HIRDETÉS
Bukarestben a köztársasági elnöki hivatal a Cotroceni-palotában székel, Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Prefektúra a Fogolyán-házban. A párhuzam ezzel véget is ér. Míg a bukaresti épület jogi státusa rendezett, ugyanez a háromszékiről és sok más állami hivatalról nem mondható el.
Sepsiszentgyörgyön a Fogolyán-házat 1889-ben Fogolyán Kristóf örmény származású kereskedő építette. Amint normális világban lenni szokott, a családi ház évtizedeken át apáról fiúra öröklődött. Az örökösök között két orvost is találunk: dr. Fogolyán Kristóf főorvost, kórházigazgatót és kórházalapítót, valamint szintén orvos fiát, Miklóst. A Fogolyán főorvosok a múlt század első felében nemcsak az egészségügy terén alkottak maradandót, de a köz- és kulturális életből is jelentősen kivették részüket. Családi házuk a város egyik szellemi és kulturális központja lett, ahol Kós Károly, Majláth Gusztáv római katolikus püspök vagy Bartók Béla adták egymásnak a kilincset a két világháború között.
A ház és a család életében a törést mégsem a világháborúk okozták, hanem a békeidőknek számító negyvenes évek vége, a kommunisták hatalomra kerülése. Az osztályidegenné nyilvánított Fogolyán családot megfosztották vagyonától, és egyik napról a másikra a családi házat is el kellett hagyniuk. Így lett a Fogolyán-házból a kommunista párt helyi székháza, ami 1989 decemberéig tartott, amikor a pártkáderek az épület előtt tomboló népharagtól tartva a hátsó kijáratokon mentették irhájukat. A rendszerváltás utáni időszak első tíz éve lényegi változást mégsem hozott. Az ezredfordulóra születtek meg azok a jogszabályok, amelyek lehetővé tették a diktatúrában elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását. A rendszerváltás után 27 évvel és a tulajdonos által megnyert perek ellenére a Fogolyán-háznak csupán az egy hatoda került vissza jogos tulajdonosához.
Szotyori Nagy Áron, dr. Fogolyán Kristóf unokája, a jogos örökös, aki a családi ház 1/6-át kapta vissza, úgy döntött, hogy a felmenői tiszteletére emléktáblával jelöli meg a házat. Tervéhez sikerült megszereznie az épületben székelő perfektúra engedélyét is. Annak a kormányintézménynek a beleegyezését, amelyik eleve kitart amellett, hogy egy igazságtalanul elkobzott ingatlanban folytassa tevékenységét. Az emléktábla avatására október 10-én került sor abból az alkalomból, hogy 65 éve írta Kós Károly sepsiszentgyörgyi barátjának az utolsó levelet.
Sebastian Cucu prefektus egyperces emlékezésre kérte a részvevőket, mivel előző nap, október 9-én volt Romániában a holokauszt napja. Az állam képviselőjeként az épületért folyó perekről viszont nem akart beszélni, de elismerően szólt a Fogolyánokról, akik jelentős mértékben járultak hozzá a város szellemi, kulturális, anyagi fejlődéséhez. A prefektus szerint a Fogolyán-ház építtetői biztosan büszkék lennének arra, hogy egykori házukban egy közösséget szolgáló intézmény működik.
A prefektus szavaira az örökös hallgatásba burkolózott, hiszen lepergett előtte az a sokévnyi per, ami az ingatlan visszaszerzéséért folyt, és aminek nyomán a romániai bíróság úgy döntött, hogy az egykori családi ház csak kis részéhez lehet joguk. Ráadásul amikor az épület visszakapott helyiségeibe lépnek be, ezt csak a prefektúra biztonsági szolgálatának szigorú ellenőrzése nyomán tehetik meg.
A rendezvény fővédnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök levélben üzent a sepsiszentgyörgyi emlékezőknek. Úgy fogalmazott, „az RMDSZ továbbra is minden eszközével küzd azért, hogy az elkobzott ingatlanok visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz, történelmi magyar egyházainkhoz, fizikai személyekhez és a közösségi vagyonokat kezelő jogutódokhoz. Határozott meggyőződésünk – és ezt minden hazai és nemzetközi fórumon elmondjuk –, hogy nem történhetnek további jogsértések, a jelenlegieket pedig a törvényes előírásoknak megfelelően kell orvosolni!”
Rosner Herman, a Romániai Zsidó Közösség Szövetségének sepsiszentgyörgyi képviselője arról beszélt, hogy dr. Fogolyán Miklós a második világháborúban a fronton lévő katonakórházban nem tett különbséget a sebesültek és betegek között. A sepsiszentgyörgyi orvos több zsidó munkaszolgálatosnak is megmentette életét, emberi kiállásáért pedig a Yad Vasem Emlékmúzeum hivatalos elismerésben részesítette. Az örmény közösség nevében felszólaló Kalamár György az emléktábla avatását várostörténeti igazságtételnek nevezte.
Az emléktáblát megáldó Berszán Lajos esperest közvetlen kapcsolat fűzi a családhoz. Amikor nagybeteg várandós édesanyja arra kérte a főorvost, hogy szabadítsa meg kínjaitól, a nép által csak Fehér Angyalnak hívott orvos türelmet kért. Azt mondta, ha biztos volna abban, hogy a gyerek már nem él, azonnal megtenné, de így egy kicsi türelmet kér. Így született meg Berszán Lajos, a későbbi római katolikus pap és esperes. Szent Lászlóra utalva az egyházi elöljáró ünnepi férfiúnak nevezte a főorvost, és azt kívánta, hogy sok ilyen, az életet szolgáló embere legyen nemzetünknek.
Az emléktáblát állító unoka, Szotyori Nagy Áron mindenkinek megköszönte a segítséget. Mint fogalmazott, az elődök tisztelete mellett azért tartotta fontosnak e jelnek a megalkotását, hogy mindenki megismerje az épület történetét.
Az ünnepség keretében a résztvevők nemcsak koszorúztak, hanem megtekinthették a házban berendezett Fogolyán- emlékszobát, amely a jeles orvos életét mutatja be személyes tárgyak, fényképek és írott dokumentumok alapján.
Okos Márton
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
