HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök szerint elérkezett az idő, hogy a Nobel-békedíj elnyerésével a világ hivatalosan is elismerje őt a 21. század „béketeremtőjeként.” A kijelentését azután tette, hogy több jelentős diplomáciai eredményt és látványos előrelépést ért el az Izrael és a Hamász közötti túszszabadítási és gázai háborút lezáró tárgyalásokban.
Ellentétben elődjével, Barack Obamával, aki 2009-ben kapta meg a békedíjat „mielőtt még bármit is tett volna”, Trump azt hangoztatja, hogy neki konkrét eredményei vannak:
„ha Obama lenne a nevem, tíz másodperc alatt megkaptam volna a Nobel-díjat. Soha nem fogják nekem adni a békedíjat. Kár, pedig megérdemlem, de soha nem fogom megkapni.”
Trump állítása szerint, amióta visszatért a Fehér Házba, sikerült „befejeznie hét háborút” – köztük az Izrael és Irán, Örményország és Azerbajdzsán, Kambodzsa és Thaiföld, Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság, India és Pakisztán, Szerbia és Koszovó, valamint Egyiptom és Etiópia közötti konfliktusokat. Bár hozzájárulása több esetben vitatott, néhány területen még politikai ellenfelei is elismerik az eredményeket.
A közel-keleti térségben Trump „béketeremtőként” büszkélkedik azzal, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombáztatott, amit „tökéletes műveletnek” nevezett, és szerinte ezzel véget vetett a „12 napos háborúnak”, amely az „Emelkedő Oroszlán hadművelettel” kezdődött. Ugyanakkor a konfliktus még nem ért véget, és Irán nem mondott le nukleáris törekvéseiről a súlyos szankciók ellenére sem.
Netanjahu izraeli miniszterelnök júliusi washingtoni látogatásakor be is jelentette, hogy Trumpot a Nobel-díjra jelölte az Ábrahám-egyezmények megkötése miatt, amelyek Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó, valamint Szudán között jöttek létre Trump első elnöki ciklusa idején.
A legutóbbi eredmény augusztus elején született: véget ért a csaknem 40 éve tartó Hegyi-Karabah-konfliktus. Miután Azerbajdzsán 2023-ban elfoglalta a területet, és örmény menekültek ezrei indultak útnak, Trump a Fehér Házban fogadta Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt és Ilham Alijev azeri elnököt, akik békenyilatkozatot írtak alá. A két vezető ünnepélyesen bejelentette, hogy közösen támogatják Trump Nobel-jelölését.
Júliusban a kambodzsai–thai határon egy ősi templom miatt kitört határvita tüzérségi összecsapássá fajult. Trump, aki éppen skóciai golfnyaraláson volt, felhívta mindkét vezetőt, és vámkedvezményeket ajánlott fel nekik – az ajánlat azonnali tűzszünethez vezetett. Kambodzsa miniszterelnöke augusztusban bejelentette, hogy benyújtotta Trump jelölését a Nobel-díjra.
A negyedszázada húzódó, időről időre fellángoló ruandai–kongói háború legutóbbi fordulóját az M23 lázadók támadásai jellemezték. A harcok Trump közvetítésével értek véget,
aki amerikai befektetéseket ígért a gazdag Kivu-régióban a tűzszünetért cserébe. Június 27-én a Fehér Házban békemegállapodást írtak alá. Trump ezt „a világ egyik legkeményebb háborújának” lezárásaként ünnepelte.
2025 áprilisában egy kasmíri terrortámadás után tüzérségi és légicsapások követték egymást a két atomhatalom között. Trump éjszakai tárgyalásokat kezdeményezett, és május 10-én bejelentették a teljes tűzszünetet. Pakisztán hálából Nobel-jelölést nyújtott be számára, míg Narendra Modi indiai miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Trump „túlzottan felnagyította a szerepét.”
Trump szerint „befejezte a háborút Szerbia és Koszovó között”, ám valójában közvetítése inkább jelképes volt. 2020-ban gazdasági együttműködési megállapodást segített elő Washingtonban, de politikai vagy biztonsági kérdéseket nem érintettek. Azóta a párbeszéd megszakadt, újabb összecsapások törtek ki, és Pristinát szankciók sújtják.
Trump szerint az út a Nobel-díjig politikai elfogultsággal van kikövezve: „Nem fogják nekem adni, mert csak a liberálisok kapják” – mondta. Támogatói Obama 2009-es díját hozzák fel példaként, amelyet „jó szándékaiért” kapott, jóllehet külpolitikáját sokan bírálták Szíria, Líbia és Oroszország kapcsán.
A szabályok szerint bármely államfő, miniszter, parlamenti képviselő, társadalomtudományi vagy jogi professzor, illetve korábbi Nobel-díjas tehet javaslatot. Idén 338 jelölés érkezett (244 egyéni és 94 szervezeti), amelyek adatait 50 évig titkosan kezelik. A jelöltek szűrése februárban kezdődik, a szűkített lista vizsgálata március és augusztus között zajlik, a végső döntést pedig október 10-én hozza meg az öttagú norvég bizottság. A díjátadó december 10-én lesz Oslóban.
A fogadóirodák szerint Donald Trump esélyei csekélyek a 2025-ös Nobel-békedíj elnyerésére. A Polymarket oldalon például mindössze 4% az esélye, a Kalshi platformon hasonlóan alacsony, messze lemaradva a három fő esélyes mögött: a szudáni segélyszervezetek (28%), a Földközi-tengeri mentőszervezetek (27%) és Greta Thunberg (22%).
Vagyis
bár Trump látványosan kampányol a békedíjért, a valószínűségszámítás és a fogadási piacok szerint csupán mellékszereplő marad – kevés eséllyel arra, hogy elnyerje a rangos elismerést.
Mindeközben az elnök minden erejét arra összpontosítja, hogy elérje a gázai túszok szabadon bocsátását és a háború végét – ami kétségtelenül növelné eddig is ellentmondásos politikai mérlegét. Az ukrajnai háború lezárására irányuló tárgyalások viszont megrekedtek. Trump továbbra is eltökélt „konfliktusmegoldóként” mutatja magát, abban bízva, hogy az öt norvég döntéshozó végül nemcsak szónoknak, hanem a történelemkönyvekben is helyet kapó béketeremtőnek látja majd.
Kisréti Zsombor fordítása
Az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Parlament és kisebbségvédelmi szervezetek részvételével szervezett konferenciát az EP Kisebbségi Intergroupja szeptember 24-én, az Európai Nyelvek Napján Brüsszelben.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
