HIRDETÉS

Miért jó a marokkói tengerpart?

Csermák Zoltán 2018. január 05., 19:03 utolsó módosítás: 2018. január 05., 19:13

A magyar turistának Észak-Afrika térképét szemlélve elsőként Tunézián akad meg a szeme. Talán ez az orientáció motiválta a tunéziai turisztikai minisztert is, hogy hazáját népszerűsítse Közép-Európában. A politikus az Erdélyi Naplónak adott exkluzív interjút.

Marokkói teabemutató Fotó: Turizmus.Ltd

– Miniszter úr, miért időszerű Marokkó és Magyarország kapcsolatainak erősítése?

– A marokkói–magyar diplomáciai kapcsolatok a régmúltra nyúlnak vissza, s úgy gondolom, mind a mai napig példaértékűek. Talán ebből adódik a szándék, hogy a gazdasági kapcsolatok is élénküljenek a két ország között. A látogatásom kifejezett célja a kétoldalú kapcsolatok erősítése. Köztudott, hogy mindkét ország idegenforgalma nagyon fejlett, Magyarország céljai, nézetei is nagyon megalapozottak. Ezeknek a kapcsolatoknak a megerősítését szolgálja két közvetlen légi járat beindítása Marokkó és Budapest között. Nemcsak úgy tekintünk Budapestre mint Magyarország fővárosára, hanem mint a régió nagyon fontos központjára is. E nyitással a marokkói turisták is felfedezhetik ezt a nagy múltra visszatekintő, kultúrában gazdag várost.

Mohamed Said turisztikai miniszter egyre több magyart szeretne látni Marokkóban Fotó: Turizmus.Ltd

– Hogyan látja a magyar turisták érdeklődését Marokkó iránt?

– A magyar turisták jelenléte hazánkban ma talán még nem túl jelentős, de nagyon remélem, hogy e két repülőjárat beindításával mindkét oldalról emelkedni fog a turisták száma. Meggyőződésem, hogy az idegenforgalom fejlesztésének fontos kiindulópontja a légi kapcsolatok fejlesztése. Ezt szolgálja annak az egyezménynek az aláírása is, amiért részben Magyarországra érkeztem. E megállapodást a marokkói turistahivatal és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége köti.

– Mi lehet igazán vonzó Marokkóban egy magyar turista számára?

– Marokkó elhelyezkedése révén előnyös stratégiai helyzetben van mind a mediterrán térségben, mind pedig az Atlanti-óceán vidékén. Ne feledjük, háromezer-ötszáz kilométeres partszakasz várja az idelátogatókat. Emellett az ország gazdag kulturális élete is vonzó lehet a vendégek számára. Érvként említem még, hogy a nemzetközi idegenforgalomban is nagyra értékelik mind az országot, mind pedig a turisták által látogatott helyek színvonalát.

– Mit jelent az idegenforgalom Marokkó gazdasági életében?

– A 33 millió lakosú Marokkó – földrajzi helyzete folytán – ajtó Afrikára. Gazdaságának fejlődése több szempontból is dinamikus. A turizmust tekintve Marokkó a nemzetközi idegenforgalom legfontosabb 20-25 úti céljai közé tartozik. Nemzeti jövedelmének 8 százaléka  származik a turizmusból, s a gazdasági ág közvetve és közvetlenül mintegy két és fél millió embernek ad munkát. A fejlődéssel összefüggésben nagyon fontos beruházásoknak lehetünk részesei, ezért a közép-európai nyitás is nagyon fontos számunkra.

Marokkói látkép: Aït Benhaddou, az erődített falu Fotó: Turizmus.Ltd

– Végül egy személyes kérdés: első magyarországi útján üdvözölhetjük?

– Ez az első hivatalos utam, magáncélból már jártam a szép Magyarországon, amelynek igazi csodálója vagyok.

Marokkóról dióhéjban
Marokkó történelme a föníciai időkre nyúlik vissza, stratégiai jelentősége minden nagyhatalom érdeklődését felkeltette. A római hódításnak a vandálok uralma vetett véget, majd a Bizánci Birodalom részévé vált. Az iszlám hódításnak a VII. században esett áldozatul, ezt követően a törökök, spanyolok vetettek szemet a gazdag vidékre. A francia gyarmatosítás után 1956-ban vált függetlenné. Ha egy átlag magyart megkérdeznek az országról, akkor összevonja szemöldökét, kis rávezetéssel néhány közhely juthat eszébe. Pálcikás játékkal, marokkóval gyakran játszanak a gyerekek, s jókat vitatkoznak, hogy az adott szál elmozdult-e. Rejtő Jenő könyveire emlékezhetünk vissza, amikor Agadirban vagy az Atlasz hegységben masíroztak a légiósok. Marrákes a sakkozók szívét dobogtathatja meg.
A 6:3, avagy Játszd újra Tutti filmslágere a Jaj, a Helén szeme kékje olyan titokzatos, mint Tangernél a tenger szintén egy fogódzópont lehet. Amire viszont az idősebb generáció tagjai felkapják a fejüket, az Casablanca, a hasonló címmel készült filmet a leghíresebb filmek között tartják számon. Mi, magyarok is büszkék lehetünk az alkotásra, hiszen Kertész Mihály rendezte, a moziban Peter Lorre (Löwenstein László), S. Z. Sakall (Szőke Szakáll-Gerő Jenő) is fontos szerepet kaptak. Arról nem is beszélve, hogy az egyik főhős, Victor László is magyar névvel (ugyan kicsit cseh beütéssel) büszkélkedhetett.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS