A ház, az autó és a család nem hozza el a boldogságot, ha érzelmi értékekből szenvedünk hiányt, állítja az önismereti szakember

2024. július 04., 22:20 utolsó módosítás: 2024. július 04., 22:42

Vicsápi Natália önismereti tanító szerint egyre többen keresik életcéljukat, életútjukat. Miközben az emberek megfelelési kényszerben szenvednek, egy idő után rádöbbennek, hogy az életükből a jó érzések hiányoznak, amit a gazdasági jólét sem helyettesít. Az önismereti szakember a helyzetfelismerésről, és a változtatás lehetőségéről beszélt portálunknak.

Kemény dió. A szakember szerint az emberek többsége nehezen változtat az életén, de valamikor el kell kezdeni •  Fotó: natimethod.hu
galéria
Kemény dió. A szakember szerint az emberek többsége nehezen változtat az életén, de valamikor el kell kezdeni Fotó: natimethod.hu

Sokan vannak, akiknek látszólag mindenük megvan, mégis hiányérzetet élnek át. Egy olyan üresség, egy olyan űr, amit nem tudtak megfogalmazni egészen addig, amíg szóba nem került az életút, az életcél megtalálása. Onnantól kezdve érezték, hogy pontosan erre van szükségük. Fel is tették a kérdéseket: „Hogyan találjam meg a saját utam?”, „Honnan tudom, mi a sorsom?”

Az elmúlt évek során számtalan ember fordult meg Vicsápi Natália önismereti tanítónál a legkülönbözőbb nehézségekkel, és a tudatosság hatására soknak megváltozott az élete. Vicsápi Natália, a Nati Method alapítója szerint sokkal több embert érint ez a kérdés, mint hinnénk. Sokkal többen bolyonganak az élet útvesztőjében, mint amit el tudunk képzelni.

Létezik életcél?

,,Az önismeret és az önfejlesztés korát éljük. Mi vagyunk az a generáció, aki már dönthet. A szüleink, a nagyszüleink és a többi ősünk még nem tehette ezt meg. Mi azonban már igen. Éljünk a lehetőséggel! Tanuljunk, és fejlődjünk! A döntés a mi kezünkben van a saját életcélunkkal kapcsolatban is” – fogalmazott portálunknak a szakember.

Vicsápi Natália szerint minden embernek megvan a saját életútja: egy sors, egy feladat, amire született. De vajon honnan tudhatjuk, mi az életutunk?

Talán már megjelent bennünk a vágy, hogy változtatni kellene. Ott tombol az intuíciónk, hogyan induljunk el egy új élet felé?! Valami azonban mégis visszatart. Mégsem változik semmi. Miért van ez? Tudnunk kell, hogy a cselekvést mindig megelőzi valami: a döntés – érvel Natália, aki szerint a változás tudatos folyamatát a legfontosabb dologgal kell elkezdeni: ,,Ahogy mondani szoktam, két út létezik. Az egyik a racionalitás, a gödrök és a mókuskerékszerűen ismétlődő nehézségek útja. A másik az intuíció, az ösztönök, a szeretet és a hála útja” – magyarázza a szakember.

Vicsápi Natália rávilágít arra is, hogy az élet első felét inkább racionálisan éljük. Meg akarjuk érteni a dolgokat, meg akarunk felelni az elvárásoknak. Próbálunk tökéletesen teljesíteni, és aszerint a minta szerint élünk, amit otthonról hoztunk. Főleg akkor van nagy szerepe az elvárásoknak, ha a jó gyerek szerepébe álltunk bele.

Az ember egyszer mégis eljut abba a stádiumba, hogy rádöbben, mit sem ér az egész.

Itt a ház, az autó, a család, a férj vagy feleség, de valami mégis hiányzik. Mi ez? Az értékek az életünkből. És itt most nem a materiális dolgokról van szó. Az érzelmi értékekről.

Arra a bizonyosságra, hogy mindezt mi értük el, mi hoztuk létre. A bátorságra és magabiztosságra, hogy bármikor képesek vagyunk helytállni. A jó érzések hiányoznak az életünkből. De mi ezzel a baj? Hogyan lehet ezen változtatni? Mi a boldog élet titka? Tényleg a kezünkben a jövőnk? – részletezi a Nati Method alapítója.

Racionalitás versus intuíció az élet útvesztőjében

Előadásaiban a szakember arról beszél, hogy a racionális élet során rengetegszer jelennek meg lehetőségek, figyelmeztetések, új utak és megoldások. A sors aranytálcán kínálja ezeket nekünk. Mutatja, hogy sokkal több van bennünk, mint amit hiszünk magunkról. Sokszor mégsem veszünk tudomást róla. Miért? Egyrészt a félelmek és elvárások miatt. Másrészt azért, mert a racionális élet sajátja az a zaj, ami a fejünkben van. Az a sok gondolat, félelem, aggódás, elvárás, ami folyton csak pörög, és pörög. Csakhogy a félelem útja a régi út. A göröngyös út. Nem tudjuk elhinni magunkról, hogy bármire képesek vagyunk. Pedig így van!

,,Ha azt kérdezzük, „honnan tudhatom, mi az életutam?”, akkor csak annyit mondok: merjük észrevenni! Merjük kinyitni a szemünket! Merjük kitágítani a határainkat!

Legyünk bátrak összeszedni az erőnket! Merjünk cselekedni! A programjaim során pontosan ezen dolgozunk. Megláthatjuk, kinek az életét éljük, kinek az elvárásait követjük, és hogyan hoztuk létre racionálisan a jelenünket.

Mindent átadok ahhoz, hogy bátran el merj indulni! Viszont a döntés a te kezedben van, és a lépéseket neked kell megtenned az igaz életút felé!” – mutat rá a felvidéki magyar szakember.

Szükséges döntés

Vicsápi Natália csoportos terápiás beszélgetésein gyakran rákérdez, hogy hol tartunk az életben? Becsapjuk önmagunkat? Azt mondogatjuk, hogy kibírjuk? Hogy nem is olyan rossz az a munkahely vagy az a párkapcsolat? Meddig akarjuk még ezt az életet görgetni tovább? Áltatni önmagunkat? Csak nézzük meg, hogy az eddigi gondolkodásmóddal, viselkedéssel és szokásokkal milyen sorsot írtunk magunknak. Mi lett a végeredmény? Vegyük sorra a különböző életterületeket. Jó érzéssel dolgozunk? Munka közben hála van bennünk? A küldetésünket éljük, vagy csak a pénzért végezzük? Az eddigi szokásaink hova juttattak el a párkapcsolatban? Ott van még a szenvedély? Minden reggel az újrakezdés lehetősége? Ott van a bizalom? Ha nem, akkor hova görgessük még tovább? A szülőkkel való kapcsolatban mennyire vagyunk őszinték? Még mindig visszaugrunk gyerekkori érzésekbe azért, hogy ne sértsük meg őket, hogy megfeleljünk? Nem merjük elmondani, hogy szeretnénk a saját életünket élni? Ezek nagyon fontos kérdések.

,,A nehéz érzések azt mutatják, hogy a régi, racionális úton sétálunk. Van olyan életterület, ahol már sikerült átlépni az új útra? Ahol inkább a jó érzések vannak jelen, és nem a félelem? Ha ott sikerült, mi kell ahhoz, hogy minden életterületen sikerüljön? Ne feledjük: a változáshoz szükséges a döntés. Enélkül nem fog menni!” – nyomatékosította a szakember.

Vicsápi Natália
18 éves kora óta vállalkozóként élt Szlovákiában. A harmincas évei elejéig munkája volt a szenvedélye, és napi 18-20 órákat dolgozott. Kőkemény, célorientált vezetőként egy egész nyomdabirodalmat épített fel. Szlovákia második legnagyobb nyomdászati cégének élén több neves elismerést is begyűjtött: 2010-ben Az Év Üzletasszonya díj Szlovákiában; 2012-ben Az Év Szlovák Nője díj (felvidéki magyar anyanyelvű nőként).
Honlapján arról is ír, hogy feleségként és anyaként ez idő alatt kudarcot vallott. A sors pedig egy hatalmas pofonnal tudatta, hogy az út, amin jár, nem az ő útja. 2014-ben elvesztette a céget és a vagyonát.
,,Úrrá lett rajtam a céltalanság és a csalódottság. Úgy éreztem, hogy kicsúszott a lábam alól a talaj, de később rájöttem, hogy más is van az életemben, és ezt a mást meg akartam ismerni, fel akartam fedezni. Ehhez először a fejemben kellett rendet tennem és magamat kellett megismernem. Ezért önismereti terápiákra jártam, és tanulni kezdtem. Megismertem és megértettem a pszichológia, a filozófia és a buddhizmus évezredes tanításait” – vall életének fordulópontjáról a szakember.
Megszerezte a coach végzettséget is, de igazán a mentora mellett sajátította el új szakmáját, miközben megtanult igazi feleségként élni, ételt tenni az asztalra, szerető anyja lenni a gyermekeinek, tudatosan élni az életet és tudatosan vezetni a projekteket, illetve a cégeket.
,,Másfél év alatt a kemény és karrierista nőből egy minden szerepben tudatosabb, boldogabb és teljesebb emberré váltam. Tudatosan és boldogan élem meg a párkapcsolati, az anyai, a mentor és az üzleti szerepeket is” – vall önmagáról Vicsápi Natália önismereti tanító.

Sárréti Anita

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.