HIRDETÉS
Garda Dezső 2018. január 12., péntek

Nagy Lajos, a lovagkirály

Apjához hasonlóan a második Anjou király, Nagy Lajos is meghatározó uralkodója volt a Magyar Királyságnak. Sikerült megteremtenie azt a belső összhangot, amely az ország gyors fejlődését biztosította.

Garda Dezső 2017. december 20., szerda

Magyar-lengyel perszonálunió

Az első magyar Anjou-uralkodónak nemcsak az országon belül kellett hadakoznia hatalma megerősítéséért, hanem a határokon kívül is – gyakorlatilag minden irányban. Szövetségkötésekkel és hadjáratokkal szilárdította meg Magyarország területi épségét. 

HIRDETÉS
Garda Dezső 2017. december 01., péntek

A Magyar Királyságot korszerűsítő Károly Róbert

Károly Róbert minden területen megerősítette királyi hatalmát, kezdeti ellenzőit legyőzte. Új adó- és birtokpolitikájával gazdasági fellendülést hozott a Magyar Királyságban.

Garda Dezső 2017. november 18., szombat

A háromszor megkoronázott király

A 14. század első tíz esztendeje igen zavaros képet mutat a magyar királyok tekintetében. A 12 évesen, 1300-ban Magyarországra kerülő Károly Róbertet háromszor kellett megkoronázni, míg 1310-ben ténylegesen elfoglalhatta a királyi széket.

Garda Dezső 2017. október 30., hétfő

Az Árpád-ház kihalása

A történészek többsége egyetért abban, hogy III. András volt az utolsó Árpád-házi királyunk. A korán elhunyt magyar uralkodó több kísérletet is tett hatalmának megszilárdítására, de ez tartósan mégsem sikerült. A folytatás az Anjou-udvarra várt.  

HIRDETÉS
Garda Dezső 2017. október 17., kedd

III. Endre 13. századvégi trónra lépése

III. Endre Velencében született 1265-ben. Apja István herceg, II. Endre utószülött fia, anyja Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya. Származása után Velencei Endrének is hívták. 

Garda Dezső 2017. október 06., péntek

IV. László a kunok és a pápa szorításában

László király 1277-ben töltötte be a tizenötödik életévét. Az Árpád-ház hagyományai szerint az uralomra kerülés feltételének a tizenhatodik, de inkább a tizennyolcadik életév betöltése számított. Az ifjú király igen kemény ellentáborok idején uralkodott. 

Garda Dezső 2017. október 01., vasárnap

Feudális anarchia IV. László gyerekkorában

Kun László 1262. augusztus 5-én született: apja V. István magyar király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Okleveleiben III. Lászlónak nevezte magát, mivel Imre király fiát ekkor még nem ismerték el törvényes uralkodónak.  

Garda Dezső 2017. szeptember 27., szerda

V. István teljhatalmú uralkodása

Kezdetben a fél ország, majd apja halála után az egész Magyar Királyság tejhatalmú uralkodójaként V. Istvánnak szembe kellett néznie apja támogatóinak széles táborával, akik benne ellenséget láttak. Sikeres balkáni háborúival azonban tekintélyt szerzett.

Garda Dezső 2017. szeptember 16., szombat

V. István országlása ifjú királyként

A tatárjárás utáni Magyar Királyság megszilárdítását gyengítette a IV. Béla és fia, V. István király közötti belháború. A családi viszály miatt az országot gyakorlatilag kettéosztották, és a két király folyamatos konfliktusok között élt egymás mellett. 

Garda Dezső 2017. szeptember 10., vasárnap

A románok betelepítése a tatárjárás után

A tatárjárás okozta hatalmas magyar népességveszteséget IV. Béla király a 13. században a Balkánon élő román népesség szervezett betelepítésével igyekezett pótolni. A pásztorkodó életmódot folytató új népesség lassan szokott hozzá a földműveléshez. 

HIRDETÉS
Garda Dezső 2017. szeptember 01., péntek

Megerősödő királyság a tatárjárás után

A tatárjárás után a Magyar Királyság poraiból éledt újjá. IV. Béla óriási erővel látott hozzá az ország újjáépítéséhez. Miközben a pápák ellenezték a pogányokkal kötendő szövetséget, a magyar uralkodó tudta, hogy nem számíthat európai segítségre. 

&a

Garda Dezső 2017. augusztus 27., vasárnap

Magyarország a muhi csata után

 A mongol pusztítás megfékezésére a magyar király semmiféle segítséget nem kapott Nyugatról. Menekülnie kellett üldözői elől, miközben a Magyar Királyság legnagyobb részében addig nem látott népirtást követtek el a tatárok.

Garda Dezső 2017. augusztus 23., szerda

Rogerius mester és a tatárjárás

A tatárjárásról szóló egyik leghitelesebb forrásunk Rogeriusnak a Carmen miserabile (Siralmas ének) című írása. A váradi püspök a tatárok foglyaként maga is végigszenvedte a hódítok minden emberi képzeletet felülmúló kegyetlenségeit.

Garda Dezső 2017. augusztus 16., szerda

A királyi hatalom, a tatárveszély és a kunok

A IV. Béla által megreformált Magyar Királyság újra megerősödött, és teljesen átrendeződött a gazdagok rétege. A mongol veszedelem közeledtével a király mintegy negyvenezer kun családot fogadott be az országba.

HIRDETÉS
Garda Dezső 2017. július 28., péntek

IV. Béla és Julianus barát

A mongol veszedelemről a Keleten maradt magyarokat felkereső Julianus barát értesítette a magyar királyt, a pápát és rajta keresztül a nyugati hatalmakat. A Domonkos-rendi szerzetes keleti útjainak beszámolóit a vatikáni levéltár őrzi.