A választások érvénytelenítése még mindig napirenden van

Az információk, nyilatkozatok, iratok és pletykák sokasága arra késztet, hogy elgondolkodjam: vajon nincs-e közöttük egy erős, jól eltussolt kapcsolat, amelyet a rendszer inkább erőből, mintsem az újságírók közömbösségéből vagy hozzá nem értéséből fakadóan fedett el a választásokkal kapcsolatban?

A főügyész, Alex Florența, a Legfőbb Ügyészség közleményével megtámogatva, bejelentette Călin Georgescu bíróság elé állítását, akit az alkotmányos rend elleni cselekmények kísérletében való bűnsegédlettel és hamis információk terjesztésével vádolnak. Vajon olyan bűncselekményekről van szó, amelyeket százoldalas, esszéisztikus és körmönfont megfogalmazásokkal írtak le, csak azért, hogy az ügyet azonnal a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe utalják? Pedig

egy ilyen ügy a DIICOT-ra tartozna, nem pedig a „szolgálatos emberre” a főügyészségnél, Marius Iacobra – az „Elodia-ügy” szereplőjére.

Ha nem működtek a régi trükkök az ügyosztályozással és besorolással, ha nem sikerült a számítógépes „játék”, akkor úgy tűnik, inkább fikciós, mint jogi alapú konstrukcióval „főzték össze” a vádiratot, s áttették az Akadémia utcába, ahol épp szolgálatban van Marius Iacob ügyész.

Az egész ország tudja, hogy a „stratégia érzelmi és viselkedési fertőzéssel, a kollektív érzelmek manipulálásával, egy feszült társadalmi pillanatban, az alkotmányos rend megváltoztatását, illetve az államhatalom gyakorlásának akadályozását célozta”. Vagyis nem arról volt szó, hogy az illető elnök legyen, ahogyan a versenyben indult, hanem hogy megdöntse az alkotmányos rendet: eltávolítsa Klaus Iohannist, egyik napról a másikra elfoglalja a Victoria-palotát, felfüggessze a parlamentet, és egyedül, a feleségével kormányozzon.

Mit mond az ügyészség?

„Az ellenséges szereplők a közvélemény folyamatos formálását, a hatóságok döntéshozatali képességének megingatását, valamint a társadalmi kohézió gyengítését célozták. A Romániában elindított kampány kiber­támadásokban, a közrend destabilizálásában, célzott lakossági kampányokban, félrevezetésben és választási befolyásolásban nyilvánult meg.”

A rendszer médiatrombitáinak harsány közvetítésével Alex Florența pontosan beleilleszkedett abba az ütemtervbe, amelyet Nicușor Dan július 18-án, Berlinben tett ígérete jelzett.

„Egy adott pillanatban, nem tudom pontosan mikor, egy hónap, két hónap múlva, elő fogunk állni egy teljes jelentéssel” – mondta akkor Németországban Nicușor Dan.

Eltelt két hónap. Nicușor ígért, az ügyészség pedig teljesített. A Donald Trumpnak tett tisztázás helyett Románia egy esszéisztikus vádirattal állt elő, amelyet Alex Florența főügyész egy sajtótájékoztatón nagy csinnadrattával hirdetett meg.

Biztos információk és mendemondák egyaránt keringenek az FBI által indított vizsgálatról, amely a romániai választások érvénytelenítését érinti. Elena Udrea említett egy, a Fehér Házhoz közel álló csoportot, amely őt is meghallgatta ebben az ügyben. Bár sokat nem árult el (s talán nem is tudott), megerősítette az amerikaiak érdeklődését. Ez az érdeklődés állítólag Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter érintettségéből fakad, akiket Donald Trump szívesen látna hasonló helyzetben, mint amilyenbe őt sodorták. Az amerikai törvények tiltják amerikai tisztségviselők beavatkozását más országok választásaiba. Nem véletlen, hogy a Trump–Nicușor Dan közötti első telefonbeszélgetésben felmerült a „tisztázás” szükségessége (Nicușor Dan saját vallomása szerint). Az amerikaiak állítólag bizonyítékokkal rendelkeznek Biden és Blinken érintettségéről a romániai választások érvénytelenítésében, s ha ezek beigazolódnak, akár büntetőeljárás is indulhatna ellenük – kihallgatással, sőt ujjlenyomat-vétellel (ha még lenne erre mód Biden esetében).

Romániában Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság volt elnöke már állítólag meghallgatáson is volt az amerikai nagykövetség munkatársai előtt.

Az ügy, amelyben egy közigazgatási határozat megsemmisítését kérik – mégpedig az Alkotmánybíróság 32/06.12.2024. számú döntésének érvénytelenítését – Rodica Albu ploiești-i állampolgár keresete nyomán indult, és mindmáig nincs lezárva.

A Külügyminisztérium – egy Oana Țoiu miniszter nevében aláírt dokumentumban – az Állandó Választási Hatóságtól kért tisztázást amiatt, hogy a romániai eset bekerült az Egyesült Államok külügyminisztériumának az emberi jogokról szóló, 49. éves jelentésébe.
„Az Állandó Választási Hatóság esetleges megjegyzéseit vagy álláspontját a külügyminisztérium a következő címre kéri megküldeni: doce@mae.ro, lehetőség szerint … 2025. szeptember …-ig” – áll a MAE közleményében.

Számtalan jel mutat arra, hogy a téma még mindig forró, és az amerikaiakat komolyan foglalkoztatja a bukaresti politikai-választási bűncselekmény kimenetele.

Ugyanakkor, amint a dîmbovițai kulisszák mögött zajlanak az események, Románia igyekszik elsiklani a volt amerikai vezetők érintettsége felett a 2024. decemberi érvénytelenítés ügyében, s inkább az orosz befolyás narratíváját erősíti, illetve egy jogi alapokra helyezett érvénytelenítést próbál felmutatni, „az Alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntésének” fedezékében.

Túl sok az egybeesés, és túl sok a jel arra, hogy a 2024. decemberi választások érvénytelenítésének következményei még mindig nem dőltek el végleg.

Kisréti Zsombor fordítása