Borbarátságra épített nemzetpolitika

A Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program első konferenciáját idén nyáron Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban rendezték meg. A résztvevők legfőbb feladatukként a Magyarország határain kívül élő szőlő- és bortermelők szülőföldjükön való egyéni és közösségi boldogulását tűzték zászlójukra.
E nemes nedű tiszteletére a Kárpátok bora nevű program Nagyváradon tartotta második találkozóját. A program meghirdetett célja, hogy a külhoni (partiumi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, őrvidéki, bácskai és szlavóniai) borvidékek színvonalas piaci megjelenéséhez szükséges fejlesztéseket támogassa. A konferenciával egybekötött bornap nagyszerű alkalmat nyújtott a külhoni borászok számára, hogy új piaci területekkel és eddig nem ismert borászokkal találkozzanak, megismerjék a Kárpátok Bora internetes felületét, valamint arra is, hogy új érdeklődők csatlakozzanak a csapathoz.
A nagyváradi várban a november 16-án délelőtt kezdődő rendezvényen előadást tartott Szabó Pál Csaba történész, a Magyar Házak igazgatója, Konkoly Mihály bortanácsadó, Berényi Oszvald head sommelier és Káprai Tamás, a Kárpátok Bora honlap fejlesztője. A délutáni órákban Szabó József helytörténész az érmelléki borvidéket mutatta be, Heit Lóránd, a Bakator Szövetség elnöke pedig a legjobb érmelléki borászok borait ízleltette meg az érdeklődőkkel. A rendezvény háziasszonya Pálfi Noémi borszakértő volt, a nagyváradi Borbarátnők Egyesületének elnöke.

A találkozó alkalmat adott arra, hogy a Bihar megyei borászok is beiratkozhassanak a program adatbázisába, és ezzel hozzájussanak a szakmai fejlődést, a piaci megjelenítést és a borok értékesítését célzó támogatásokhoz.

A magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságához tartozó, állami tulajdonban álló Magyar Házak új platformokat kínálnak a döntően szórványban élő külhoni magyarságnak, a magyar–magyar, a magyar–román, a magyar–szerb, a magyar–szlovén és a magyar–horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak és intézményeknek. Tevékenységi területük a jelenlegi Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégió szerbiai és romániai területe, vagyis a szerbiai Vajdaság, a romániai Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék, valamint Horvátország, Dalmácia, Szlovénia. Összességében mindazon területek, ahol a tágan értelmezett magyar kultúrának és közösségi jelenlétnek emlékei, érdekei és lehetőségei jöttek létre, maradtak fenn. Ezen információkat osztotta meg Szabó Pál Csaba, a Magyar Házak ügyvezető igazgatója. E törekvésekkel összhangban a Magyar Házak-tervezet fejlődő rendszerében több terv körvonalazódik. Ezek valós nemzetpolitikai igényt elégítenek ki. Például keveset tudunk a határon túli magyar múlttal rendelkező településekről, ezért indult el a Magyar Jelenlét elnevezésű terv, amely 101 honlapon mutat be Kárpát-medencei, határon túli magyar településeket értékes adatokkal látva el az odalátogatókat.
Régi probléma, hogy a külhoni kiadók könyvei nincsenek jelen a magyarországi könyvpiacon. Ennek ellensúlyozására indul a Kárpát-medencei Könyves Ház terv is, amelynek keretében összegyűjtik a külhoni könyvkiadók egyéves könyvtermésének színe-javát, és saját hálózatukban, valamint az Ünnepi Könyvhéten külön standon mutatják be és értékesítik.

A rendezvény háziasszonya Pálfi Noémi borszakértő volt, a nagyváradi Borbarátnők Egyesületének az elnöke • Fotó: Sütő Éva

Konkoly Mihály borászati szakértő, bortanácsadó, a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program koordinátora vetítettképes előadáson mutatta be a magyarországi borpiac működését, a piac szereplőit.

Kitért a nagykereskedők üzletfilozófiájára, a borválaszték összeállításának elveire. Az előadás nyomán a külhoni borászok megismerhették a magyarországi borpiaci környezetet, a piac működési feltételeit, amelyeket teljesíteniük kell ahhoz, hogy e piacon értékesíthessék boraikat.
A nagy és kiskereskedelmi környezet bemutatása után Berényi Oszvald borszakértő arról tartott előadást, miként van jelen a bor a vendéglátóipar ajánlataiban. Részletes aprólékossággal ismertette, milyen szempontok szerint fogadják be az éttermek a borajánlatokat, milyen feltételeknek, elvárásoknak kell eleget tenniük, hogy felkerüljenek az itallapra.
A konferencia délelőtti előadássorozata Káprai Tamás webfejlesztő előadásával zárult, aki bemutatta a fejlesztés alatt álló Kárpátok Bora weboldalt, amely élesítés után a www.karpatokbora.hu webcímen lesz elérhető. A külhoni borászok megismerhették, miként kerülnek a nyilvánosság elé a borászatukról feltöltött információk az adatbázisba, és miként válnak az értékesítést segítő, hatékony marketing-kommunikációs üzenetekké a Kárpát-medencei borpiacon.

Az Érmellék szőlészetének és borászatának történetéről a bihardiószegi Szabó József helytörténész beszélt. A hallgatóság rálátást szerezhetett a vidék borkultúrájának múltjára és jelenére, beszélt a híres bakator szőlőfajta hazájának nagy szőlőtermesztőiről, a szőlőfajta kipusztulásáról, majd későbbi visszatelepítéséről, a diószegi Zichyek szerepéről a helyi borkultúrában, az általuk alapított híres vincellériskoláról és sok más érdekességről, amelyek eddig nem hangzottak el a témával kapcsolatban. A közönség a székelyhídi, illetve a bihardiószegi versenyek kapcsán a régi borversenyek reneszánszába is bepillantást kaphatott.
Nem véletlen, hogy a Kárpátok Bora Külhoni Magyar Borászati Adatbázis program második találkozóját a Partium fővárosában, Nagyváradon szervezték meg, hiszena történelmi régió jelentős borászati hagyományokkal, borkultúrával és fejlesztési programokkal rendelkezik. Szőlőter­mesztésre alkalmas éghajlata révén csak az Érmellék veheti fel vele a versenyt, amely mindig remek bortermő vidék volt.

A bihardiószegi, a székelyhídi bakator levéről legendák szólnak. Az érmelléki borok becsületéről és főleg a diószegi bakatorról Heit Lóránd, a Bakator Szövetség elnöke beszélt.

A bakator szőlő visszatelepítése 2013 májusában kezdődött el. A visszatelepítés célja a hagyományápolás, a borkultúra és a borturizmus felélesztése az Érmelléken.

Bihardiószeg feltétlenül szeretné felhívni a figyelmet az érmelléki borokra, ezért a Zichy-kastély kertjében évente szervezik meg a Bakator bor- és gasztrofesztivált. A rendezvénnyel sikerült elérni, hogy akár Debrecenből, akár Nagyváradról érdemes felkeresni az érmelléki borvidék pincéit és megkóstolni fehér és vörös boraikat. A bakator érmelléki márkává fog nemesedni, mint a már jól ismert magyar borok.

Debrecen városa idén a szőlőfajta termesztését ötezer bakatoroltvánnyal segítette. Ezzel a 2,3 millió forintos adománnyal mintegy 2,5 hektáron teszik lehetővé a szőlőgazdálkodást.

Az erdélyi Bihar Megyei Tanács, valamint Debrecen önkormányzata mintegy tízezer szőlőoltványt osztott ki szőlőter­mesztéssel foglalkozó érmelléki gazdáknak. Bihardiószeggel együtt így körülbelül tíz érmelléki településre kerültek oltványok.
„Abban vagyunk érdekeltek, hogy az Érmellék egyre jelentősebb és egyre nagyobb, magasabb minőségi értéket képviselő borvidéke legyen a magyar boroknak” – nyilatkozta idén nyáron Papp László, Debrecen polgármestere, majd hozzátette: ehhez a cívisváros szakmai segítséget is ígért az ottani gazdáknak.
A találkozón természetesen összekötötték a hasznosat a kellemessel is. A vár nevezetességeinek számba vétele után az esti órákban a régió borainak „megítélésére” is rátértek. A jelenlévők megismerhették Czapp Árpád, Hegedűs Attila, Heit Lóránd, Lengyel Csaba, Nagy Sándor, Mados Attila és Piheni Annamária borászatának történetét, az általuk termesztett szőlőfajtákat és a borászatukban készített borokat.