Emelkedett moralitás

Azt hiszem, ehhez mi már soha nem szokunk hozzá. Hiába a román államhatalom közel százéves homogenizáló igyekezete, és hiába a romániai magyarság kényelmességből, megfelelési vágyból, beolvadási kényszerből, egzisztenciális szempontokból fakadó minden „igyekezete”, bizonyos mérce alá sehogy sem tudunk lesüllyedni. Legalábbis arra látszik utalni az a számomra reprezentatív minta, amelyet nem nagyon szűk környezetem produkál a Băsescu-család ügyének megítélésében.

Aki a magyarság felsőbbrendűségének kifejtésére számítva máris élezni kezdi fajelméletirtó fegyvereit, nyugodtan hátradőlhet. Mert itt nem arról szól a történet, hogy bárki is elítéli vagy épp ellenkezőleg, megbocsátható ballépésnek ítéli az államelnöki família korábbról is ismert alvilági kapcsolatait. Bár akár erről is lehetne szó, hiszen az RMDSZ nevében megnyilvánuló Borbély László szerint nem tenne jót az ország politikai stabilitásának, ha Traian Băsescu lemondana, mentendő az államelnöki porta amúgy is kétes tisztaságát a személyétől igen izzadságszagú erőfeszítések árán is csak nagyon nehezen távol tartható Bercea Mondial-affértől. Az RMDSZ politikai alelnöke szerint morális felülemelkedést igényel az ügy kezelése.

Itt valaki igen sajátosan értelmezi a moralitás kérdését, incselkedik velünk a kisördög. De kölcsönözzünk inkább történelmi, mondjuk százéves távlatot a témának, ha már épp házhoz jön az első világháború kitöréséhez okot és ürügyet szolgáltató szarajevói merénylet centenáriuma. Egyesek szerint ugyanis a Monarchia széthullásától kezdve a világ morális zülléséig bezárólag minden annak környékén kezdődött. Nyilván ismerős a meglehetősen történelmietlen kérdésfelvetés: mi lett volna, ha a korabeli magyar miniszterelnök, Tisza István kitart eredeti háborúellenes álláspontja mellett? Válasz nincs, csak felmentő célzatú, következményeiben hasonlóképpen bizonyíthatatlan spekulatív magyarázat. Ami tény: a közös minisztertanácsban egyedüli eltérő véleményt képviselő politikus végül engedett a nyomásnak, elfogadta az érvelést, miszerint két rossz döntés közül a háború a kisebbik rossz. Ezzel együtt úgymond morálisan helyes hezitálása is hozzájárult a Monarchia kezdeti esélyeinek elherdálásához.

Traian Băsescunak azonnal le kellene mondania, mondom én, s közben Tiszára gondolok, ha nem köveznek meg érte. Nem utolsósorban azért, mert jó néhányunknak még mindig nem megy a hasonló történetek „emelkedett moralitású” kezelése. Csak normális országban szeretnénk élni. Ami, persze, szóra sem érdemes.