Hol maradtak a jelöltek?

Rostás Szabolcs 2016. május 07., 12:34
galéria

Általános tendencia, hogy a parlamenti választásokhoz képest a helyhatósági megmérettetés sokkal jobban mozgósítja a választópolgárokat. A jelenségnek sok magyarázata van, a legkézenfekvőbb viszont az, hogy az embereket azok a kérdések foglalkoztatják igazán, amelyek közvetlenül befolyásolják szűkebb pátriájuk, településük mindennapjait, fejlődését. Erről árulkodnak a négy évvel ezelőtti részvételi adatok is: miközben a 2012. júniusi önkormányzati választáson a szavazásra jogosult polgárok közel 57 százaléka járult az urnák elé, a néhány hónappal később rendezett parlamenti megmérettetésen a részvétel a 42 százalékot sem érte el.

Nos, a választók által támasztott elvárásokhoz képest az idei helyhatósági versengés közepette azt tapasztalni, hogy a politikai alakulatok nem az önkormányzatiságra, a településfejlesztésre, potenciális város­gazdák kiválasztására és felmutatására helyezik a hangsúlyt, hanem az őszi parlamenti választások egyfajta előfutamaként kezelik a júniusi megmérettetést. A régen tapasztalt kontraszelekció során kiválogatott jelöltek elcsépelt politikai közhelyeket pufogtatnak vagy éppenséggel erőltetett szlogeneket próbálnak eredetiként eladni a választóközönségnek. Mindemellett a legtöbben hatalmas lózungok bevetésével igyekez­nek globális megoldásokat felmutatni a lokális problémákra. Ami viszont a legszembetűnőbb, hogy a pártokat igazából nem foglalkoztatja jelöltjeinek feddhetetlensége. Miközben a politikai alakulatok korábban még tekintettel voltak aromániai korrupcióellenes hadjáratra és annak következményeire – no meg a korrupcióellenes ügyészség (DNA) folyamatosan felfelé ívelő népszerűségére –, ezek a szempontok immár háttérbe szorultak. Valamennyi párt – beleértve a papíron érdekvédelmi szövetségnek nevezett RMDSZ-t is – igyekszik kimagyarázni, hogy egy-egy jelöltje miért „bújik át” a feddhetetlenségi rostán még akkor is, ha bűnvádi eljárás folyik ellene vagy éppenséggel már a vádemelés is megtörtént. Manapság már a feltételezett bűncselekmények is átértékelődnek: miközben a csúszópénz elfogadásának gyanúja többé-kevésbé kizáró ok egy politikus exponálásához, a hivatali hatalommal való visszaélés, a befolyással üzérkedés vagy a választási csalás „enyhítő körülménynek” számít. Bár a Traian Băsescu volt államfő leváltását célzó 2012-es népszavazás ügyében a legfelsőbb bíróság választási csalás miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke számára ez nem ok a lemondásra, magyarázata szerint különösen nem most, a helyhatósági választások közeledtével. Adrian Severin volt szociáldemokrata párti európai par­lamenti képviselő úgy pályázik Bukarest főpolgármesteri tisztségére, hogy csúszópénz elfogadása és befolyással üzérkedés miatt alapfokon letöltendő szabadságvesztésre ítélték a brüsszeli törvényhozást megrázó lobbibotrány keretében. Egyik vetélytársát, Robert Turcescu újságírót – no meg az őt indító Băsescu-féle pártot – sem zavarja, hogy a volt televíziós műsorvezető másfél évvel ezelőtt még maga vallotta be: egy hazai hírszerző szolgálat titkos ügynökeként tevékenykedett. Mi sem természetesebb, hogy a kenőpénz elfogadása közben tetten ért, előzetes letartóztatásba helyezett Cătălin Cherecheş nagybányai polgármester újabb mandátumra pályázik, akárcsak Marosvásárhelyen a hasonló bűncselekményekkel meggyanúsított, függetlenként induló Dorin Florea, akit ígéretükkel – és saját feddhetetlenségi kritériumukkal – ellentétben támogatnak a liberálisok.

És a sort akár napestig folytathatnánk. Nevekből nem lesz hiány a választási listákon, jelöltekből viszont annál inkább.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
csütörtök, 22:13
szombat, 08:18

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.