Lehet-e Erdő Péter pápa?

Lehetséges pápajelöltek – olvastam húsvét hétfőn Hollandiában egy román sportportál hírei között egy cikk címét. A hat jelölt közül egyik sem volt magyar, pontosabban Erdő Péter neve nem szerepelt a felsoroltak között. Így értesültem arról, hogy a katolikus egyház feje a feltámadás ünnepén visszaköltözött teremtő Urához.

Az említett román nyelvű cikkben amerikai, ázsiai és európai (természetesen olasz, valamint francia és talán német is) bíborosok szerepeltek. A cikkíró pedig – szemezgetve a nemzetközi sajtóból – meg is indokolta, hogy egyik vagy másik katolikus méltóság miért lenne esélyes a pápai szék elnyerésére. Azonnal egy magyar hírportálra kattintottam át, s ott csodák csodája egyből Erdő Péter nevével találkoztam.

A magyar cikkben olyan katolikus bíborosokat említettek, akik között az esztergomi főpap is szerepelt. Emlékszem, Ferenc pápa megválasztása előtt is hasonló volt a helyzet.

A világi lapok már a pápa halálát követő órákban igyekeznek találgatni, s a Szentszékben fennforgó, ismertebb – Rómában bizonyos befolyással bíró – bíborosok közül igyekeznek összegyűjteni egy csokorra valót mondván, ők lehetnek a befutók. Csakhogy a konklávé nem úgy működik, mint ahogy azt mi elgondoljuk. Emlékezzünk vissza: több mint tíz évvel ezelőtt sem az argentin Jorge Mario Bergoglio volt a legesélyesebb. Mégis ő került Szent Péter utódjaként a vatikáni város élére.

Amúgy ő volt az első pápa a jezsuita rendből, az első, aki az amerikai kontinensről és a déli féltekéről származott, valamint az első, aki Európán kívül született vagy nevelkedett a 8. századi III. Gergely pápa, a szíriai származású egyházfő óta. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy most is valami hasonló különlegességgel fog előállni az a 135 nyolcvanévesnél nem idősebb bíboros, aki az elkövetkező napokban megválasztja majd Vatikánváros Állam 267. pápáját. A lényeg szerintem különben sem az előbb felsoroltakon volt, hanem valami egészen máson.

A rendkívül precíz, pontos és rendszerető, konzervatív német pápa, Ratzinger bíboros, aki a XVI. Benedek nevet vette fel, több száz év után volt az első, aki lemondott a pápai székről – meggyengült fizikai erejére hivatkozva. Mintha előtte több tucat pápa nem végelgyengülésben hunyt volna el. Akkor a sajtóban sok minden napvilágot látott a pápa lemondásának okaként. Egyesek XVI. Benedek komornyikjának a pápai állami iratok kiszivárogtatása miatti őrizetbe vételét, mások a vatikáni államon belüli pénzmosást, korrupciót vagy homoszexualitást emlegették.

Tény, hogy Ferenc pápa teljesen más volt, mint elődje. Az a fajta ember volt, aki mindenkinek meg akart felelni, ezért a tanítás tisztasága nála talán háttérbe szorult.

Mivel maga is egykori migránsok leszármazottja volt, nem állt ellen az Európát elárasztó migrációs hullámnak, sőt, lábmosási akcióival mintha buzdította is volna. Aztán persze a sok terrorakciót sem nézhette tétlen, akkor már igyekezett más álláspontot képviselni. A migráció mellett pedig számos más gesztust tett a globális baloldal felé, a katolikus egyház fejeként sokat nyitott pl. a homoszexuálisok megáldásának lehetővé tételével. Visszás volt az is, amint golyóálló mellvédek és biztonságos falak mögül hirdette, hogy a határkerítéseket le kell bontani.

Szóval Ferenc pápa olyan vonalat képviselt, amelyet a mai világpolitikai helyzetben aligha fognak felrúgni. Azaz a bíborosok valószínűleg nem egy rigorózus, a doktrínákat és tanításokat az utolsó betűig betartató tudós pápát fognak választani. Márpedig Erdő Péter teológus, kánonjogász az utóbbiak közé sorolható, akinek egyik célja a hit újjáélesztése a szekularizált, iparosodott világban.

Különben a mesterséges intelligenciát (MI) is megkérdezték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori rektoráról. Az MI válasza pedig egyáltalán nem volt meglepő. „Erdő Péter bíboros neve valóban időről időre felmerül a lehetséges pápajelöltek között, különösen az előző konklávék idején. Az esélyeit azonban több tényező befolyásolja, a pápaválasztás rendkívül összetett, részben politikai, részben spirituális folyamat, amelyet nehéz előre megjósolni” – kezdte válaszát a szoftver, amely felsorolt néhány szempontot is, amelyek a magyar prímás mellett és ellen szólnak. Az utóbbiak közé sorolta az ismert politikai és ideológiai szempontokat, amelyek az MI szerint is „jelenleg nem biztos, hogy előnyt” jelentenek.

A pápaválasztó gyűlés tehát megkezdődött, de szerintem ez nemcsak a katolikus egyház legfőbb méltóságának a megnevezéséről szól, hanem egy összetett társadalmi, politikai és gazdasági folyamatról is.

Amelybe elsősorban a nagy (több tízmilliós) nemzetek „delegálnak” jelölteket. Ne feledjük, az utóbbi évszázadban az argentin Ferenc mellett a német XVI. Benedek, a lengyel II. János Pál és jó néhány olasz származású bíboros lett Róma püspöke.

Természetesen mi magyarok, függetlenül vallási hovatartozásunktól, szeretnénk, ha Erdő Péter személyében magyar pápát választanának, mert ez büszkeséget, presztízst, tiszteletet, elismertséget (nyilván nem kis hatalmat) és sok minden mást jelentene. De hát tudjuk, hogy a konklávé nem magyar szívvel szavaz, s még nem is a laikusok szemszögéből választ. Bár ne lenne igazam...