Elszánta-e magát a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra, hogy megszabaduljon Victor Ponta miniszterelnöktől? A kérdés a kormányzó alakulat tisztújító kongresszusának közeledtével vált aktuálissá, indokokat pedig keresve sem lehetne találni. Bár maga az érintett nevetséges spekulációknak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, miszerint a PSD megfoszthatja tisztségétől, a bukaresti média tudni véli, hogy október 11-ére összehívott nagygyűlésüket követően a szociáldemokraták megvonják bizalmukat a kormányfőtől. Egybehangzó források szerint mindössze biztosítékot várnak Klaus Johannistól arra, hogy az államfő Ponta menesztése után nem az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), hanem a PSD jelöltjét bízza meg a kormányalakítással. Meg nem erősített hírek szerint az elnök hajlik erre a kompromisszumra.
Normális országban a miniszterelnököt már akkor kipenderítették volna hivatalából, amikor 2012-ben bebizonyosodott róla, hogy másolta doktori disszertációját. Hasonló esetben a közelmúltban önként tett egy lépést hátra többek között Schmitt Pál magyar államfő, Klavdija Markez szlovén és Anette Schavan német oktatási miniszter, valamint Karl-Theodor zu Guttenberg, a német védelmi tárca egykori vezetője. Ioan Mangról, az első Ponta-kabinet tanügyminiszteréről nem is beszélve, aki plágiumbotránya miatt mindössze egy hétig ült a bársonyszékben. Victor Ponta erkölcsi ingerküszöbét azonban mindez nem érte el: a szellemi lopást kimondó szaktestületet – egyik minisztere segédletével – egyszerűen feloszlatta, hogy aztán tavaly egyfajta önbeismerésként lemondjon a doktori címéről. Ennél is megdöbbentőbb, hogy a politikus azután sem hajlandó levonni a megfelelő következtetést, hogy a korrupcióellenes ügyészség nemrég adócsalás, pénzmosás és okirat-hamisítás miatt vádat emelt ellene, amire román kormányfő esetében még nem volt precedens. Mondani sem kell, más európai országokban (például a cseheknél, lengyeleknél, németeknél és horvátoknál) már a bűnvádi eljárás beindításakor távoztak a korrupcióval gyanúsított állam-, illetve kormányfők. Ponta egyedül a PSD elnöki posztjától vált meg, miniszterelnöki mandátumát azonban mindenképpen kitöltené a jövő évi parlamenti választásokig.
Nem lenne meglepő, ha a lemondását többször is követelő Johannis közvetve azon az áron tartaná még egy évig hatalmon a PSD-t, hogy utóbbi „ejti” az országot súlyosan kompromittáló miniszterelnököt. Másrészt az államfő is tisztában van vele, hogy a tavaly decemberi megválasztásáig általa vezetett PNL jelen pillanatban nem képes többséget kialakítani a parlamentben. Bizonyíték erre a törvényhozásban a múlt héten elbukott bizalmatlansági indítvány is, amelynek leszavazása újfent megmutatta: egyelőre nem lehet szétbomlasztani a PSD körül kiépült balliberális koalíciót. E téren tehát vízválasztó lehet a szociáldemokraták kongresszusa, amelyen egyébként az a Liviu Dragnea pályázik egyedül az elnöki tisztségre, akit választási csalás miatt alapfokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Ettől a díszes társaságtól felelős politizálást várni hiú ábránd – mondhatnák sokan. Ne feledjük azonban, hogy az elmúlt hónapokban a PSD támogatottsága lassan, de biztosan megcsappant, ezáltal politikai öngyilkossággal érnefel, ha az erősen kompromittálódott, több fronton is támadható Pontával a „vitrinben” vágna neki az alakulat a 2016-os helyhatósági és törvényhozási választásoknak. Amúgy nemcsak a józan ész, hanem a párt történetének előzményei is a kormányfő menesztését diktálják: Ion Iliescu, Adrian Nastase és Mircea Geoană a megmondhatója, hogy a román szociáldemokraták előbb-utóbb maguk terelik kényszerpályára a politikai megmérettetést elbukó vezetőiket. Márpedig Victor Ponta számára a tavalyi államfőválasztás elvesztése is örök ballaszt marad.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.