HIRDETÉS



2017. május 13., 22:28

A nagyromán propaganda és a pápa

Noha Erdély és Románia egyesülésének centenáriumáig másfél év van hátra, máris forognak a bukaresti propagandagépezet fogaskerekei, előkészítve a terepet a nagyromán évforduló megünnepléséhez. Egyrészt borítékolható, hogy jövőre elkerülik a nagy politikai válságok a Dâmbovița partját, és a százéves évforduló kedvéért ideiglenesen a jobbközép államfő és a balliberális kormány is elássa a csatabárdot. Másrészt az elmúlt időszak fejleményei is arra engednek következtetni, hogy a románok minden eszközt és alkalmat megragadnak az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban testet öltött román nacionalizmus és a dákoromán-kontinuitás kidomborítására. Ami végső soron érthető lenne. A gond ott van, hogy a románság egy része a számára jeles történelmi eseményt sem képes elképzelni ellenségkép nélkül. E téren a Román Akadémia hangyaszorgalommal gyártja a muníciót, obskúrus agytrösztökkel szövetkezve a vélelmezett orosz és magyar információs hadviselés ellensúlyozására. Attól sem riadva vissza, hogy „kormányzati románellenes propaganda-főosztályként” állítson be egy történészekből álló budapesti akadémiai kutatócsoportot.

Ebben a kontextusban még inkább felértékelődik a pápa esetleges jövő évi romániai látogatása. Amelynek egyre nagyobb az esélye, sőt az is valószínűsíthető, hogy Erdélyt is felkeresi a katolikus egyházfő. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a vizit kitér-e Csíksomlyóra, amivel sok százezer magyar hívő katolikus álma válna valóra. Egy hónappal ezelőtt az erdélyi római katolikusok még úgy vélekedtek, mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, és amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat. Jakubinyi György érsek áprilisban azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást a témában, hogy Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával másodjára is meghívta Romániába Ferenc pápát. Az érsekség sérelmezte többek között, hogy a román állam nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatta vissza az elkobzott egyházi javakat, a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozása ügyében pedig a tanintézet működését is ellehetetlenítő ügyészségi eljárás folyik. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Kolozsvárt rendezett tavaszi ülése után azonban a gyulafehérvári érsek már úgy nyilatkozott, hogy még ezen a héten elküldi Rómába a pápa Csíksomlyóra történő meghívását. Vagyis a jelek szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség „beadta a derekát” az ügyben.

Pedig nyilvánvaló, hogy sem a restitúcióra, sem az iskolaügyre nem született megoldás. És az is borítékolható, hogy Ferenc pápa romániai látogatásának helyszínei nagyban függnek majd a bukaresti ortodox patriarchátus beleegyezésétől. E téren nem sok jót ígér II. János Pál pápa 1999-ben tett romániai vizitje – amely történelminek számított, mert első ízben látogatott el a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba –, amikor Teoctist akkori görögkeleti pátriárka lobbija miatt a szentatya Erdélyt nem kereste fel. Bármennyire is nyilvánvaló, hogy a pápa külföldi látogatásai lelkipásztori jellegűek, és nem kapcsolhatók össze polgári és politikai évfordulókkal, egyértelmű, hogy Bukarest jövőre a propaganda szintjén mindenképpen összekötné az egyházfői vizitet Erdély és Románia egyesülése századik évfordulójának megünneplésével. Márpedig ebbe ortodox szemszögből nyilvánvalóan nem fér bele, hogy Ferenc pápa ellátogasson az idén 450 éves búcsújáról, az összmagyarság legjelentősebb keresztény zarándoklatáról nevezetes Csíksomlyóra. Sajnos az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Bukaresten kívül a pápa legfeljebb két másik helyszínt keres fel Romániában, erre pedig nagy eséllyel pályázik a görög katolikus püspökség székhelye, Balázsfalva, de a moldvai Bákó is, ahol szintén nagy számban élnek katolikusok, elég csak a csángómagyarokra gondolni. De a románok intenzíven lobbiznak azért is, hogy a szentatya felkeresse az egyesülést kimondó 1918-as román nagygyűlés helyszínét, Gyulafehérvárt is. Ha ez létrejönne, óriási hátszelet biztosítana a bukaresti propagandának, amely ország-világ előtt hirdetné, hogy maga a katolikus egyház feje legitimálta a nagyromán egyesülést annak centenáriumán.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Borbély Zsolt Attila 2017. október 01., vasárnap

Hogyan viszonyuljunk december elsejéhez?

A Kárpát-medencében sokan tartanak attól, hogy a jövőben esedékes román évforduló felkorbácsolja majd a magyarellenes indulatokat. Nem alaptalanul: a várt vihar előjelei már most mutatkoznak. Nekünk viszont sokkal fontosabb ünnepeink vannak.  

Makkay József 2017. szeptember 28., csütörtök

Megleckéztették a választók Angela Merkelt

Abban az országban, ahol a lakosság kiábrándultságát nem az életszínvonal csökkenése váltja ki, hanem az ellenőrizetlen migránsáradat okozta kockázatok, nem nehéz megtalálni a mai német politikai elit leváltását célzó választói törekvések igazi okát. 

HIRDETÉS
Rédai Attila 2017. szeptember 22., péntek

Elmulasztott viharjelzés

Nyolc halálos áldozat, több tucat sérült, hatalmas károk: e sorok születésekor ez annak a múlt vasárnapi viharnak a mérlege, amelyről a hatóságok elmulasztották idejében és hatásosan figyelmeztetni a polgárokat.

Makkay József 2017. szeptember 22., péntek

Mitől jobb a norvég oktatás?

A romániai oktatási rendszernek még azt sem sikerült átörökítenie, ami jól működött a kommunista időszakban. Az eltelt huszonhét év állandó tanügyi reformjában igazából semmi nem kezdődött el, és semmi nem ért véget.

HIRDETÉS
Borbély Zsolt Attila 2017. szeptember 16., szombat

Jövőre a kultúránk megmaradásáról döntünk

A magyar miniszterelnök Európa-szinten egyedüliként koherens, megvalósítható megoldást hirdet a legfőbb problémára: kiutat tud mutatni abból a válságból, amely eltemetheti mindazt, amit Európa jelent.

Rostás Szabolcs 2017. szeptember 16., szombat

Gyűlöletkampány álhírekkel

A legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség bűnbakká nyilvánításával, a magyar kártya előrángatásával kiválóan el lehet terelni a társadalom figyelmét a valós problémákról.

HIRDETÉS
Makkay József 2017. szeptember 15., péntek

Diplomáciai „keménykedés”

Dicséretes módon a magyar külpolitika végre arra a pászmára állt rá, amire mindig is szükség lett. Évszázados tapasztalataink bizonyítják, hogy a Kárpát-medencei utódállamokba szorult magyarság jogainak érvényesítéséhez a szép szavak nem elegendőek. 

Makkay József 2017. szeptember 09., szombat

Vérszemet kapott provokátorok

Nem kell jósnak lennünk, hogy lássuk, a jövő évi nagyromán centenáriumi előkészületekbe az egész országot forrásba hozó „magyar miccsesbotrányok” éppúgy beletartoznak, mint a teljesen fellobogózott települések látványa.

Nánó Csaba 2017. szeptember 01., péntek

A magyarok kimenetele

Románok körében ma is tartja magát az a nézet, hogy a honfoglaló magyarok vademberek voltak, akik nyereg alatt puhított nyers húst ettek, és mindent elpusztítottak, ami az útjukba került. Nem úgy, mint ők, a vendégszeretők, akik évezredek óta élnek itt. 

Nánó Csaba 2017. augusztus 25., péntek

Egykori stúdiósok második találkozója: színházat játszó örökifjak

Kereken három évtizede, ugyanaz a hatalom, amelyik megengedte, majd elnézte azt, hogy magyar beszéd hallatszódjon egy kicsiny színpadról, majdnem pillanatok alatt betömte a szájakat. Akkor már zavaró volt, hogy megszólalunk.

HIRDETÉS
Vélemény
Makkay József: Megleckéztették a választók Angela Merkelt

Abban az országban, ahol a lakosság kiábrándultságát nem az életszínvonal csökkenése ...

Rédai Attila: Elmulasztott viharjelzés

Nyolc halálos áldozat, több tucat sérült, hatalmas károk: e sorok születésekor ez annak a múlt ...

Makkay József: Mitől jobb a norvég oktatás?

A romániai oktatási rendszernek még azt sem sikerült átörökítenie, ami jól működött ...

HIRDETÉS
Legnézettebb
vasárnap, 17:39
vasárnap, 17:55
péntek, 11:23
HIRDETÉS
HIRDETÉS