Udvarhelyi címerügy: eltérő jogi értelmezések

Szucher Ervin 2021. június 05., 07:35

Cseke Attila közigazgatási miniszter reagált az Erdélyi Napló múlt heti lapszámában megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat – bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikkünkre. 

Újabb erdélyi települések címerei hagyta jóvá a bukaresti kormány •  Fotó: rmdsz.ro
galéria
Újabb erdélyi települések címerei hagyta jóvá a bukaresti kormány Fotó: rmdsz.ro

Cseke Attila közigazgatási miniszternek sikerül tartania az iramot, javaslatára a kormány májusban is elfogadott néhány községi zászlót és címert. Egészen pontosan újabb három erdélyi magyartöbbségű település szerzett hivatalosan jelképhasználati jogot. A Maros megyei Magyaró zászlajáról és Jedd, illetve a Szatmár megyei Bogdánd címeréről döntött kedvezően a kormány – ezzel tucatnyira nőtt azon települések száma, amelyeknél a Cseke mandátuma alatt zöld utat kapnak az addig éveken keresztül elfekvő kérelmek. 

Az RMDSZ kiállt, és ezután is kiáll az erdélyi magyar települések szabad szimbólumhasználatáért.

Ellenzékből is amellett harcolt, kormányzati eszközökkel is azért dolgozik, hogy minél több erdélyi magyar település zászlaját, címerét hivatalosítsa a kormány” – áll Cseke Attilának a Krónikához eljuttatott nyilatkozatában.
A tárcavezető a múlt lapszámunkban megjelent Bukarestben kilőnék a Napot és a Holdat–bürokrácia és rosszindulat gáncsolja az erdélyi településcímerek törvényesítését című cikk kapcsán is megszólalt. Cseke pontosabban a bemutatott esetek egyikére, a székelyudvarhelyire tért ki. Hangsúlyozta: azt szeretné, hogy „Székelyudvarhelynek is legyen a kormány által elfogadott hivatalos címere, mert az udvarhelyiek ezt érdemlik”. Amint megírtuk,

a székely anyaváros önkormányzatának jegyzője és szóvivője arra panaszkodott, hogy öt év hallgatást követően a minisztérium ugyan válaszra méltatta a 2016-ban leadott kérésüket, azonban Ion Popescu tanácsos előbb telefonon értesítette őket, hogy a városháza pótolja a dokumentációt.

Kis idő múlva ugyanaz a tisztviselő elektronikus levélben figyelmeztette az udvarhelyieket, mielőbb tegyenek eleget a kérésnek. A levelezést követően a minisztériumi tisztviselő telefonon már azt kérte az önkormányzattól, kezdje elölről a teljes jóváhagyatási eljárást.
Venczel Attila jegyző állításával szemben Andercó Alíz, a minisztérium sajtótanácsosa azt mondta lapunknak, hogy az udvarhelyiektől senki nem kérte az iratok újrakészítését. „Az önkormányzat azt kérte, ne kelljen a teljes dokumentációt újraírni. A minisztérium ezért nem küldte vissza az önkormányzatnak azt. A minisztérium január 28-án arra kérte az önkormányzatot, pótolja a hiányzó iratot. A határidő lejárta után emlékeztette az önkormányzatot arról, hogy el kell küldenie a dokumentumot annak érdekében, hogy ne kelljen a teljes kérelmet újraírni, de az önkormányzat a határidő lejártáig nem küldte el. Március 9-én az önkormányzat haladékot kért a minisztériumtól, és azt ígérte, a következő tanácsülésen dönt a fennmaradó dokumentumról, és küldi. A dokumentum május 27-ig nem érkezett meg a minisztériumba” – fejtette ki a sajtós. Andercó szerint a fejlesztési tárca az önkormányzatra vár, és csak a jóváhagyási dokumentáció kiegészítése után tud segíteni a székelyudvarhelyi címer elfogadtatásában. A kommunikációs szakember azt is az udvarhelyiek szemére vetette, hogy a cikkben azt állítják, felküldték a dokumentációt Bukarestbe. Ilyesmit azonban sem Venczel Attila jegyző, sem Zörgő Noémi szóvivő nem mondott. A két városházi munkatárs jövő időben fogalmazott arról, hogy miután a helyi képviselők a hiányosság pótlásáról döntöttek, a dokumentumba foglaltakat az új prefektus és a megyeelnök aláírásával el fogják juttatni a közigazgatási tárcához. Ráadásul a jogi végzettségű szakember kifejtette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a címerleírást – amihez a szaktárca ragaszkodik – melléklet formájában fel kellene terjeszteni. „A heraldikai szakbizottságokhoz benyújtott iratcsomó már tartalmazta. Ezek a testületek elfogadták, a jóváhagyást megadták” – szögezte le Venczel.

A jegyző szerint noha az önkormányzat öt évvel ezelőtt eleget tett az előírásoknak, és semmi nem indokolja, hogy elölről kezdje a teljes eljárást, a közelmúltban mégis eljuttatta az iratokat a megyei bizottsághoz.

Onnan a regionálishoz, majd az országoshoz kerül, és csak a legvégén a szaktárca asztalára. „Nem akarunk úgy járni, mint első alkalommal, hogy esetleg majd három év múlva valaki ismét visszadobja a minisztériumból a papírokat” – érvelt Venczel Attila.
Árus Zsolt civil aktivista, a Székely Figyelő Alapítvány elnöke úgy véli, nem az akadékoskodókkal kellene küzdeni, hanem a dolgokat a helyükre tenni, vagyis érvényteleníteni a jelenlegi címer- és zászlótörvényt, s visszaadni a helyi jelképek elfogadásának jogát az önkormányzatoknak, mint ahogy az korábban történt, s amint az természetes. „Ezek helyi kérdések, semmi köze állami intézményeknek ahhoz, hogy egy település milyen jelképeket használ. A mostani állapot nyilvánvalóan sérti a helyi önrendelkezést, márpedig azt az alkotmány és egyéb jogszabályok is szavatolják. Legalábbis elvben” – fejtette ki lapunk múlt heti cikkével kapcsolatosan a Hargita megyei jogvédő.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
szerda, 10:25

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.