HIRDETÉS
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint idén szeptemberben 916,758 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 886,983 milliárd lejről. A pénzügyminisztérium által kiközölt adatsorok azt mutatják, hogy GDP-arányosan az augusztus végi 52,7 százalékról szeptember végére 54,4 százalékra dagadt a román államadósság. Közben a szeptember végi 5,44 százalékról október végére 6,19 százalékra nőtt a GDP-arányos költségvetési hiány.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a költségvetés végrehajtása 2024 első tíz hónapjában a bruttó hazai termék (GDP) 6,19 százalékának megfelelő 109,42 milliárd lejes hiánnyal zárult. A múlt év azonos időszakában 62,81 milliárd lej, GDP-arányosan 3,91 százalék volt a deficit.
Az Agerpres hírügynökség által idézett adatsorok szerint a költségvetés bevételei az első tíz hónapban 473,53 milliárd lejt tettek ki, 13,1 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában. A költségvetési kiadások éves összevetésben 21 százalékkal 582,94 milliárd lejre nőttek.
Mindez azt jelenti, hogy alaposan túlköltekezett a kormány az idei választási szuperévben. Így menet közben a Ciolacu-kabinet is kénytelen volt beismerni, hogy lehetetlenség tartani a 2024-es állami költségvetés sarokszámainál megjelölt 5 százalékos deficitcélt, és 6,94 százalékra emelte az értéket. Az Európai Bizottság becslései szerint azonban a deficit még ennél is magasabb lesz, 7 százalék körül alakul, és még pesszimistább a Költségvetési Tanács, amelynek előrejelzése szerint Románia valószínűleg 8 százalékos költségvetési hiánnyal fogja zárni ezt az évet.
Hasonlóképpen 8 százalék körüli deficitet vár Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja,
aki október végén a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a bukaresti kormány.
Ő maga közgazdász szemmel nem nagyon látja azt, hogyan lehetne adóemelések nélkül gyors ütemben érezhetően mérsékelni a költségvetési hiányt.
„Egy ideális világban az első lépés az volna, hogy a kormányzat a kiadási oldalon megpróbál minél hatékonyabbnak lenni, azt hiszem, még mindig volna erre tér. Ezt követően a második lépcső az, hogy javítja a behajtás hatékonyságát – azt hiszem, hogy itt is van tér. Amikor a lehetőségek elfogynak, a harmadik és egyben utolsó lépésben nyúl csupán egy kormányzat az adóemeléshez.
– vetítette előre a nem túl kecsegtető forgatókönyvet a makrogazdasági elemző.
Igazán okosak azonban csak azt követően leszünk, hogy megalakul az új kormány, és elkezdenek dolgozni a jövő évi állami költségvetés sarokszámain, illetve amikor részleteibe menően ismertetik azt a deficitcsökkentő hétéves tervet, amelyet az Európai Bizottság kérésére készített a kormány.
Marcel Boloș pénzügyminiszter épp a múlt héten dicsekedett azzal, hogy Románia azon öt tagállam közé tartozik, amely négy év helyett hétéves költségvetési kiigazítási időszakot kapott.
Hangsúlyozta, hogy a hétéves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára.
„A valóság elferdítésére tett kísérletekkel szemben az igazság a következő: a 7 éves kiigazítás létfontosságú lehetőség Románia számára. Hogy miért? Mert lehetővé teszi:
Aláhúzta továbbá, hogy a terv továbbá azt is biztosítja, hogy Románia be tudja fejezni a kohéziós alapból, illetve az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó magas társfinanszírozású projekteket befejezését, valamint „megvédi a fejlődést, mivel csak így lehet végrehajtani az emberek életét javító, az állami költségvetésből finanszírozott beruházásokat: Anghel Saligny, PNDL, CNI” – utalt a különböző állami beruházási programokra Marcel Boloș.
Ami a hétéves, a 2025–2031-es időszakra vonatkozó deficitcsökkentő tervet illeti, a kormány október végén bocsátotta közvitára. A dokumentum szerint
a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a költségvetési hiányt a 2024-es 7,9 százalékról 2031-re 2,5 százalékra csökkenti, évente mintegy 0,8 százalékos csökkenéssel.
A kormány ugyanakkor a közalkalmazottak fizetésére fordított kiadások korlátozását tervezi a prémiumoknak az alapfizetés 20 százalékában történő maximalizálásával, a foglalkozási csoportok rangsorolási együtthatóinak felülvizsgálatával és a helyi közigazgatás bértábláinak újbóli bevezetésével.
Ugyanakkor a terv előkészíti az utat az adókulcsok megváltoztatására.
„Az adózási szabályok aktualizálása/felülvizsgálata, beleértve az adóalapokat és az adókulcsokat az adók és illetékek fő kategóriáira, mint például: társasági adó, jövedelemadó/társadalmi járulékok, hozzáadottérték-adó, jövedéki és környezetvédelmi adók, helyi adók és illetékek, valamint az adórendszer vonatkozó adói és illetékei, valamint a nem adójellegű bevételek (beleértve a jogdíjrendszert)”.
Azt, hogy konkrétan hogyan lát neki jövőre a deficitcsökkentésnek az új kormány, tán még a kabinet leendő tagjai sem látják most át világosan. Kampányban viszont fűt-fát ígértek, és leginkább azt, hogy nem áll szándékukban adót emelni. Aztán azt, hogy a valóság rájuk kényszeríti-e mégis, meglátjuk.
Marcel Ciolacu kormányfő mindenesetre október végén ismételten megígérte, hogy nem emelik jövőre az általános forgalmi adó (áfa/TVA) szintjét. Akkor azt hangsúlyozta, a költségvetési kiadások további csökkentése és az adók sokkal hatékonyabb begyűjtése segíteni fogja az Európai Bizottsággal egyeztetett deficitcsökkentési tervbe foglalt vállalások teljesítését.
A kormányfő szerint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a deficitcsökkentési terv 2025-re a GDP-arányos állami bevételek 1,1 százalékpontos növekedést írja elő az eredeti elképzelések szerinti 2,5 százalékpontos növekedés helyett.
„Ez pedig fenntartható. Mert el lehet érni a költségek csökkentésével és az adóbevételek sokkal hatékonyabb begyűjtésével, szem előtt tartva, hogy közelítünk a digitalizáció megvalósításához, de a közpénzekkel való sokkal jobb gazdálkodáshoz is” – magyarázta a miniszterelnök.
Arra kérdésre, hogy eltörlik-e bizonyos termékkategóriák áfakedvezményeit, Ciolacu kijelentette: ennek azért nem látja értelmét, mert az intézkedés csak jelentéktelen bevételnövekedést eredményezne.
Ezzel szemben a miniszterelnök szerint a kis- és közepes bérjövedelmek esetében csökkenteni kell a munka adadóterheit, főként a 26 évvel fiatalabb munkavállalók körében, mert ezzel is mérséklődne a munkanélküliség. A választások után napirendre kell tűzni ennek az intézkedésnek a megvitatását is – mondta másfél hónappal ezelőtt Marcel Ciolacu, akinek a nevét sokan az alakuló (nagy)koalíciós kormány leendő miniszterelnökeként emlegetik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
