A Kolozsvári Állami Magyar Színház december 17-én ünnepelte fennállásának 230. évfordulóját. A Rhédey-ház báltermében történelmet írt Kótsi Patkó János színtársulata.
Nem volt kolozsvári, de annak tartotta magát. Szembeszállt a hatalommal, üldözték eszményei miatt, menekült és visszatért. 1872-ben született a felejthetetlen színigazgató és filmes, Janovics Jenő.
Az irodalomkritikusok az egyik legnagyobb magyar költőnek tartják, ugyanakkor jelentős műfordítói munkássága is. Bár elhagyta Erdélyt, szülőföldjét sosem feledte, verseiben minduntalan feltűnnek az itteni tájak, emberek.
A Magyar Országgyűlés arról döntött, hogy a 2022-es és 2023-as esztendőt Petőfi-emlékévvé nyilvánítja a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja születésének 200. évfordulója alkalmából. Az Érmelléken is él a Petőfi-kultusz.
Ötven év telt el a müncheni olimpia túszdrámájától, amelynek egyik áldozata a temesvári születésű vívóedző, Andre Spitzer volt.
Ma lett volna 79 éves Román Győző újságíró, szerkesztő, ha nem halt volna meg idén július 24-én, Bukarestben. Szinte észrevétlenül ment el, csupán egy visszafogott gyászjelentés jelent meg róla, írja az ehir. ro nagyváradi hírportál. <
Nagy siker övezte a Kolozsváron bemutatott magyar királyi sátrat, amely hű mása a középkori országgyűlések idején Rákosmezőn álló uralkodói sátornak. A sátor elkészítéséről Kontos Gáborral, a Múltból a jövőbe Alapítvány vezetőjével beszélgettünk.
A Magyar Patrióták Közössége augusztus 20-án, a magyar nemzeti ünnepen tette közzé a Rákosmezei Királydomb történetét bemutató dokumentumfilmjét.
A Híd Egyesület szervezésében tartottak Szatmárnémetiben Trianon-emlékműsort. A Magyarságkutató Intézet történésze, Köő Artúr előadásában úgy fogalmazott: a Trianont túlélő magyarság világviszonylatban is egyedülálló képeségekkel rendelkező nemzet.
A temető történelem. A Bihar megyei sírkertekben több száz éves hantok alatt művészek, költők, egyházi méltóságok, régi nemesi családok, feltalálók, császári-királyi kamarások és minden rendek urai nyugszanak, többnyire bozóttal benőtt hantok alatt.
Bihar megyében sok műemlék értékű templomot, kastélyt, kúriát újítottak fel az elmúlt évtizedben. Egyeseket egyházi alapítványok segítségével, másokat önkormányzati pénzekből vagy határon átívelő projektekből. Sok viszont a romos épület is.
Ki ne hallott volna Ötvös Csöpiről, a kemény öklű nyomozóról? Májusban töltötte volna 80. életévét Bujtor István színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, aki filmjeivel új műfajt teremtett a magyar filmjátszásban.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1222. április 24-én adta ki II. András (1205–1235) Fehérváron az Aranybullát, a rendi állam magyar jogrendszerének legfőbb tartóoszlopává váló oklevelet.
Az élet ma már elképzelhetetlen telefon nélkül. A 175 éve született Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója nem is sejthette, hogy találmánya mekkora változást okoz az emberek közötti kommunikációban.
Murádin László nyelvész 91 éves korában Kolozsváron hunyt el. Egyik írásában így vallott munkájáról: „szeretem anyanyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak drága örökségét, ezt a minden utánam jövő magyarra átszármaztatandó csodálatos nyelvet“.
Egy évszázada született a feledhetetlen rádióriporter, Szepesi György. 1922. február 5-én Friedländer György néven látta meg a napvilágot Budapesten.
Decemberben volt 63 éve annak, hogy Hollós István tanárt Sass Kálmán református lelkésszel együtt kivégezték a szamosújvári börtönárokban. Mártíromságának még sincs súlya, bár a miértekre nincs konkrét magyarázat.
A Házsongárd Alapítvány a nemrég felújított bethleni Bethlen-kripta után újabb sírokat mentett meg az utókor számára: tíz sírkövet tartalmazó sírkertet varázsolta újjá, ahol több református diakonissza nyugszik. Rájuk emlékeztek a Házsongárdi temetőben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
