Udvarhelyi címerügy: eltérő jogi értelmezések

Cseke Attila közigazgatási miniszternek sikerül tartania az iramot, javaslatára a kormány májusban is elfogadott néhány községi zászlót és címert. Egészen pontosan újabb három erdélyi magyartöbbségű település szerzett hivatalosan jelképhasználati jogot. A Maros megyei Magyaró zászlajáról és Jedd, illetve a Szatmár megyei Bogdánd címeréről döntött kedvezően a kormány – ezzel tucatnyira nőtt azon települések száma, amelyeknél a Cseke mandátuma alatt zöld utat kapnak az addig éveken keresztül elfekvő kérelmek. 

Ellenzékből is amellett harcolt, kormányzati eszközökkel is azért dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar település zászlaját, címerét hivatalosítsa a kormány” – áll Cseke Attilának a Krónikához eljuttatott nyilatkozatában.
A tárcavezető a múlt lapszámunkban megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat–bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikk kapcsán is megszólalt. Cseke pontosabban a bemutatott esetek egyikére, a székelyudvarhelyire tért ki. Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy „Székelyudvarhelynek is legyen a kormány által elfogadott hivatalos címere, mert az udvarhelyiek ezt érdemlik”. Amint megírtuk,

Kis idő múlva ugyanaz a tisztviselő elektronikus levélben figyelmeztette az udvarhelyieket, mielőbb tegyenek eleget a kérésnek. A levelezést követően a minisztériumi tisztviselő telefonon már azt kérte az önkormányzattól, kezdje elölről a teljes jóváhagyatási eljárást.
Venczel Attila jegyző állításával szemben Andercó Alíz, a minisztérium sajtótanácsosa azt mondta lapunknak, hogy az udvarhelyiektől senki nem kérte az iratok újrakészítését. „Az önkormányzat azt kérte, ne kelljen a teljes dokumentációt újraírni. A minisztérium ezért nem küldte vissza az önkormányzatnak azt. A minisztérium január 28-án arra kérte az önkormányzatot, pótolja a hiányzó iratot. A határidő lejárta után emlékeztette az önkormányzatot arról, hogy el kell küldenie a dokumentumot annak érdekében, hogy ne kelljen a teljes kérelmet újraírni, de az önkormányzat a határidő lejártáig nem küldte el. Március 9-én az önkormányzat haladékot kért a minisztériumtól, és azt ígérte, a következő tanácsülésen dönt a fennmaradó dokumentumról, és küldi. A dokumentum május 27-ig nem érkezett meg a minisztériumba” – fejtette ki a sajtós. Andercó szerint a fejlesztési tárca az önkormányzatra vár, és csak a jóváhagyási dokumentáció kiegészítése után tud segíteni a székelyudvarhelyi címer elfogadtatásában. A kommunikációs szakember azt is az udvarhelyiek szemére vetette, hogy a cikkben azt állítják, felküldték a dokumentációt Bukarestbe. Ilyesmit azonban sem Venczel Attila jegyző, sem Zörgő Noémi szóvivő nem mondott. A két városházi munkatárs jövő időben fogalmazott arról, hogy miután a helyi képviselők a hiányosság pótlásáról döntöttek, a dokumentumba foglaltakat az új prefektus és a megyeelnök aláírásával el fogják juttatni a közigazgatási tárcához. Ráadásul a jogi végzettségű szakember kifejtette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a címerleírást – amihez a szaktárca ragaszkodik – melléklet formájában fel kellene terjeszteni. „A heraldikai szakbizottságokhoz benyújtott iratcsomó már tartalmazta. Ezek a testületek elfogadták, a jóváhagyást megadták” – szögezte le Venczel.

Onnan a regionálishoz, majd az országoshoz kerül, és csak a legvégén a szaktárca asztalára. „Nem akarunk úgy járni, mint első alkalommal, hogy esetleg majd három év múlva valaki ismét visszadobja a minisztériumból a papírokat” – érvelt Venczel Attila.
Árus Zsolt civil aktivista, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke úgy véli, nem az akadékoskodókkal kellene küzdeni, hanem a dolgokat a helyükre tenni, vagyis érvényteleníteni a jelenlegi címer- és zászlótörvényt, s visszaadni a helyi jelképek elfogadásának jogát az önkormányzatoknak, mint ahogy az korábban történt, s amint az természetes. „Ezek helyi kérdések, semmi köze állami intézményeknek ahhoz, hogy egy település milyen jelképeket használ. A mostani állapot nyilvánvalóan sérti a helyi önrendelkezést, márpedig azt az alkotmány és egyéb jogszabályok is szavatolják. Legalábbis elvben” – fejtette ki lapunk múlt heti cikkével kapcsolatosan a Hargita megyei jogvédő.