HIRDETÉS
A rendszerváltás óta román, magyar, de más kelet-európai kormánypárti politikusok is azzal kérkednek, hogy régiónk nagy erőssége az olcsó és jól képzett munkaerő. Józan gazdasági elemzők azonban már rég figyelmeztettek, hogy ez nem több porhintésnél, hiszen az Európai Unió nyitottá vált tagországai közötti szabad átjárás elsősorban a fiatal és mobilis munkaerőt szippantja el, amit idősebb korosztályok is követni fognak. Több kelet-európai országban és főleg Romániában ez meg is történt.
Mindeközben idehaza annak örül a politikum és a statisztikai hivatal, hogy az európai uniós átlaghoz képest mintegy három százalékponttal alacsonyabb, 7 százalék körüli a munkanélküliségi ráta, ami egyharmada a spanyolországi kimutatásoknak. De ez a romániai hét százalék is úgy jön össze, hogy benne vannak a legszegényebb moldvai megyék magasabb statisztikái, hiszen Erdély nagyobb részén immár munkaerőhiány van. Elég, ha egy múlt hónapi háromszéki statisztikát elevenítünk fel, amely szerint a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség által szervezett háromszéki és Brassóból is érkező munkaadók állásbörzéjének 550 meghirdetett állására alig találtak jelentkezőt. De nem csak háromszéki jelenség az, hogy egy-egy vállalat autóbuszának reggelente a fél megyét kell bejárnia, hogy összegyűjtse munkásait.
A minimálbért kínáló vállalatok százezer eurós terepjárókkal közlekedő menedzserei ilyenkor széttárják kezüket, és azt mondják: az emberek nem akarnak dolgozni. Az ma már nem csak Székelyföldön, hanem Erdély más, szegényebb vidékein is természetes jelenség, hogy a munkavállalónak az éhbérrel kell megelégednie. Az olcsó munkaerő mítoszát sulykoló politikusok tézisei beértek, és úgy tűnik, ebből az ördögi körből egész vidékek nem tudnak kilépni.
A fiatalok többsége persze nem törődik vele: veszi a sátorfáját, és az első fapados repülőjárattal egy Romániánál magasabb munkanélküliséggel küszködő nyugat-európai országban próbál szerencsét, rendszerint sikerrel. Vállalva az elszakítottságot a családtól és a barátoktól, menekül a minimálbéres Romániából. Ezt a nemzedéket a legnehezebb meggyőzni az itthon maradásról, ami ellen, mi tagadás, gyakran szól a szülői biztatás is a külföldi munkavállalásra, hiszen a felnőttek a maguk bőrén érzik, hogy nem tudnak ígérni semmit, ami szülőföldjükön tarthatná gyermekeiket.
A kínálat-kereslet törvénye alapján a növekvő munkaerőhiánynak mégis felfele kellene kerekítenie a béreket. Mintegy bizonyosságként arra, hogy ma már Romániában is az egyik legnagyobb mítosz az olcsó munkaerő.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
