HIRDETÉS



2017. május 13., 22:28

A nagyromán propaganda és a pápa

Noha Erdély és Románia egyesülésének centenáriumáig másfél év van hátra, máris forognak a bukaresti propagandagépezet fogaskerekei, előkészítve a terepet a nagyromán évforduló megünnepléséhez. Egyrészt borítékolható, hogy jövőre elkerülik a nagy politikai válságok a Dâmbovița partját, és a százéves évforduló kedvéért ideiglenesen a jobbközép államfő és a balliberális kormány is elássa a csatabárdot. Másrészt az elmúlt időszak fejleményei is arra engednek következtetni, hogy a románok minden eszközt és alkalmat megragadnak az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban testet öltött román nacionalizmus és a dákoromán-kontinuitás kidomborítására. Ami végső soron érthető lenne. A gond ott van, hogy a románság egy része a számára jeles történelmi eseményt sem képes elképzelni ellenségkép nélkül. E téren a Román Akadémia hangyaszorgalommal gyártja a muníciót, obskúrus agytrösztökkel szövetkezve a vélelmezett orosz és magyar információs hadviselés ellensúlyozására. Attól sem riadva vissza, hogy „kormányzati románellenes propaganda-főosztályként” állítson be egy történészekből álló budapesti akadémiai kutatócsoportot.

Ebben a kontextusban még inkább felértékelődik a pápa esetleges jövő évi romániai látogatása. Amelynek egyre nagyobb az esélye, sőt az is valószínűsíthető, hogy Erdélyt is felkeresi a katolikus egyházfő. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a vizit kitér-e Csíksomlyóra, amivel sok százezer magyar hívő katolikus álma válna valóra. Egy hónappal ezelőtt az erdélyi római katolikusok még úgy vélekedtek, mindaddig nem teljesülnek egy romániai pápalátogatás feltételei, amíg az országban sérülnek az alapvető emberi jogok, és amíg a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat. Jakubinyi György érsek áprilisban azt követően adott ki kemény hangú állásfoglalást a témában, hogy Klaus Johannis államfő vatikáni látogatása alkalmával másodjára is meghívta Romániába Ferenc pápát. Az érsekség sérelmezte többek között, hogy a román állam nemzetközi kötelességvállalás ellenére sem szolgáltatta vissza az elkobzott egyházi javakat, a marosvásárhelyi római katolikus iskola létrehozása ügyében pedig a tanintézet működését is ellehetetlenítő ügyészségi eljárás folyik. A Romániai Katolikus Püspöki Konferencia Kolozsvárt rendezett tavaszi ülése után azonban a gyulafehérvári érsek már úgy nyilatkozott, hogy még ezen a héten elküldi Rómába a pápa Csíksomlyóra történő meghívását. Vagyis a jelek szerint a gyulafehérvári római katolikus érsekség „beadta a derekát” az ügyben.

Pedig nyilvánvaló, hogy sem a restitúcióra, sem az iskolaügyre nem született megoldás. És az is borítékolható, hogy Ferenc pápa romániai látogatásának helyszínei nagyban függnek majd a bukaresti ortodox patriarchátus beleegyezésétől. E téren nem sok jót ígér II. János Pál pápa 1999-ben tett romániai vizitje – amely történelminek számított, mert első ízben látogatott el a katolikus egyház feje egy többségében ortodox vallású országba –, amikor Teoctist akkori görögkeleti pátriárka lobbija miatt a szentatya Erdélyt nem kereste fel. Bármennyire is nyilvánvaló, hogy a pápa külföldi látogatásai lelkipásztori jellegűek, és nem kapcsolhatók össze polgári és politikai évfordulókkal, egyértelmű, hogy Bukarest jövőre a propaganda szintjén mindenképpen összekötné az egyházfői vizitet Erdély és Románia egyesülése századik évfordulójának megünneplésével. Márpedig ebbe ortodox szemszögből nyilvánvalóan nem fér bele, hogy Ferenc pápa ellátogasson az idén 450 éves búcsújáról, az összmagyarság legjelentősebb keresztény zarándoklatáról nevezetes Csíksomlyóra. Sajnos az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Bukaresten kívül a pápa legfeljebb két másik helyszínt keres fel Romániában, erre pedig nagy eséllyel pályázik a görög katolikus püspökség székhelye, Balázsfalva, de a moldvai Bákó is, ahol szintén nagy számban élnek katolikusok, elég csak a csángómagyarokra gondolni. De a románok intenzíven lobbiznak azért is, hogy a szentatya felkeresse az egyesülést kimondó 1918-as román nagygyűlés helyszínét, Gyulafehérvárt is. Ha ez létrejönne, óriási hátszelet biztosítana a bukaresti propagandának, amely ország-világ előtt hirdetné, hogy maga a katolikus egyház feje legitimálta a nagyromán egyesülést annak centenáriumán.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kádár Hanga 2017. november 28., kedd

Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái közül a novemberi sötétséget, a nehéz reggeli emésztést és a kormányt káromolva.

2017. november 28., kedd

Eskü és bilincs

Ismét terítékre került a határon túli magyarság egyszerűsített honosításának ügye. Nem meglepő, hogy a bírálat az emigráció keserű kenyerét Bécsben majszolgató Paul Lendvai tollából pattant ki.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2017. november 24., péntek

A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből tanult hazugságok alapján évszázadok alatt generációk nőttek és nőnek fel, ne csodálkozzunk, hogy szinte senki nem ért meg minket.

Borbély Zsolt Attila 2017. november 18., szombat

Veszélyben az erdélyiek szavazati joga?

Gyurcsány Ferencet aligha zavarja, hogy egyedül maradt, sőt, az aláírásgyűjtés felvezető szövegében ki is emeli: pártja az egyetlen politikai erő, amely szeretné megvonni a szavazati jogot a határon kívül élőktől.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2017. november 17., péntek

Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom kezdetleges politikai kultúrájában, a tűréshatárban, az önsanyargatásra való hajlamban rejtőzködhet.

2017. november 12., vasárnap

Stockholm-szindróma

Charles de Gaulle valószínűleg nagyot nézne, ha ma végigsétálna Marseille utcáin. Biztos azt hinné, Marokkóba csöppent.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. november 12., vasárnap

(Ny)elvtelenség

Rendkívül sajnálatos, hogy az RMDSZ úgy tesz, mintha kizárólagos hatásköre és kompetenciája lenne az erdélyi magyarok jogérvényesítése, és hogy ebbe sem más pártok, sem civil szervezetek nem „kontárkodhatnak” bele.

Makkay József , Mihály Csaba 2017. november 09., csütörtök

Kastélyturizmus, az elkallódó kincsesbánya

Szakítani kellene a Ceauşescu-érában meghonosodott gondolkozással, ami a magyar örökséget hetedrangú értékként képviselte. Soha nem volt pénz műemlékek, kastélyok felújítására, vagy ha néhányat restauráltak, a mögé új múltat teremtettek. 

Makkay József 2017. november 03., péntek

A patás ördöggé előléptetett autonómia

A mindenkori romániai gyakorlat bizonyítja, hogy a kisebbségek számára a beolvadás az egyetlen kívánatos, járható út, és minden önrendelkezési törekvés az egységes és oszthatatlan román nemzetállam ellen elkövetett merényletnek számít. 

Kádár Hanga 2017. október 30., hétfő

Vilma és a kelendő jellem receptje

Vilma egyedül kezdte érezni magát. Népszerűbb szeretett volna lenni, de rájött, hogy ahhoz minimum tizenkilenc egyetemi képzést kellett volna megkezdenie, s egyet se befejeznie.

HIRDETÉS
Vélemény
Kádár Hanga: Idill varázsütésre

Csoda történt: Albert kipihenten ébredt. Kivételesen nem kellett hajnali ötkor kivakargatnia csipáit szempillái ...

Somogyi Botond: A gyermekben a jövő

Romániában párhuzamos román és magyar monológok zajlanak. S ameddig a román történelemkönyvekből ...

Nánó Csaba: Kegyelemdöfés

Miként fordulhat elő az, hogy mifelénk a kevésből mindenre a legtöbbet kell adni? A válasz részben a társadalom ...

HIRDETÉS
Legnézettebb
csütörtök, 22:17
csütörtök, 22:24
HIRDETÉS
HIRDETÉS