Választás kérdése az egészséges élelmiszer – beszélgetés T. Veress Évával a biotermesztésről

Makkay József 2019. szeptember 11., 15:12 utolsó módosítás: 2019. szeptember 11., 15:29

Legbiztosabban biotermékekkel őrizhetjük meg egészségünket, állítja a hazai biomozgalom megalapozója, dr. T. Veress Éva biológus. A nyolcvanéves szakember az elmúlt három évtizedben több száz előadásban és újságcikkben népszerűsítette az egészséges élelmiszerek fogyasztásának fontosságát. Kolozsvári otthonában a romániai biotermesztésről és ökogazdálkodásról beszélgettünk.

Szederbokrát mutatja kolozsvári kiskertjében a professzorasszony Fotó: Makkay József

– Édesapja, Veress István évtizedekig mezőgazdasági szakiskolai, majd agráregyetemi oktató volt, ön biológusként szintén a nagyüzemi mezőgazdaságban hasznosítható vetőmagkutatásokkal foglalkozott. Hogyan váltak a biotermesztés elkötelezettjeivé?

– Idehaza, kolozsvári zöldségeskertünkben mindig ösztönösen kevés vegyszert használtunk. Ebből az 1980-as évek közepére lett komolyabb elköteleződés, amikor a Magyarországról járatott Kertészet és szőlészet című folyóirat apró cikkeben kezdett foglalkozni a biotermesztés tudnivalóival.

Édesapámnak annyira megtetszett az ötlet, hogy beleásta magát a témába, és elhatároztuk, hogy elöljáróban háztáji kiskertünket avatjuk biokertté.

Ehhez igazából a kevés műtrágyáról kellett lemondani, mert akkoriban alig használtunk más vegyszert, a kertet szerves trágyával gondoztuk. Édesapám lelkesen felvállalta a módszer népszerűsítését, és a Falvak Dolgozó Népe című mezőgazdasági hetilapban mintegy húsz cikket közölt erről. Tőlem sem állt távolt a módszer, hiszen 1974-ben Környezetvédelem és mezőgazdaság címmel megjelent könyvemben sok mindent tisztáztam a vegyszerhasználattal kapcsolatban.

Öt évvel ezelőtt dr. T. Veress Éva magyar állami kitüntetést vehetett át Kolozsváron Fotó: Horváth László

– Mennyire volt fogadókészség a kommunista években a nagyüzemi mezőgazdaságban biogazdálkodásra?

– Semennyire. Környezetvédelemről hivatalosan nem eshetett szó. Emlékszem, amikor a kiadóban elolvasták a könyvem kéziratát, elképedtek.

A cenzúra végül kidobta a szöveg felét, a könyv csak így jelenhetett meg, én mégis nagyon örültem neki, hiszen ez volt Erdélyben a kommunizmus évtizedei alatt az első magyar nyelvű kiadvány, amely tartalmazta a védett növények és állatok listáját.

Cikksorozatában édesapám is csak a háztáji kiskertekre szorítkozhatott. Rajtunk kívül a nyolcvanas években senki nem vetette fel Erdélyben az ökológiai gazdálkodás, a biokertészet fontosságát.

– Ezen a területen is a rendszerváltás hozta el a változást. Hogyan emlékszik a három évtizeddel ezelőtti indulásra?

– Vendégprofesszori meghívást kaptam 1991-ben a budapesti orvostudományi egyetem biofizikai intézetébe, és szabadidőmben férjemmel, Tótfalussy Béla újságíróval szétnéztünk több intézményben. Budapesten fogalmazódott meg, hogy Erdélyben el kéne indítsuk a biotermelés első klubjait, egyesületeit. Ebben nagy segítségünkre voltak a Magyar Biokultúra Egyesület munkatársai, személyesen Sárközi Péter professzor, aki oroszlánrészt vállalt a magyar biokertészet népszerűsítésében.

– Hogyan fogadták Erdélyben a kezdeményezést?

– Elég nagy vitáink voltak akkoriban a mezőgazdasági szakemberekkel. A férjem a Kolozsvári Rádió magyar adásában egy éven keresztül heti tízperces műsorban népszerűsítette a biotermesztést, közben cikkeztem róla a Falvak Népe hetilap hasábjain, majd a frissen indított Kertbarátok Lapja oldalain foglalkoztunk behatóbban a témával. Emlékszem,

a jeles marosvásárhelyi agrárkutató, a néhai Tamás Lajos dörgedelmes válaszcikkben utasította el a vegyszermentes mezőgazdaság ötletét. Azzal érvelt, hogy a középkorba akarjuk visszavezetni a mezőgazdaságot.

Később személyesen is találkoztam Tamás Lajossal – több agrárszakemberrel együtt részt vettünk az Erdélyi Gazda szerkesztőbizottságában –, és tartós barátság alakult ki közöttünk. Növényvédelmi előadásaiban később mindig megemlítette a biotermesztést is: részletesen beszélt a vegyszeres növényvédelemről, de elmondta ennek alternatíváját is, „amit T. Veres Éva hirdet”.

Paradicsombokrok. A biokertben minimális permetezéssel is bőséges a termés Fotó: Makkay József

Az évek során sok olyan agrárszakember állt a mozgalmunk mellé, akik kezdetben ellenezték.

– Mennyire haladt nehezen a mozgalom romániai intézményesülése?

– A kilencvenes években ez a folyamat Magyarországon is nehezen haladt, hiszen csak a kétezres évektől terebélyesedett akkora mozgalommá, hogy a nagyobb területeken gazdálkodó agrárszakembereket, agrárvállalkozókat is megcélozza. Erdélyben a Bioterra Egyesület bejegyzése hozott áttörést. Az egyesületet svájci segítséggel létrehozó Albert Imre a kilencvenes években Kolozs megyében megalkotta a biotermesztést ellenőrző első romániai intézményt. Az ő érdeme, hogy mára tucatnyi hasonló biotermesztés-ellenőrző cég működik az országban és hivatalosan mintegy 280 ezer hektáron folyik felügyelt biotermelés. A kilencvenes évek elején Kolozsváron mi alakítottuk meg elsőként a Kertbarátok Egyesületét, amely Erdély-szerte összefogta a kisebb-nagyobb csoportokat, a biológiai kertészkedés mellett elkötelezett embereket.

– Mekkora szerepe volt az erdélyi biomozgalom kiépítésében a külföldi tapasztalatoknak?

– Meghatározó, hiszen az ottani tapasztalatok győztek meg arról, mekkora potenciál rejlik benne. Sokat tanultunk Svájcban és Németországban. Én már a nyolcvanas években olvastam Erdélybe bejutó nyugati mezőgazdasági szaklapokban, hogy egy svájci vagy német állampolgár hétvégeken 100–120 kilométert is utazik, hogy biotermékeket vásároljon. Az évek során egyre nagyobb lett az érdeklődés a vegyszermentes mezőgazdasági termékek iránt, és az ágazat dinamikus fejlődésnek indult Nyugat-Európában.

A kilencvenes években mintegy 40 biofarmot látogattunk meg Svájcban és Németországban, de jártunk Ausztriában is, amely Európa legnagyobb biotermék-felvevő piaca.

A nyugati tapasztalatokhoz képest a romániai piac gyerekcipőben jár, de nálunk a fejlődés dinamikája óriási, hiszen húsz év alatt kétezerről 280 ezer hektárra nőtt a biotermelésbe bevont területek nagysága. Magyarországon is látványos a fejlődés. Az évente megrendezett Növényvédelmi Fórumokon ellátogatunk biofarmokra is. Legutóbb olyan gazdaságban jártam, ahol 300 hektáron történik környezet- és egészségbarát mezőgazdasági termelés.

Növénytársítás. A káposztafélék fontos védelmet nyújtanak a paradicsomnak is Fotó: Makkay József

– A hazai mezőgazdaságban mennyire jó üzlet biomódszerekkel termelni?

– Abból kell kiindulni, hogy ezeknek a termékeknek magasabb az áruk, hiszen nagyobb az anyagi ráfordítás, nagyobb a munkaerőigény. Az európai uniós támogatási rendszer nálunk is külön támogatást nyújt a biotermeléshez, ami kezdetben sok konjunktúralovagot is vonzott, akik a pénzt látták benne. Amikor az első években meghirdették az uniós támogatást, óriási volt a túljelentkezés. A kezdetben egy hektárra beígért 1500 eurós támogatás a pályázók nagy száma miatt a felére csökkent. Emiatt sokan abbahagyták, de aki maradt, illetve akik utólag iratkoztak be, azok már kezdik érteni a biotermesztés lényegét. Különbséget tennék a nagyobb farmok által megtermelt és forgalmazott biotermékek, bioélelmiszerek és a kisgazdák termékei között, akik saját kiskertjükben szenvedélyből és meggyőződésből használják a biotermesztés módszereit. Ők ugyan nem részesei az ellenőrzött biotermelés rendszerének, de számuk egyre nagyobb, és saját családjukat vagy barátaikat látják el jó minőségű, egészséges zöldséggel, gyümölccsel vagy hús- és tejtermékekkel.

– Mennyire nehéz mai körülmények között a vegyszermentes mezőgazdaság?

– A biogazdálkodás sem teljesen vegyszermentes, hiszen kisebb koncentrátumban felhasználhatók réz- és kéntartalmú szerek, tiltottak viszont a növénybe felszívódó vegyszerek és a gyomirtók. Az utóbbi években elég sok környezetbarát készítmény jelent meg, amelyek segítik a biotermelők boldogulását. Gyógynövényolajokból készülő kivonatok is piacra kerültek, amelyek növekedésserkentő hatást fejtenek ki és erősítik a haszonnövény ellenállását.

A biogazdálkodás sokrétű növénytermesztési technológiát igényel, amelyben fontos szerepe van a talajlazításnak, a talajtakarásnak, a hőkezeléssel megoldható korai gyomirtásnak és a növénytársításoknak egyaránt.

Megfelelő növénytársítással egyik növény védi a másikat. A hagymát és a sárgarépát például váltakozó sorokba szoktam ültetni, vagy a paradicsom mellé mindig kerül káposztaféle. Mivel kiskertben nem éri meg fejes káposztát termelni, nálam a növénytársításba rendszerint brokkolit, bimbóskelt vagy valamilyen más káposztafélét használok. Sok táblázatom van erről, hogy melyik növénynek milyen pozitív hatása van a másikra: elriasszák a kórokozókat és kártevőket, vagy éppen azokat az élőlényeket vonzzák, amelyek megvédik őket.

– A klímaváltozás mennyire borítja fel a biokertészek munkáját?

– Fontos, hogy a kertész is nyitott szemmel járjon a kertben, megfigyelje, milyen fajták szárazságtűrőbbek, és inkább azokat válassza. A nagy kánikula igen megnehezíti a munkánkat, hiszen +30 Celsius-fok fölötti hőmérsékleten leáll a növények fotoszintézise. Emiatt nem találkozunk manapság szép piros paradicsommal, mint régebben, csak rózsaszínnel. De az ilyen kihívásokra is van megoldás. Édesapám fiatal szakemberként már 1945-ben megírta a Gazdanaptárban, hogyan kell a paradicsomot úgynevezett X alakú sorokban termeszteni. Én is három különböző ágra vezetem a paradicsomot, és meghagyok egy-egy oldalágat is, hogy védje a gyümölcsöket az erős napsütéstől.

Az is a klímaváltozás egyik következménye, hogy ma már évente kétszer-háromszor kell megpermetezni a paradicsomot, pedig harminc évvel ezelőtt permetezés nélkül is szépen termett.

– Az agrárszakember-képzésben mennyire sikerült megtörni a jeget?

– Noha hivatalosan még nem jelentek meg a biogazdálkodásra szakosodott kertész- és agrármérnöki szakok, az egyetemi oktatók körében is támogatottsága van a mozgalomnak. A kolozsvári agrártudományi egyetem több tanárának van például biofarmja, illetve az ott végzett szakemberek közül többen is elkötelezték magukat a környezetbarát gazdálkodás mellett. Hasonló a helyzet a magyarországi agráregyetemeken is. Engem évi rendszerességgel meghívnak a magyarországi Növényvédelmi Fórumra, ahol a biogazdálkodás témakörében szoktam előadásokat tartani továbbképzésre jelentkező agrárszakembereknek is.

– Az állami szervek folyamatosan nyugtatgatják a közvéleményt, hogy a kereskedelembe kerülő élelmiszerek ellenőrzöttek és biztonsággal fogyaszthatók. Mennyire mérik például a zöldségek és gyümölcsök vegyszertartalmát?

– Szinte semennyire! Az a szomorú, hogy európai uniós csatlakozásunk óta az élelmiszer-biztonsági rendszerek átalakultak, sőt leépültek. Pontosabban azok a laboratóriumok, amelyek a vegyszermaradványok kimutatását szolgálták. Senkinek nem érdeke, hogy szembesítse a közvéleményt az agyonvegyszerezett nagyüzemi mezőgazdaság környezet- és egészségromboló hatásaival.

Ma már nagyon precíz műszerek vannak a peszticidmaradványok pontos kimutatására, de ezek a mérések túl drágák ahhoz, hogy széles körben használják.

Állítom, hogy a legbiztonságosabb élelmiszer a biotermék, ahol nemcsak a végterméket, hanem a teljes termesztési technológiát ellenőrzik. Arról egyre több kimutatás van, hogy mennyire veszélyeztetett a szervezetünk. Az Egészségügyi Világszervezet egyik friss jelentése alapján az Európai Unióban egy ember szervezetébe évente átlagosan 2–3 kg vegyszer kerül be élelmiszerekkel. Az adatok ismeretében nem véletlen a daganatos betegségek ugrásszerű megnövekedése, illetve számos más betegség megjelenése és terjedése, ami egyértelműen az egészségtelen táplálkozással hozható összefüggésbe.

– Van, aki gyanakszik a biotermékekre, mert szerinte átverés áll a háttérben, azaz a termelők egy része a nagyobb profitszerzés érdekében tünteti fel termékének címkéjén a biominősítést, miközben vegyszeres módszerrel termel...

– A csalást nem lehet százszázalékosan kizárni, mint ahogy arra sincs garancia, hogy ha az ember megvásárolja a drága lakásbiztonsági berendezést, nem fognak hozzá betörni. A biotermékek piaca intézményesen ellenőrzött, és nagy a lebukás kockázata. Egy-egy termelő átverheti a vevőit, de ha rajtakapják, azonnal elúszik a biotermesztési bizonyítványa, és kizárják a rendszerből. Történtek ilyen esetek, ami azt bizonyítja, hogy a rendszer nemcsak Magyarországon vagy Nyugat-Európában, hanem nálunk is működik.

Dr. T. Veress Éva
A nyolcvanéves kolozsvári biológus az erdélyi biomozgalom megteremtője. Csombordon született 1939-ben, ahol édesapja, Veress István a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskola tanára, gazdaságvezetője és igazgatóhelyettese volt, az államosítás után pedig a Csombordi Szőlészeti Szakiskola első igazgatója. Tízéves korában került Kolozsvárra, ahol apja a kolozsvári mezőgazdasági egyetem tanára lett. 1956-ban a Bolyai Egyetemen elkezdett kutatóbiológia szakról a magyar egyetem beolvasztása után csoportját áthelyezték földrajz-biológia szakra. Falusi tanárként kezdte, majd laboráns lett, 1968-tól pedig biológusi állást kapott a kolozsvári egyetem fizika karán. Zöldségmagkísérletekkel foglalkozott, a vetőmagvak ultrahangos kezelését kutatta. Számos hazai és nemzetközi konferencián mutatta be kutatási eredményeit. 1990-ben úttörő szerepet vállalt az egészséges táplálkozás erdélyi népszerűsítésében: több száz előadást tartott a biotermelés területén, és mezőgazdasági szaklapok rendszeres munkatársává vált. 72 éves koráig oktatott magyar diákokat a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia karán, és több alkalommal tanított vendégtanárként a Budapesti Orvostudományi, illetve a Debreceni és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

(Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.)

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.