Átrendeződik a magyarországi jobboldali politikai paletta?

Közel egy hónapja Magyar Péter nevétől hangos a honi közélet. A lemondott igaszságügyi miniszter, Varga Judit exférje Gulyás Mártonnak adott Partizán-interjúja 2,3 millió megtekintésnél jár, a Telexes beszélgetés nézettsége is meghaladta az egymilliót. Nevére találatok özönét dobja fel a YouTube, megszólalásait elemzők tucatjai kommentálják. Sokan találgatják, hogy önjáró vagy küldött figura-e. Aki az utóbbi választ fogadja el, azzal a kérdéssel szembesülhet, hogy tételesen kik állhatnak mögötte.

A megfejtési kísérletek igen széles pászmán mozognak, kezdve onnan, hogy a globális világhatalom mozgatottja, és az egész manőver előre megírt forgatókönyv szerint zajlik, elodáig, amit Csintalan Sándor fogalmazott meg a „Kötöttfogás” című podcastban, miszerint Orbán Viktor küldte volna. Ez már komoly provokáció lehet Márki-Zay Péter számára, aki emlékezetes kijelentésével – miszerint Orbán Viktor miatt tört ki az orosz - ukrán háború –, beállította az eszement nagyotmondások rekordját.

A magyar jövő szempontjából mindez mellékes. A kérdés az, hogy átrendezheti-e Magyar Péter zászlóbontása a magyar politikai palettát, hogy okozhat-e érdemi kárt a jobboldali tábornak, hogy felveti-e a kormány megbuktatásának lehetőségét? A válasz kulcsmozzanata, mint a politikában általában, hogy mekkora potenciális szavazótáborra számíthat az új politikai erő? Amivel persze messze nincs vége az akadálypályának, de ez a legelső probléma.

Magyar Péter összehasonlíthatatlanul jobb verbális képességekkel, felkészültséggel és intelligenciával, de bizonyos tekintetben újrajátssza a Márky Zay Péter-féle antitaktikát.

Lekezelően beszél az ellenzékről, nem kevesebbet állít, mint azt, hogy összejátszanak a kormánnyal, „kéz kezet mos” alapon belegyalogol autonóm, belülről vezérelt véleményformálókba, akikkel a nemzeti oldalon állóknak lenne mit vitatkozni, de akikről lerí, hogy nem mások kottájából zenélnek. Annyi előnypontja van Márki-Zayjal szemben, hogy a Fidesz szavazókat nem becsmérli.

Lényegében csak a sokat emlegetett „csalódott fideszesekre” számíthat, akik nagyvonalakban, értékrendi szempontból a mai politikát támogatnák, de „tisztábban”. Azt a politikát, melynek eredményeit Magyar Péter sem tagadja.

Az ellenzéki szavazók nem fognak tömött sorokban egy kiugrott negyedik vonalbeli NER-es vezető mögött felsorakozni. De komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ez matematikai abszurdum. Már az is csoda lenne, ha a parlamenti küszöböt megközelítené a megalakulás előtt álló politikai formáció.

Egy párt felfuttatásához nem elég száztizenkétezer Facebookos-követő és pármillió ember, aki meghallgat egy beszélgetést. Oda csapat kell, tudás, munka, pénz, érdemi mondanivaló, politikai vízió és konjunktúra.

Pénz vélhetően lesz, hiszen az idei amerikai elnökválasztás nagy esélyese, Donald Trump által ismét a felsőfokú jelzők koszorújával illetett Orbán Viktor megbuktatásában gigantikus erők érdekeltek. De a többi „hozzávaló” meglétét illetően már van okunk kételkedni. Ráadásul Magyar Péter állításainak többségét hosszú ideje visszhangozza az ellenzéki sajtó, belső körökből is érkezett hasonló bírálat, lásd Pesty László tusványosi megnyilatkozását s az azt követő interjúkat. A jobboldali választói közösség tagjainak zöme ezekre minden bizonnyal immunizálódott. Hogy képes lesz-e hihető, meggyőző jövőképpel és ahhoz kapcsolt programmal előállni Magyar Péter csapata, abban okunk van kételkedni.

A kegyelmi ügy kétségkívül érzékenyen érintette a Fidesz-tábort, mérhető is a veszteség. A helyzet viszont rekordidő alatt rendeződött, a jobboldal továbbra is nyerésre áll.

Magyar Péter próbálkozása tehát nem tűnik veszélyesnek. Árt a Fidesznek, ha megjelenik még egy ellenzéki párt a páston? Aligha.

A kérdés inkább az, hogy ha a nemzeti ünnepünkre hirdetett zászlóbontás érdektelenségbe fullad, eljut-e egyáltalán az új ellenzéki messiás-jelölt a pártalapításig. A pártnak pedig, ha netán megalakul, a sikeresélye igen csekély. Annak valószínűsége, hogy átrendezi a jobboldali politikai palettát, vagy horribile dictu megbuktatja a rendszert, a nullához közelít.