege. A mongol veszedelem közeledtével a király mintegy negyvenezer kun családot fogadott be az országba.

Garda Dezső • 2017. július 28., péntek

IV. Béla és Julianus barát

A mongol veszedelemről a Keleten maradt magyarokat felkereső Julianus barát értesítette a magyar királyt, a pápát és rajta keresztül a nyugati hatalmakat. A Domonkos-rendi szerzetes keleti útjainak beszámolóit a vatikáni levéltár őrzi.

Garda Dezső • 2017. július 25., kedd

Két király egy országban

A 13. század elején II. András és fia, IV. Béla rivalizálása határozta meg a Magyar Királyság belső viszonyait. Noha András ellenfelei annak reményében támogatták az ifjabb királyt, hogy hasznot húznak hatalomra kerüléséből, később keserűen csalódtak benne.

Kádár Hanga • 2017. június 30., péntek

Sissi, aki őrködött Magyarország felett

Százötven éve koronázták Ferenc József osztrák császárt magyar királlyá, és feleségét, Erzsébetet királynévá. Egy nemzet szerette és bálványozta Sissit, aki nagy szerepet játszott abban, hogy a monarchia Európa egyik leggyümölcsözőbb hatalmává nőjön.

Garda Dezső • 2017. június 23., péntek

II. András és az Aranybulla

Az Áprád-házi királyok sorában II. András uralma alatt jelent meg 1222-ben az Aranybulla – mai szóhasználattal élve alkotmány –, amely széles tömegek jogait rögzítette. Ekkor született meg az erdélyi szászok szabadságlevele, az Andreanum is.